2017-ben először haladta meg az egy milliót a világon eladott elektromos autók száma. Az adat mögött főként Kína áll, ott a villanyautók piaca már nagyobb, mint az amerikai és az európai összesen.
Németországban az e-kocsik piaca 2016- 2017 között megduplázódott és a norvég után már a legnagyobb Európában. Skandináviában egyébként tavaly minden második eladott személykocsi elektromos volt. Terjednek a villanyautók másutt is: Horvátországban gyártják a Rimac csúcskategóriájú sportkocsit, Lengyelországban pedig pályázatot írtak ki hazai fejlesztésű, elérhető árú villanyautóra.
Az EU illetékesei sokrétű javaslatokkal készülnek a fejlődés meggyorsítására, mivel különben nem fogjuk tudni elérni a kitűzött klímavédelmi célokat. Tanulságos a felmérés, amely szerint villanyautók (elsősorban elektromos buszok) alkalmazásával napi 279.000 hordóval lehetne csökkenteni a világ olajfogyasztását. Ez a mennyiség pontosan megfelel Görögország egy napi teljes fogyasztásának.
Támogatja az Unió, hogy anyagi ösztönzéssel segítsék az e-kocsik elterjedését. A belga, a francia, a német és a brit kormány már hozzájárul azok vásárlásához, Norvégiában és Hollandiában pedig a fogyasztási adó elengedését, vagy jelentős csökkentését tervezik ezekre a járművekre. A hosszú távú, 2050-ig szóló tervezésnél mindenesetre figyelembe kell venni az Európai Energia-Ügynökség adatait: míg az e-járművek 2014-ben a világ áramfogyasztásának mindössze 0.03 százalékát tették ki, azok elterjedésével a század közepéig már 9.5 százalékra emelkedhet a szükséglet.
A közlekedés elektrifikálásához egyébként új építési szabványokra is szükség van. A tervezett rendszabály előírja majd, hogy új épületeknél, illetve régiek restaurálásánál ki kell építeni vezetékeket, amelyekhez csatlakoztathatók töltőállomások. A tervet, hogy parkolóknál legyen kötelező töltők kiépítése, elvetették, pedig ez távlatban 3 millió állomást jelentene az Unióban.