A fenntartható átmenetben élenjáró magyarországi vállalatok 64 százaléka már alkalmaz valamilyen körforgásos modellt üzleti tevékenysége során, de komplex megoldások még nem jellemzőek – derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) legfrissebb felméréséből. A KPMG szakmai támogatásával készült kutatás – amelyet január 27-én mutattak be a sajtónak Budapesten, Krizsó Szilvia műsorvezető moderálása mellett – egyik fő megállapítása, hogy a körforgásos integráció stagnál, ugyanakkor igen jelentős a fejlődési potenciál.
A BCSDH felmérésének eredményeiből kirajzolódó kép szerint stagnálás érzékelhető a körforgásos gazdaság terén Magyarországon: még mindig várat magára a paradigmaváltás, mivel a körforgásos gazdaság elvei és alkalmazása továbbra sem terjedt el mélységében a vállalatok körében. Továbbra is a kevésbé komplex körforgásos gazdasági modellek élveznek előnyt.
„Közel 10 éve indítottuk útjára a Körforgásos Gazdaság Platformot, azzal a céllal, hogy a szektorok közötti összefogással, a szinergiák kihasználásával elősegítsük a körforgásos átmenetet Magyarországon. Fontos eredmény, hogy az élenjáró vállalatok 75 százaléka már rendelkezik körforgásos célkitűzéssel és 49 százalékuk méri a körforgásos teljesítményét” – mondta a kutatás eredményeit bemutató eseményen Márta Irén, a BCSDH igazgatója. Hozzátette: a cégek kezdik felismerni, hogy ez egy komplex üzleti eszköz, amely egyszerre képes hozzájárulni a költséghatékonysághoz, az ellátásbiztonság javításához, az új üzleti modellek kialakításához és a dekarbonizációs célok eléréséhez.
Márta Irén (Fotó: Nagy Z. László)
„Akinek inge, az magára vette” – foglalta össze keresetlenül a céges hozzáállást Márta Irén.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy csupán a vállalatok 21 százalékának van körforgásos gazdasági stratégiája. Márta Irén szerint a körforgásos átmenet felgyorsítása csak tudásmegosztással, a jó példák megmutatásával, a lehetőségek és a legújabb innovációk bemutatásával és elsősorban összefogással lehetséges. Ennek fóruma lesz az október 5-e és 7-e között a BCSDH által Budapesten megrendezendő európai Circular Economy HOTSPOT, amely nemzetközi és hazai tudást és gyakorlati inspirációt kínál az üzleti szférának.
„Az eredmények szerint a vállalatok 59 százalékának a hulladékgazdálkodás és 49 százalékának a megújuló erőforrások fenntartható beszerzése és felhasználása területén vannak célkitűzései” – rögzítette Nagy Julianna, a KPMG igazgatója, aki szerint ebben a nagyvállalatok és a kkv-k is hasonlóan gondolkodnak. A komplexebb körforgásos tevékenységekhez kapcsolható célkitűzések jelenleg háttérbe szorulnak.
A szakember arról is beszélt, hogy a már használt megoldások közül is még mindig a legkönnyebben alkalmazható, már működő tevékenységek a legnépszerűbbek. Ezek közé tartozik a maradékanyagok újrahasználata, értékesítése(53%), miközben az olyan komplex megoldások, mint a körforgásos design (31%), kevésbé kerülnek előtérbe. A jövőben az új üzleti modellek kialakítása mutatja a legnagyobb potenciált, amelyet a válaszadók 21 százaléka tervez megvalósítani.
„A Circularity Gap Report 2025-ös jelentése szerint a növekvő anyaghasználat miatt az anyagáramok mindössze 6,9 százaléka tekinthető körforgásosnak, ami a tavalyi 7,2 százalékhoz képest visszalépést jelent” – közölte Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója.
Magyarország elmarad az európai 12,2 százaléktól, nálunk ez a szám 7,3 százalék körül mozog, ám a hazai teljesítmény értékelésekor szerinte érdemes néhány szempontot figyelembe venni.
Például azt, hogy azok az országok, amelyek magasabb erőforrás-hatékonysággal és jobb körforgásos mutatószámokkal rendelkeznek, abszolút mértékben több alapanyagot használnak fel és több hulladékot is termelnek. Ezáltal nagyobb lemaradást mutathatnak az „ideális” körforgásos szinttől, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztásuk milyen mértékben haladja meg az ökológiai kapacitásukat. Bartha-Horváth Bálint úgy véli: Magyarország nem feltétlenül van olyan messze a fenntartható működéstől, ha az ökológiai lábnyomát is mérlegeljük, de természetesen sok még a tennivaló.
„A körforgásos gazdaság nem egy kommunikációs üzenet, hanem működési kérdés. Az ALTEO-nál abban hiszünk, hogy az iparnak nemcsak csökkentenie kell a keletkező hulladék mennyiségét, hanem a termelési folyamataiba rendszerszinten be kell építenie az újrahasznosítást” – hangsúlyozta Simon Anita, az ALTEO Circular ügyvezető igazgatója.
A jövő versenyképessége szerinte azon múlik, hogy a vállalatok mennyire képesek a melléktermékeket és hulladékokat más iparágak számára hasznosítható erőforrássá alakítani. A körforgásos szemléletet nemcsak környezetvédelmi, hanem ellátásbiztonsági és gazdasági kérdésnek is tartja, amely segít csökkenteni a nyersanyag- és energiaár-volatilitás kockázatait, valamint a kritikus alapanyagoktól való függőséget. Ugyanakkor Simon Anita meggyőződése, hogy mindez csak értéklánc-szintű és iparági együttműködések révén valósítható meg, ahol a vállalatok nem elszigetelten, hanem egymásra épülő rendszerekben gondolkodnak.
