A Black Friday örült vásárlási kultusza ma már Magyarországra is begyűrözött, ami a fogyasztói társadalmunk legnagyobb hulladéktermelés napja. De miért is nevezzük így? A Fekete Péntek a Fehér Karácsony igazi arca, amikor elkezdik csúcsra járatni a bolygófogyasztást mint ünnepet. Pedig a legszebb ajándék az lenne a Földnek, ha nem vennénk semmit...
Egyre több cég (főként termékek eladására szakosodott vállalkozások) csatlakozik az eseményhez az egyre nagyobb fogyasztói igények kielégítésére és a minél nagyobb profit reményében. A fekete péntek (eredeti, angol nevén Black Friday) a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, amely ott néhány évtizede hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. A kifejezés 1966-ban keletkezett, használata 2009-re vált általánossá. Mivel a hálaadás az Egyesült Államokban november negyedik csütörtökére esik, a fekete péntek így november 23-29. közé esik. Magyarországon első alkalommal 2013. november 29-én tartották meg a kiskereskedelemben a Black Friday nevű akciót, amelyen átlagon felüli árkedvezményeket kínálnak a vásárlóknak – írja a wikipedia.
Miért rossz a Black Friday?
--- Ezen a napon megnő a környezeti terhelés, az úgynevezett ökolábnyomunk, ami az eladott termékek eladása okoz.
--- Tudatos fogyasztás erre a napra nem jellemző, azaz olyan termékeket is megveszünk, amire nincs is szükségünk.
--- Hatalmas hulladékképződéssel jár, például több millió tonna csomagolási hulladék keletkezik.
--- Az akció alkalmával nem csak a termékekből, hanem az elektromos energiából (boltok nyitva tartása hosszabb), üzemanyagból (utazás) is több fogy.
--- Az emberek ingerültebbek a megszokottnál. Külföldön szó szerint életre-halálra menő harc kezdődik egyes termékek iránt.
A Black Friday őrület helyett: a tervezett elavulás betiltását szorgalmazták a mai akciónapon
A mai nap tetőfokára hág a Fekete Péntek (Black Friday) akciók hatására a bevásárlási láz, és a reklámoknak bedőlve sokan új termékeket vásárolnak. A bolygónkat tönkretevő fogyasztói őrület helyett azonban a pazarlást felpörgető tervezett elavulás betiltását szorgalmazta mai akciónapján a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége.
A Fekete Péntek (Black Friday) új termékek beszerzésére ösztönző akcióival veszi kezdetét a karácsonyi bevásárlási láz. A szeretet ünnepe előtti, valaha a fény születését váró adventi időszak mára a bolygónk tönkretételében kulcsszerepet játszó fogyasztási őrületet csúcsrajárató hónappá alakult át. [Kardos Gábor filozófus néhány nappal ezelőtt mindezt úgy fogalmazta meg, hogy "A Fekete Péntek a Fehér Karácsony igazi arca, amikor elkezdik csúcsra járatni a bolygófogyasztást mint ünnepet. Pedig a legszebb ajándék az lenne a Földnek, ha nem vennénk semmit..."]
A Black Friday akciók ideje alatt többnyire különféle elektronikai termékek (okostelefonok, tabletek, számítógépek, televíziók, hűtők stb.) beszerzése kapcsán tapossák egymást az emberek, pedig lehet hogy nem is lenne rájuk szükségük, csak az "akció” és a reklámok keltik bennük ezt az igényt. Azért, hogy az elektronikai eszközeinket újra cseréljük, az ilyen akciók és a reklámok mellett más trükköket is bevetnek a gyártók.
Ilyen eszköz például a termékekbe beépített tervezett elavulás.
A számítógép egy héttel – az egyébként is rövid – garancia idő után elromlik, a mosógépet havonta javítani kell, a mobiltelefon lelassul, a nyomtató az új tintapatron beszerelése után sem akar működni. Az újabb okostelefonokban már ki sem lehet cserélni az akkumulátorokat, ha az elöregszik, vegyünk új telefont. Egyre több példa utal arra, hogy ez nem véletlen, hanem a gyártók szándékosan úgy tervezik meg a nekünk eladott eszközöket, hogy az élettartamuk csökkentésével a fogyasztót új termék megvásárlására ösztönözzék. A tervezett elavulás egy olyan stratégia, mellyel tudatosan csökkentik az időt, ameddig egy terméket használni tudunk vagy akarunk. Az ezt lehetővé tevő technika lehet például a szándékos hiba beépítése, sérülékeny eszköz tervezése, a javítás megnehezítése, drágává tétele, vagy akár a sűrűbb, elsősorban a külsőt érintő változtatások.
A tervezett elavulás egyre többször nyer bizonyítást. Tavaly decemberben az Apple kénytelen volt beismerni, hogy szándékosan lassítják a telefonokat. Egy hónappal ezelőtt egy olasz hatóság az Apple-t 10 millió, a Samsungot 5 millió euróra büntette a telefonok lassítása miatt. Franciaországban egy a tervezett elavulást tiltó jogszabály alapján folyik per az Apple ellen ugyanezért.
A tervezett elavulás rossz az embereknek. A reklámokkal, akciókkal vagy a tervezett elavulás trükkjeivel újabb és újabb készülékek vásárlására veszik rá a fogyasztót Rossz minőségű terméket adnak el nekik, amire lehet nincs is szüksége, ami hamar elromlik vagy könnyen tönkremegy. Közben az elektronikai eszközöket még mindig emberek szerelik össze távol-keleti gyárakban embertelen körülmények között, olyan vegyi anyagokat belélegezve nap mint nap, amelyeket nálunk már rég betiltottak.
A tervezett elavulás rossz a környezetnek.
Európában a fogyasztók átlagosan 1,5-2 évente újra cserélik a mobiltelefonjaikat. Ezzel is hozzájárulunk a hulladékhegyek növeléséhez. Csak elektronikai hulladékból évente 4500 Eiffel-torony tömegével egyenlő mennyiség keletkezik. A hulladék jellemzően Távol-Keleten vagy Afrikában köt ki, ahol súlyos környezet- és egészségkárosító módon bontják szét. Ez azonban csak a történet vége. Az eszközök előállítása és használata még nagyobb teher a bolygónak: a nyersanyagok kibányászása, az összeszerelés, a szállítás, a csomagolás mind jelentős környezetterheléssel jár.
További hírek a kategóriából
