Háromnegyed magyarországnyi tengeri és szárazföldi területen adott engedélyt Görögország kormánya olaj- és gázkitermelésre. Egy nagyobb olajszivárgás katasztrofális következményekkel járhat a tengeri élővilágra, a veszélyeztetett fajokra, de még a görög szigetek turizmusára és gazdaságára nézve is. A WWF nemzetközi kampányt indított annak érdekében, hogy a fúrásra irányuló tervek helyett a terület élővilágának védelme kerüljön előtérbe.
A WWF a napokban publikálta „A szénhidrogén-kitermelés gazdasági hatásai Görögországban” (Economic impacts of hydrocarbon exploitation in Greece) című jelentését, amely az olajfúrás káros hatásaira hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy egy esetleges olajszivárgás rendkívüli mértékben károsítaná a tengeri élővilágot. Ez mind a halászat, mind a turizmus szempontjából súlyos következményekkel járna, a görögországi gazdaságnak pedig több mint 7,5 milliárd eurós kárt okozna.
Görögország kormánya Észak-Korfutól Dél-Krétáig terjedően mintegy 75 ezer négyzetkilométernyi tengeri és szárazföldi területen adott engedélyt olajkutatásra és -fúrásra egy 25 éves koncesszió keretében. A koncesszió tagjai olyan olajipari cégek, mint a Total, a Repsol, az Exxon vagy az Eni. A WWF ezért nemzetközi kampánnyal és a jelentéssel hívja fel a figyelmet arra, hogy ezt a mélytengeri területet milyen változatos élővilág jellemzi: olyan ritka fajok élnek itt, mint a nagy ámbráscet, a barázdásbálna, a Cuvier-féle csőröscet, a palackorrú delfin, az álcserepesteknős vagy a barátfóka. A szárazföldi terület pedig számos egyedülálló, ökológiai jelentőségű védett területből áll.
„Rémálmainkban sem tudjuk elképzelni, milyen lenne, ha olaj- és gázfúró tornyokat látnánk csupán néhány kilométerre Kréta, Zakinthosz, Kefalónia és Korfu partjaitól, az álcserepesteknős fészkelőhelye mellett Lagana és Kyparissia öblében vagy Epirusz festői panorámájában” – mondta Dimitris Ibrahim, a WWF Görögország tengervédelmi szakértője.
A WWF jelentése az első olyan elemzés, amely előrejelzi és számszerűsíti egy nagyobb olajszennyezés gazdasági hatását Görögországban, ezáltal dokumentálva a szénhidrogén-kitermelés valóságos kockázatát. A tanulmány szerint egy esetleges olajszennyezés a turisztikai szektort érintené a legérzékenyebben. Ha például a turisták körében rendkívül népszerű Kréta szigeténél történne nagyobb olajszivárgás, az 2,2 milliárd euró értékű kárt és 45 ezer állás megszűnését jelentené. Ugyanez a Jón-szigeteknél 1,78 milliárd eurós költséget és 25 ezer állás elveszítését jelentené.
A WWF hangsúlyozza, hogy az új olajkoncessziók engedélyezése nincs összhangban a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény célkitűzéseivel sem, mely szerint jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. A WWF felszólította a görög kormányt, hogy haladéktalanul tiltsa meg az új szénhidrogén-lelőhelyek feltárását és a fúrásokat, követve Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália és Új-Zéland példáját. Az embereket pedig világszerte arra kéri, hogy petíció aláírásával álljanak ki a páratlan görögországi természeti értékek és a helyi közösségek mellett.
További hírek a kategóriából
