Divatipar vs Föld: bolygónk vesztésre áll

Veszélyben a bolygó, és veszélyben a divat is: kedvenc iparágunk pár évtizeden belül komoly problémákat okozhat, ha nem figyelünk oda jobban öltözködési és vásárlási szokásainkra.

Kutatások szerint a Föld ökoszisztémáját az olajszektor után a divatipar veszélyezteti leginkább. Tudósok és aktivisták a világ minden pontján igyekeznek felhívni a vásárlók és a divatcégek figyelmét a potenciális gazdasági és természeti katasztrófákra, amiket a jelenlegi trendek előrevetítenek. Nem csak az unokáink életében – akár 15 éven belül.

Cikkünkben összefoglaljuk, hogy a divat konkrétan hogyan veszélyezteti a környezetet, milyen megoldásokat javasolnak a szakértők, és mit tehetünk mi magunk. Mert ez tényleg fontos.

A problémák

1. A gyapot:Kezdjük a ruháink egyik legfontosabb alapanyagával, a gyapottal. Kevesen tudják, hogy hatalmas vízigényű növény: egy póló és farmernadrág előállítása körülbelül 20.000 liter tiszta vizet igényel, aminek 70%-át teszi ki az öntözéshez felhasznált mennyiség. Ebből több, mint 8.000-féle, gyakran mérgező kemikália és le nem bomló anyag hozzáadásával készül el a ruhadarab. A vízkészletek csökkenésével a nyersanyagok termelése egyre nehezebbé válik, így a termékek ára az egekbe szökik, sok divatcéget csődbe juttatva – ez akár 2030-ra is bekövetkezhet.
2. A munkaerő: A ruhagyártás másik kritikus eleme az olcsó munkaerő. A legnagyobb gyárak négy, a tengerszint emelkedésétől fokozottan veszélyeztetett országban találhatóak: Kínában, Indiában, Vietnamban és Bangladesben. Ha ezek az országok kárt szenvednek, a világon mindenhol máshol rohamosan drágulni kezd majd a munkaerő. Mikroökonómiai szinten pedig ott a veszély, ami a szegény munkásokra leselkedik a globális felmelegedés és a természeti katasztrófák miatt.
3. A logisztika: Ha a gyártás valahogy túl is éli ezeket a folyamatokat, a szállítás még mindig megoldandó probléma lesz. Az olajválság potenciális beköszöntése a tömeges szállítást lehetetlenítené el. A szén-monoxid kibocsátás szigorúbb szabályozása pedig a házhoz szállítást nehezítené meg. Minkét folyamat veszélyezteti a divatmárkák bevételeit, ám a jelenlegi állapot a bolygó szempontjából tarthatatlan.
4. A hulladék: A probléma természetesen nem ér véget a boltokban: itt jövünk mi a képbe. Gondolj a hatalmas üzletekben leárazáskor összegyűrt ruhakupacokra. A hatalmas mennyiségű el nem adott, a boltban sérült, vagy megvásárolt de soha nem viselt darabra. Vagy a kidobott ruhákra, amik jobb esetben a szelektívben végzik, de inkább a szeméttelepen. Jelenleg a textil csupán 20%-a kerül újrahasznosításra az Ellen Macarthur Foundation szerint.

Amit okozhat
Képzeljük el a világot 33 év múlva. Szép, ugye? És most nézzük meg, milyen lesz, ha nem teszünk a globális felmelegedés ellen!

A sarkkörök nem fehérek többé: zöld moha lepi be a jégtáblák helyét. A megolvadt víz sok országot elönt, a megmaradt területek népsűrűsége rohamosan nő. A gyapotot ma termelő vidékek nagy része az extrém időjárásnak köszönhetően termőképtelenné válik, a farmerek és munkások minden igyekezete ellenére is haldoklik a divatipar.

Ha az bolygó népességnövekedése a jelenlegi ütemben történik, 2030-ra 8.5 billó ember él majd a Földön. Amennyiben a vásárlási szokások nem változnak meg, 60%-kal több ruha lesz használatban, aminek a gyártásához két Földnyi energiát kellene felhasználni, és ami következtében a kidobottak mennyisége évente 102 millió tonnára emelkedik. Nem vonzó lehetőség, ugye?

A lineáris helyett jöjjön a körkörös modell
Sok neves piaci szereplő lépett máris egy új, környezettudatosabb útra. A H&M például a 2003 óta folytatott Garment Collection akció keretein belül majdnem 40.000 tonna ruhát gyűjtött be és hasznosított újra. Emellett egyre több környezettudatos kollekciót mutat be, és azt ígéri, hogy 2030-ra csak újrahasznosított anyagokkal fog dolgozni. A Nike pár éve dobott piacra tengeri hulladékból készített tornacipőket, idén nyáron pedig az Adidas mutatott be teljesen újrahasznosított kollekciót.

Pár hónapja pedig a Global Fashion Agenda bejelentése szerint sok vezető divatcég, összesen a divatipar 7.5%-a aláírt egy egyezményt, ami a lineáris fogyasztói modell felől a körkörös felé tendálást ígér. Ez azt jelenti, hogy a mai, megvesz-használ-eldob helyett a megvesz-használ-újrahasznosít szokásokat adaptálja, és vásárlóit is erre ösztönzi. Köztük van az Adidas, a Lacoste, a H&M, a Kering (többek között a Balenciaga, a Gucci, és a Saint Laurent luxusmárkákat tömörítő cég) és a VF Corp (Timberland, Vans és The North Face).

Mit tehetünk mi?
Mi is bevezethetjük a circular economy-t mindennapjainkba, pár egyszerű, és már több ezerszer hallott szabály betartásával:

• szelektíven gyűjtünk,
• ruháinkat nem kidobjuk, hanem elajándékozzuk,
• nem veszünk zacskót a boltban és
• a saját termoszunkba kérjük az elviteles kávét.

Bár egy ember nem fogja megállítani a folyamatot, sok kicsi sokra megy, és kezdetnek az ilyen apróságok is megteszik majd.

És amikor a vásárlásra kerül sor, fontos megérteni, hogy a divatóriások gyakran nagyobb figyelmet fordítanak az adott akció reklámozására, mint annak kivitelezésére. A szakértők azt javasolják, hogy kisebb márkák kínálatából válogassunk inkább, mert bár ők nem hirdetik, gyakran sokkal többet tesznek a környezetért: tiszta forrásból származó anyagokat és hazai munkaerőt használnak, kevesebb darabot gyártanak és kevesebb vagy semennyi maradékot sem termelnek.

Egyes tudósok ennél is tovább mennek, és egy olyan globális, közös szekrényt képzelnek el, aminek használói nem birtokolni fogják a ruhákat, csak használni. Nagyjából a Spotify, az Airbnb vagy a Netflix modelljére épülő rendszerről van szó, csak ruhákra alkalmazva. Elsőre szürreálisan hangozhat, de van valóságalapja: gondoljunk arra, ahogy a street style ikonok és hírességek eladják ruháikat, miután új trendet kezdenek követni, de a társadalom nagy része számára azok még mindig nagyon divatosnak számítanak. Különösen hasznos lenne olyan darabokra nézve, amiket csak rövid ideig visel az ember: gyerekruhák, különleges alkalmakra vásárolt cuccok esetében például. Arról nem is beszélve, hogy mennyi helyet takarítanánk meg szekrényben, vagy bőröndben tárolt ruhák nélkül. De ez a jövő zenéje!

---