Július elején európai klímakutatók valós időben futtatott szimulációkkal bizonyították, hogy a kontinensen végigsöprő hőhullám a klímaváltozás nélkül valószínűleg nem következett volna be, s hogy ötször akkor az esélye egy ilyen – korábban anomáliának titulált – időjárási eseménynek, mint akár csak 50 éve is. Stefan Rahmstorf, a Potsdam Éghajlatváltozási Kutatóintézet igazgatója, aki tagja a WWA vezetőségének, egyenesen azt nyilatkozta, hogy „1500 óta a legmelegebb nyarak mind a 21. században fordultak elő”.
Az OMSZ városklímamodelljei hőhullámok nélkül is azt mutatják, hogy a szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör „a környezeténél átlagosan melegebb, szárazabb és aktívabb (turbulensebb) felszíni áramlási rendszerrel bír”. Mindez növeli a városok sérülékenységét, az időjárásnak való kitettségét.
Hogy mindez miért van így, és lehet-e ellene valamit tenni, arról a Quibit érdekes cikkében találhatunk választ.
További hírek a kategóriából
