Hollandiában bicikliutakba dolgozzák be a műanyagszemetet. Az így létrejött anyag állítolag kétszer-háromszor strapabíróbb, mint a hagyományos aszfalt. Mióta Kína nem veszi át az EU műanyaghulladékát, szélesedik az újrahasznosítás tere.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint évente nyolcmillió darab műanyag tárgyat dobunk a tengerekbe. Italos palackokat, csomagolást és más plasztikhulladékot, melyek mikroorganizmusokat, korallokat és halakat ölnek meg. Ahogy bekerül a széttöredezett mikroplasztik a táplálékláncba, a mi testünket is szennyezi, hiszen a halak húsában és májában már kimutathatóan ott van az apró vagy éppen mikroszkopikus méretű darabok.
2018 elején jött a fordulat, amikor Kínában életbe lépett az új szabályozás: az ázsiai nagyhatalom többé nem fogadja plasztikhulladékunkat. Európában ezért új módjait kell megtalálni az újrahasznosításnak. Minden megoldás jól jön, akármilyen kis méretű legyen is. Hollandiában bicikliutakat építenek a műanyag italos palackokból. Az 1300 éves kisváros, Zwolle mellett létesítették az első ilyen utat: 30 méternyi szakaszába 500 000 darab palackot dolgoztak be. Becslések szerint az út kétszer-háromszor hosszabb ideig bírja javítás nélkül, mint a hagyományos anyagból készült út.
Az innováció mögött a KWS holland cég áll, mely a csőgyártó Wavinnel és a francia olajipari óriással, a Totallal szövetkezett a műanyag bicikliutak elterjesztésére. A világ nagyvárosai közül többnek a vezetése dolgozik azon, hogyan alakítsa át életét a körforgásos gazdasát alapelvei szerint, hogy semmi se kerüljön szemétbe, s minden anyagfélét újból feldolgozzanak. London, Amszterdam és Párizs is zéróhulladékú metropolisz kíván lenni. A holland kormány azt tűzte ki célnak, hogy 2030-ra felére csökkenti az ország nyersanyagfogyasztását.
A második műanyagalapú bicikliutat a Hollandia észak-keleti részében található Giethoorn faluban adják át novemberben. Indiában már autóutak aszfaltjába építik be a feleslegessé vált műanyagot. Erről is azt tartják, hogy strapabíróbb, mint a hagyományos betonút. A Föld Barátai zöld szervezet munkatársa, Emma Priestland azonban annak fontosságát hangsúlyozta a Reuters-nek, hogy inkább a műanyagképződésnek kellene elejét venni, vagyis a fogyasztásunkra és a termékgyártási technológiák terén kellene változtatni.
További hírek a kategóriából
