Örökségének felosztásában sem tagadta meg magát az IKEA-alapító, Ingvar Kamprad, akinek utódai csak a vagyon felét kapják meg, a másik fél Svédország északi részének megsegítésére megy.
Alighanem egész Svédország meglepődött, miután a múlt héten nyilvánosságra hozták a milliomos IKEA-alapító, a 91 évesen elhunyt Ingvar Kamprad végakaratát. Ebben ugyanis az áll, hogy a négy gyermek összesen a vagyon mintegy felére tarthat igényt, a másik felét, – amelyet 75 millió eurónyi svéd koronára becsülnek, Svédország északi részének fellendítésére kell fordítani.
Persze ez „csak” Kamprad közvetlen magánvagyona, az IKEA-csoportban illetve más cégekben, a család ennél jóval többet, becslések szerint 50 milliárd eurót is meghaladó összeget birtokol, amelyet a végrendelet nem érint, így az adomány igazán nem vágja földhöz a Kamprad-örökösöket. (Kamprad egyébként legendás volt fukarságáról: az áruházai éttermeiből hordta a borsot haza, csakis használt ruhákat hordott és még 2015-ben is 1993-as Volvót vezetett. Drága éttermekbe sem járt, csak az olcsókba.)
A „Norrland”-nak nevezett északi országrésznek viszont jól jön a pénz. Ez a terület ugyanis egyre gyorsuló ütemben veszíti el a lakosságát: miközben Svédország lakosságának száma 1960 és 2015 között 30 százalékkal növekedett, a Norrland lakossága 4,4 százalékkal csökkent. Ma az északi tartományok az ország területének 60 százalékát teszik ki, de csak a lakosság 12 százaléka él itt.
Kamprad örökségét elsősorban vállalkozás-fejlesztésre kell fordítani, ezzel is segítve a régió szegényes gazdasági infrastruktúráját, az üzletember egyébként egy családi alapítványt is létrehozott az otthonának tartott Småland tartományban, a fiatal vállalkozók megsegítésére. Valószínűleg saját példája lebegett a szeme előtt, ő 17 évesen alapította az IKEA-bűtorkereskedelmi vállalatot, amely már a avilág egyik legnagyobb ilyen cégévé nőtte ki magát.
A svéd bútoráruház neve nem egy svéd szó, valójában az alapító neve szerepel benne. Ingvar Kamprad a saját monogramját (IK) kombinálta a farm és a falu nevének első betűivel, ahol felnőtt Svédország déli részén. A cég egyébként híres elmés névadásairól, a kívülállók számára értelmetlen nevek mögött jól kidolgozott logika áll. A kanapék például svéd települések neveit viselik, a konyhák általában nyelvtani kifejezések, a dolgozóasztalok és székek svéd férfi, míg a textilek női neveket kapnak.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pinterest
Alighanem egész Svédország meglepődött, miután a múlt héten nyilvánosságra hozták a milliomos IKEA-alapító, a 91 évesen elhunyt Ingvar Kamprad végakaratát. Ebben ugyanis az áll, hogy a négy gyermek összesen a vagyon mintegy felére tarthat igényt, a másik felét, – amelyet 75 millió eurónyi svéd koronára becsülnek, Svédország északi részének fellendítésére kell fordítani.
Persze ez „csak” Kamprad közvetlen magánvagyona, az IKEA-csoportban illetve más cégekben, a család ennél jóval többet, becslések szerint 50 milliárd eurót is meghaladó összeget birtokol, amelyet a végrendelet nem érint, így az adomány igazán nem vágja földhöz a Kamprad-örökösöket. (Kamprad egyébként legendás volt fukarságáról: az áruházai éttermeiből hordta a borsot haza, csakis használt ruhákat hordott és még 2015-ben is 1993-as Volvót vezetett. Drága éttermekbe sem járt, csak az olcsókba.)
A „Norrland”-nak nevezett északi országrésznek viszont jól jön a pénz. Ez a terület ugyanis egyre gyorsuló ütemben veszíti el a lakosságát: miközben Svédország lakosságának száma 1960 és 2015 között 30 százalékkal növekedett, a Norrland lakossága 4,4 százalékkal csökkent. Ma az északi tartományok az ország területének 60 százalékát teszik ki, de csak a lakosság 12 százaléka él itt.
Kamprad örökségét elsősorban vállalkozás-fejlesztésre kell fordítani, ezzel is segítve a régió szegényes gazdasági infrastruktúráját, az üzletember egyébként egy családi alapítványt is létrehozott az otthonának tartott Småland tartományban, a fiatal vállalkozók megsegítésére. Valószínűleg saját példája lebegett a szeme előtt, ő 17 évesen alapította az IKEA-bűtorkereskedelmi vállalatot, amely már a avilág egyik legnagyobb ilyen cégévé nőtte ki magát.
A svéd bútoráruház neve nem egy svéd szó, valójában az alapító neve szerepel benne. Ingvar Kamprad a saját monogramját (IK) kombinálta a farm és a falu nevének első betűivel, ahol felnőtt Svédország déli részén. A cég egyébként híres elmés névadásairól, a kívülállók számára értelmetlen nevek mögött jól kidolgozott logika áll. A kanapék például svéd települések neveit viselik, a konyhák általában nyelvtani kifejezések, a dolgozóasztalok és székek svéd férfi, míg a textilek női neveket kapnak.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
