Bizonyára önnel is előfordult már, hogy véletlenül lenyelt egy cseresznye- vagy pár almamagot. Ez így rendben is van, mindenkivel megesik. Azonban ebből nem érdemes szokást csinálni, vagy ha már mindenképpen rászoktunk, akkor semmi esetre se rágjuk meg a magot, az ugyanis ciánmérgezést okozhat.
A cián egy borzasztóan mérgező vegyület, és tök mindegy, hogy honnan származik: ha elég mennyiség került belőle a szervezetbe, az bizony halálos. Egy brit férfi például nemrég majdnem meghalt, mert vett egy adag cseresznyét a Tescóban, és valamilyen megmagyarázhatatlan okból elrágta az egyik gyümölcs magját. Balszerencséjére annak elég finom íze volt, így még megevett kettőt hozzá. Később elkezdte rosszul érkezni magát, és jól tette, hogy orvoshoz fordult, ugyanis életveszélyes mennyiségű ciánt juttatott így a szervezetébe.
A cseresznyemag természetesen nem közvetlenül tartalmazza a ciánt. Csupán attól, hogy lenyeljük, megfogjuk, megszagoljuk, nem kerül méreg a szervezetünkkel. Sőt, a magnak még külön jó is az, ha egy élőlény lenyeli, hisz a gyomorsav nem árt neki, a széklet pedig jó táptalajt jelent a fejlődéséhez (már ha nem a WC-be ürítik ki, de hát az evolúció erre pont nem gondolt).
A magon belül, a csonthéj mögött található csíra tartalmaz egy amigdalin nevű - különösen a rózsaféléknél gyakori - vegyületet. Ez egy ciántartalmú glikozid: olyan szerves vegyület, amit a növények arra használnak, hogy különböző vegyi anyagok tároljanak benne, és bizonyos esetekben ezzel reagáljanak a szöveti károsodásra. Ha valaki elrág és lenyel egy cseresznyemagot, az amigdalin érintkezni fog a gyomorban lévő enzimekkel és többek között hidrogén-cianidra fog elbomlani. Ez pedig mérgező.
Sokáig az amigdalint B17 vitaminnak is nevezték, sőt a köznyelv, és az alternatív medicina máig így hívja, pedig valójában köze nincs a vitaminokhoz. Laetril és laetrile néven forgalmazták is, mint rák elleni természetgyógyász szert. Elsősorban a keserű mandulából és a sárgabarack magjából állították elő, és annak ellenére, hogy a B17-et se a magyar, se az amerikai (FDA) hatóságok nem hagyták jóvá, sok kuruzsló használja és ajánlja még ma is a rák kezelésére. Pedig nagyon nem ajánlatos ezzel próbálkozni, mert egyrészt nincs bizonyítottan jótékony hatása, másrészt könnyen ciánmérgezést kaphatunk.
A halálos dózis 1,5 milligram ciánt jelent egy kilogramm vérben. Egy átlagos almamag (0,7 g) 3 milligram amigdalint, a cseresznyemag 3,9 milligrammot, a sárgabarackmag 14,4 milligrammot, a ringlószilva pedig 17,5 milligrammot tartalmaz grammonként. Igaz, nem minden esetben és nem az összes amigdalinból lesz ciánvegyület, de szerencsétlen esetben akár három szem cseresznyemag elrágcsálása is halált okozhat.
Forrás: Index | Kép: Pexels
A cián egy borzasztóan mérgező vegyület, és tök mindegy, hogy honnan származik: ha elég mennyiség került belőle a szervezetbe, az bizony halálos. Egy brit férfi például nemrég majdnem meghalt, mert vett egy adag cseresznyét a Tescóban, és valamilyen megmagyarázhatatlan okból elrágta az egyik gyümölcs magját. Balszerencséjére annak elég finom íze volt, így még megevett kettőt hozzá. Később elkezdte rosszul érkezni magát, és jól tette, hogy orvoshoz fordult, ugyanis életveszélyes mennyiségű ciánt juttatott így a szervezetébe.
A cseresznyemag természetesen nem közvetlenül tartalmazza a ciánt. Csupán attól, hogy lenyeljük, megfogjuk, megszagoljuk, nem kerül méreg a szervezetünkkel. Sőt, a magnak még külön jó is az, ha egy élőlény lenyeli, hisz a gyomorsav nem árt neki, a széklet pedig jó táptalajt jelent a fejlődéséhez (már ha nem a WC-be ürítik ki, de hát az evolúció erre pont nem gondolt).
A magon belül, a csonthéj mögött található csíra tartalmaz egy amigdalin nevű - különösen a rózsaféléknél gyakori - vegyületet. Ez egy ciántartalmú glikozid: olyan szerves vegyület, amit a növények arra használnak, hogy különböző vegyi anyagok tároljanak benne, és bizonyos esetekben ezzel reagáljanak a szöveti károsodásra. Ha valaki elrág és lenyel egy cseresznyemagot, az amigdalin érintkezni fog a gyomorban lévő enzimekkel és többek között hidrogén-cianidra fog elbomlani. Ez pedig mérgező.
Sokáig az amigdalint B17 vitaminnak is nevezték, sőt a köznyelv, és az alternatív medicina máig így hívja, pedig valójában köze nincs a vitaminokhoz. Laetril és laetrile néven forgalmazták is, mint rák elleni természetgyógyász szert. Elsősorban a keserű mandulából és a sárgabarack magjából állították elő, és annak ellenére, hogy a B17-et se a magyar, se az amerikai (FDA) hatóságok nem hagyták jóvá, sok kuruzsló használja és ajánlja még ma is a rák kezelésére. Pedig nagyon nem ajánlatos ezzel próbálkozni, mert egyrészt nincs bizonyítottan jótékony hatása, másrészt könnyen ciánmérgezést kaphatunk.
A halálos dózis 1,5 milligram ciánt jelent egy kilogramm vérben. Egy átlagos almamag (0,7 g) 3 milligram amigdalint, a cseresznyemag 3,9 milligrammot, a sárgabarackmag 14,4 milligrammot, a ringlószilva pedig 17,5 milligrammot tartalmaz grammonként. Igaz, nem minden esetben és nem az összes amigdalinból lesz ciánvegyület, de szerencsétlen esetben akár három szem cseresznyemag elrágcsálása is halált okozhat.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
