A reklámtáskák mellett a boltokban ma még ingyenesen kapható nejlonzacskókra is kiterjesztheti a kormány a csaknem kétezer forintos termékdíjat. A műanyaghulladék visszaszorítását célzó javaslatról még az őszi ülésszakban tárgyalhat az Országgyűlés.
Nem volt hiábavaló a műanyag szatyrokra korábban kivetett különadó, a környezetvédelmi termékdíj bevezetésével jelentősen visszaszorult a boltokban korábban ingyenesen kapható nejlontáskák száma. A kormányzat 2012-ben kilónként 1900 forintos pluszterhet rakott a boltokban kapható reklámtáskákra, ezzel pedig gyakorlatilag vége szakadt az áruházakban ingyen osztogatott szatyrok korának.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, hogy tavaly egy főre mindössze 14 reklámtáska jutott, ez a mennyiség nemcsak hazai, hanem uniós szinten is óriási előrelépést jelent. Az üzlettérben használatos műanyag zacskók azonban még mindig nagyon elterjedtek, a rendszerint ingyenesen kapható csomagolóanyagból ma is rengeteg fogy országszerte. Tavaly például minden magyar emberre 88 darab nejlonzacskó jutott.
Ennek oka, hogy a termékdíj emelt összege ma még csak a bevásárlótáskákra vonatkozik, a boltokban csomagolás nélkül kapható áruk szállítására használt zacskókra jóval enyhébb, mindössze kilónkénti 57 forintos tételt szabott ki korábban a kormányzat. Ismeretes, az Európai Unióval együtt hazánk célja is az, hogy visszaszorítsa a műanyag hulladék elterjedését.
Az uniós irányelv előírásai szerint a tagországoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a műanyag zacskók felhasználási szintje jelentősen csökkenjen. A rendelet értelmében 2019 végéig kilencvenre, 2025 végére pedig 40 darabra kell visszaszorítani az egy főre jutó mennyiséget. Ennek eszköze nincs megszabva, az uniós bürokrácia akár a csomagolásra használt tasakok betiltását sem tartja ördögtől való ötletnek.
Ezt a célt a hazai kormányzat egy már jól bevált eszköz használatával érné el. Annak érdekében, hogy az üzlettérben alkalmazott tasakok használata is visszaszoruljon, még az idén módosítanák a környezetvédelmi termékdíjról szóló rendeletet. A tárcavezető szerint a javaslatról az őszi ülésszakban dönthet a tisztelt ház.
A módosítás lényege, hogy bizonyos műanyag zacskók termékdíját a jelenlegi kilónkénti 57 forintról 1900 forintra emelnék. Ezalól kivételt képeznének a nagyon könnyű zacskók, amelyek például a zöldség-gyümölcs csomagolására és szállítására használatosak. A korlátozás ezen a téren ugyanis egyelőre higiéniai akadályokba ütközik. Bár uniószerte keresik azt a megoldást a szakemberek, amivel kiváltható ezen csomagolóanyagok használata, a miniszter szerint egyelőre nincs megfelelő alternatíva a piacon.
A javaslat ugyanakkor szigorú korlátokhoz kötné a különösen nagy veszélyt jelentő, úgynevezett oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók forgalmazását. Széles körben elterjedt szokás, hogy a gyártók, illetve a kereskedők bizonyos műanyag tasakok felületén feltüntetik, hogy azok biológiai úton lebomlanak. Ezzel azonban súlyosan megtévesztik a fogyasztót, hiszen az apró darabokra bomló csomagolóanyag nemhogy védi, hanem még a hagyományos daraboknál is nagyobb kárt okoz a környezetnek.
A különböző kémiai adalékanyagok hozzáadásával készült zacskók idővel apró darabokra hullanak, ezek azonban nem bomlanak tovább. Az aprózódás pedig gyakorlatilag lehetetlenné teszi az összegyűjtésüket, s azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a műanyagrészecskék bekerülnek a táplálékláncba. Az ilyen zacskókra tehát a legmagasabb termékdíjat szabná ki a jogalkotó.
Forrás: Magyar Idők | Kép: Dailykos
Nem volt hiábavaló a műanyag szatyrokra korábban kivetett különadó, a környezetvédelmi termékdíj bevezetésével jelentősen visszaszorult a boltokban korábban ingyenesen kapható nejlontáskák száma. A kormányzat 2012-ben kilónként 1900 forintos pluszterhet rakott a boltokban kapható reklámtáskákra, ezzel pedig gyakorlatilag vége szakadt az áruházakban ingyen osztogatott szatyrok korának.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, hogy tavaly egy főre mindössze 14 reklámtáska jutott, ez a mennyiség nemcsak hazai, hanem uniós szinten is óriási előrelépést jelent. Az üzlettérben használatos műanyag zacskók azonban még mindig nagyon elterjedtek, a rendszerint ingyenesen kapható csomagolóanyagból ma is rengeteg fogy országszerte. Tavaly például minden magyar emberre 88 darab nejlonzacskó jutott.
Ennek oka, hogy a termékdíj emelt összege ma még csak a bevásárlótáskákra vonatkozik, a boltokban csomagolás nélkül kapható áruk szállítására használt zacskókra jóval enyhébb, mindössze kilónkénti 57 forintos tételt szabott ki korábban a kormányzat. Ismeretes, az Európai Unióval együtt hazánk célja is az, hogy visszaszorítsa a műanyag hulladék elterjedését.
Az uniós irányelv előírásai szerint a tagországoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a műanyag zacskók felhasználási szintje jelentősen csökkenjen. A rendelet értelmében 2019 végéig kilencvenre, 2025 végére pedig 40 darabra kell visszaszorítani az egy főre jutó mennyiséget. Ennek eszköze nincs megszabva, az uniós bürokrácia akár a csomagolásra használt tasakok betiltását sem tartja ördögtől való ötletnek.
Ezt a célt a hazai kormányzat egy már jól bevált eszköz használatával érné el. Annak érdekében, hogy az üzlettérben alkalmazott tasakok használata is visszaszoruljon, még az idén módosítanák a környezetvédelmi termékdíjról szóló rendeletet. A tárcavezető szerint a javaslatról az őszi ülésszakban dönthet a tisztelt ház.
A módosítás lényege, hogy bizonyos műanyag zacskók termékdíját a jelenlegi kilónkénti 57 forintról 1900 forintra emelnék. Ezalól kivételt képeznének a nagyon könnyű zacskók, amelyek például a zöldség-gyümölcs csomagolására és szállítására használatosak. A korlátozás ezen a téren ugyanis egyelőre higiéniai akadályokba ütközik. Bár uniószerte keresik azt a megoldást a szakemberek, amivel kiváltható ezen csomagolóanyagok használata, a miniszter szerint egyelőre nincs megfelelő alternatíva a piacon.
A javaslat ugyanakkor szigorú korlátokhoz kötné a különösen nagy veszélyt jelentő, úgynevezett oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók forgalmazását. Széles körben elterjedt szokás, hogy a gyártók, illetve a kereskedők bizonyos műanyag tasakok felületén feltüntetik, hogy azok biológiai úton lebomlanak. Ezzel azonban súlyosan megtévesztik a fogyasztót, hiszen az apró darabokra bomló csomagolóanyag nemhogy védi, hanem még a hagyományos daraboknál is nagyobb kárt okoz a környezetnek.
A különböző kémiai adalékanyagok hozzáadásával készült zacskók idővel apró darabokra hullanak, ezek azonban nem bomlanak tovább. Az aprózódás pedig gyakorlatilag lehetetlenné teszi az összegyűjtésüket, s azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a műanyagrészecskék bekerülnek a táplálékláncba. Az ilyen zacskókra tehát a legmagasabb termékdíjat szabná ki a jogalkotó.