Bár sokan még mindig próbálnak vitatkozni vele, de egyre inkább biztosra vehető, hogy az elektromos meghajtású autók előbb vagy utóbb átveszik a belsőégésű társaik helyét. Mi több, arra is egyre több jel utal, hogy ez inkább előbb történik meg, mint utóbb. Ennek egyik eklatáns példája, hogy a közelmúltban az ágazat legnagyobb úttörője, a Tesla összefogott a riválisaival, valamint az autóipar számos szereplőjével, hogy felgyorsítsák az átmeneti időszakot.
Az összefogás eredményeként létrejött a Zero Emission Transportation Association (ZETA), amelynek öt fontos célja között az egyik, hogy 2030-tól kizárólag elektromos autók kerüljenek forgalomba az Egyesült Államokban. Ugyanezt a célt és időpontot tűzte ki Nagy-Britannia is, 2030-tól megtiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Magyarországon egyelőre ilyen markáns kiállásról még nincs szó, de számos kormányzati intézkedésből kitűnik, merre képzelik el a jövőt. Az autóipar egyik fontos oszlopa a hazai gazdaságnak, ám az új beruházások között egyre több az elektromos autók gyártásához kötődő.
Október végén jelentették be, hogy második európai gyárát is Magyarországon, mégpedig Tatabánya mellett építi a dél-koreai Doosan. A beruházás értéke nem kevesebb, mint 75 milliárd forint, mindemellett 200 új munkahelyet is teremtenek. Ráadásul a beruházást a kormány vissza nem térítendő támogatással is segíti, de ennek konkrét összegéről a két fél és az Európai Bizottság között még zajlanak a tárgyalások. A vállalat első százmillió euróból megvalósuló tatabányai gyárát összesen 15 millió euróval támogatták.
Akinek esetleg nem lenne ismerős a cég neve, annak elmondható, hogy a Doosan 125 éves múltra tekint vissza, és a világ egyik legrégebbi és legnagyobb elektromos autóipari beszállító vállalatának számít. Az elektromos akkumulátorokhoz gyárt rézfóliákat, és a világ több mint 40 országában több mint 40 ezer munkatársat alkalmaz. Az első magyarországi gyára már 10 ezer tonna rézfóliát gyárt évente, a második gyár építésével ez mennyiség 25 ezer tonnára emelkedik majd. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megfogalmazása szerint: „az egyik legnagyobb rézfólia-gyártási kapacitás kontinentális értelemben, itt. Magyarországon jön létre.” Ezen gyár jelenléte tovább erősíti Magyarország pozícióját az autóipar újkorszakos időszakában, tovább erősödik a magyar autóipar, amely ma 30 százalékát adja az összipari kibocsátásnak, 90 százalék feletti exporthányaddal működik az ágazat.
Tavaly a koreai vállalatok az országba érkező összes beruházás 50 százalékát hozták, és az összes újonnan létrejött munkahely 30 százaléka a koreai vállalatokhoz kötődött. A mostani beruházás tovább erősíti a koreai üzleti beruházói közösség súlyát és jelentőségét Magyarországon. Ezek a vállalatok csúcstechnológiával dolgoznak, folyamatos technológiai fejlesztésükkel a világpiac-vezetői pozícióiba kerülnek azokban az iparágakban, amelyekben tevékenykednek. A koreai együttműködésre az is jellemző, hogy az év első nyolc hónapjában a kereskedelmi forgalom 21 százalékkal bővült a koronavírus-járvány idején úgy, hogy a magyar kivitelt 27 százalékkal nőtt. Jongwoo Kim, a Doosan Energy Solution Kft. ügyvezető igazgatója szerint a vállalat második magyarországi beruházása 2021-ben kezdheti meg a gyártást.
Mintegy másfél héttel korábban arról szóltak a hírek, hogy 17,5 milliárd forintos beruházást hoz Magyarországra a kínai Chervon Auto, amely Tier 1-es és Tier 2-es beszállító. A miskolci fejlesztéshez a kormány 5,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. Az autóipari beruházás első ütemben 138 új munkahelyet teremt. A vállalat célja nem kisebb, mint hogy évente kétmillió járműipari fémalkatrészt gyártsanak mind a hagyományos, mind az elektromos autóipari vállalatok számára. Ehhez a nyolchektáros miskolci területen egy 26 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot húz fel a kínai cég. A beruházás azért is jelentős, mert egy, eddig csak Kínában működő vállalat hozza létre első Kínán kívüli üzemét.
Tavaly a Magyarországra érkezett beruházási érték 60 százaléka keletről származott, és a tavaly újonnan létrehozott munkahelyek 40 százaléka is keleti beruházókhoz kötődik. Jelenleg 700 autóipari vállalat működik Magyarországon, ezek jó része még nem az elektromos autók gyártásához köthető. Tavaly 550 ezer gépkocsit és több mint kétmillió autómotort gyártottak Magyarországon, az ágazat exporthányada pedig 90 százalék felett van. A váltás szükségességét a kormány is felismerte, hiszen az autóipar új korszakába érkezett, a kutatás-fejlesztés és az innováció már legalább olyan fontos, mint maga a gyártás. Magyarország mind az elektromobilitásban, mind az önvezető autók fejlesztésében megpróbál élen járni a külügyminiszter szerint.
A Chervon a kínai Nanjingben nyolc éve alapított, gyorsan növekvő óriáscég. Biztató, hogy az első Kínán kívüli zöldmezős beruházását Magyarországon, és azon belül is Miskolcon valósítja meg 138 új munkahelyet létrehozva. A beruházáshoz megbízható alapot nyújthat a térség ipari múltja, az elmúlt tíz évben robbanásszerűen fejlődő infrastruktúra, valamint a Miskolci Egyetem által biztosított műszaki szakmai tudás. A már meglévő ügyfelekhez való közelség mellett a beruházás megteremti a lehetőségét a gyorsan növekvő elektromos és hibrid járművek piacán kínálkozó lehetőségek kiaknázásának is.
Egy hónapon belül a harmadik bejelentés – ami szintén az elektromos autózással kapcsolatos – az volt, hogy kétéves tárgyalás eredményeként Magyarországon hozza létre első Kínán kívüli gyárát a sanghaji központú Shanghai Energy New Materials Technology (SEMCORP). Az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges szeparátorfóliák (LiBSF) gyártásában a világpiacon vezető pozíciót betöltő, sanghaji központú cég debreceni beruházásának értéke 183 millió euró, vagyis közel 66 milliárd forint, és 440 új munkahelyet teremt.
Ebbe a beruházásba is „beszállt” a kormány, 13 milliárd forintos, vissza nem térítendő készpénztámogatást biztosít a fejlesztéshez, ami egy hatalmas, 19 hektár nagyságú területen kezdi majd meg működését egy 100 ezer négyzetméteres üzemmel, amely várhatóan 2023 első negyedévében kezdi meg a gyártást. Jelen pillanatban a vállalat öt kínai telephelyen összesen 3,3 milliárd négyzetméter alapfólia-gyártási kapacitással rendelkezik. A debreceni gyár várhatóan 400 millió négyzetméterrel bővíti majd ezt. A SEMCORP a legnagyobb LiBSF-szállító a világon. Partnerei közt olyan meghatározó lítium-ion akkumulátorszállítók vannak, mint az LG, a Panasonic vagy a Samsung. Kínán kívül először Magyarországon gyártja majd az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges szeparátorfóliákat a SEMCORP.
Az új debreceni gyár az európai piaci igényeket fogja kiszolgálni, hiszen a következő időszakban az autóipar is jelentős mértékben átalakul, és a hagyományos meghajtásról a hangsúly egyre inkább átkerül az elektromos meghajtásra. Ezzel a beruházással 5 milliárd dollár fölé emelkedik a Magyarországon végrehajtott kínai beruházások összértéke, meghaladja a 15 ezret a kínai vállalatok által Magyarországon alkalmazott munkavállalók száma is.
Ígéretes ez a tendencia is, bár biztosan nagyobb lenne az örömünk, ha 2021 júliusában nálunk kezdene el termelni a sorrendben a negyedik Tesla Gigafactory, nem Brandenburgban.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020.decemberi számában jelent meg.)