Az égetőművekben és erőművekben hasznosítaná a kommunális és a mezőgazdasági hulladék nagy részét a kormány. Ez jelentős környezetszennyezéssel járna.
A kormány értelmezése szerint a hulladék újrahasznosítása nagyjából egyenlő az elégetésükkel. Legalábbis ez derült ki a Magyar Közlönyben közelmúltban megjelent kormányhatározatból. „A fenntartható hulladékgazdálkodás fejlesztésének érdekében szükséges intézkedésekről” címet viselő, kilenc pontból álló dokumentum szinte kizárólag a kommunális és a mezőgazdasági hulladékok elégetésének módozataival foglalkozik.
A kormányzati tervek között már korábban is szerepelt egy újabb hulladékégetőmű építése Budapesten, amire 50 milliárd forintot szántak. A program keretében további, kisebb helyi égetőművek is létesülnének, és a hulladékok egy részét a meglévő erőművek hasznosítanák.
A kormányhatározatból nem derül ki, miért részesíti előnyben a kabinet a hulladék elégetését az újrahasznosítással szemben, de az okok között szerepelhet, hogy az új, nagy fővárosi és a több kisebb helyi égető több tízmilliárdos beruházásából a kormányközeli cégek jelentős összegeket hasíthatnak ki maguknak. Ráadásul, ha a helyi égetőművek magánkézben működhetnek, a lakosságnak és a vállalkozásoknak termelt hő- és elektromos energiáért még biztos bevételi forráshoz is juttathatják az égetőmű tulajdonosát. Az sem kizárt, hogy a kormány rájött, mégsem olyan jó üzlet a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás, mert bonyolult logisztikai szervezést igényel és nincs akkora pénz benne, mint a szemétégetésben. További indok lehet, hogy a hulladék bizonyos megszorításokkal megújuló energiaforrásnak számít az EU-szabályozásban, vagyis az égetés az uniós megújulós célok teljesítéséhez is jól jönne.
Nem világos, hogy a kormányhatározat miért a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) nevezte meg a program felelősének, miközben a hulladékgazdálkodás a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hatáskörébe tartozik. Ez a tárcák közti tilitoli is jelzi, milyen kár volt felszámolni az intézményes környezetvédelmet, és megszüntetni a környezetvédelmi tárcát. A kormányhatározat szakmailag nincs megalapozva - vélik a lapunk által megkérdezett szakértők.
A kormányhatározat végrehajtásából újabb kötelezettségszegési eljárás is lehet, ha ellehetetlenítik, hogy külföldről hozzanak be úgynevezett másodlagos tüzelőanyagot az erőművek - nyilatkozta a Népszavának Urbán Csilla, a Hulladék Munkaszövetség elnöke. Erre most azért van szükség, mert a korábban uniós forrásokból épült hulladék-utóválogatókból, mechanikai és biológiai kezelő művekből többnyire olyan rossz minőségű fűtőanyag kerül ki, amit nem szívesen vásárolnak meg az erőművek és a másodlagos tüzelőanyagot hasznosító vállalkozások. A kormányhatározatból arra lehet következtetni, hogy az állam mégis a hazai, rosszabb minőségű anyagok égetését kívánja erőltetni. Ezzel sérülhet a szabad kereskedelem uniós joga, aminél azonban nagyobb probléma a környezetszennyező és drága égetés a terjedése - jelezte a Humusz elnöke.
A szakmai szervezet képviselője azt is aggályosnak nevezte, hogy a kormányhatározat a másodlagos tüzelőanyagokat is kivenné a hulladék státuszból, és termékké minősítené át. Ez azt jelentené, hogy sokkal drágábban lehetne eladni ezt a tüzelőanyagot termékként, mint hulladékként, vagyis jobban megérné még az anyagában újrahasznosítható hulladékot is bedarálni más anyagokkal tüzelőanyagnak. Ezzel viszont tovább rombolják a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát – említette Urbán Csilla. A korábbi kormányzati intézkedések már így is megroppantották a jól működő szelektív hulladékgyűjtő rendszereket is, és a lakossági szemléletformálásban is jelentős a visszalépés. Nehéz lesz bárkit is a szelektív hulladékgyűjtésre ösztönözni, ha azt látja, hogy végül az összes anyagot egybeöntik és őrlemény készül belőlük. Nehéz helyzetbe kerülhetnek a hulladék újrahasznosító vállalkozások is, hiszen ha az épülő égetőművek magasabb árat fizethetnek a hulladékért, akkor az újrahasznosítók kevesebb hulladékhoz juthatnak. A szakember szerint az sem igazán jó ötlet, hogy a kormányhatározat a meglévő erőműveknek is nagyobb szerepet szán a hulladékhasznosításban.
A legkorszerűbb szemétégetőkből is kerülhetnek káros anyagok a levegőbe, nem beszélve a nem erre a célra kialakított erőművekről.
A mezőgazdasági, illetve a zöldhulladék elégetése a távhőszolgáltatók kazánjaiban szintén fölvet aggályokat. A zöldhulladék külön gyűjtése, a lerakókból való eltérítése szerepel az uniós hulladékgazdálkodási stratégiában is - ezeket a természetes anyagokat komposztálásra, vagy biogázüzemek működtetésére kellene használni, nem elégetni. Ha a zöldhulladék nem kerül vissza a talajba komposztként, az a termőföldet is tönkreteszi, az égetéssel pedig a globális felmelegedésért felelősnek tartott szén-dioxidot juttatnak a légkörbe.
Forrás: Nepszava.hu | Kép: Pexel
A kormány értelmezése szerint a hulladék újrahasznosítása nagyjából egyenlő az elégetésükkel. Legalábbis ez derült ki a Magyar Közlönyben közelmúltban megjelent kormányhatározatból. „A fenntartható hulladékgazdálkodás fejlesztésének érdekében szükséges intézkedésekről” címet viselő, kilenc pontból álló dokumentum szinte kizárólag a kommunális és a mezőgazdasági hulladékok elégetésének módozataival foglalkozik.
A kormányzati tervek között már korábban is szerepelt egy újabb hulladékégetőmű építése Budapesten, amire 50 milliárd forintot szántak. A program keretében további, kisebb helyi égetőművek is létesülnének, és a hulladékok egy részét a meglévő erőművek hasznosítanák.
A kormányhatározatból nem derül ki, miért részesíti előnyben a kabinet a hulladék elégetését az újrahasznosítással szemben, de az okok között szerepelhet, hogy az új, nagy fővárosi és a több kisebb helyi égető több tízmilliárdos beruházásából a kormányközeli cégek jelentős összegeket hasíthatnak ki maguknak. Ráadásul, ha a helyi égetőművek magánkézben működhetnek, a lakosságnak és a vállalkozásoknak termelt hő- és elektromos energiáért még biztos bevételi forráshoz is juttathatják az égetőmű tulajdonosát. Az sem kizárt, hogy a kormány rájött, mégsem olyan jó üzlet a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás, mert bonyolult logisztikai szervezést igényel és nincs akkora pénz benne, mint a szemétégetésben. További indok lehet, hogy a hulladék bizonyos megszorításokkal megújuló energiaforrásnak számít az EU-szabályozásban, vagyis az égetés az uniós megújulós célok teljesítéséhez is jól jönne.
Nem világos, hogy a kormányhatározat miért a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) nevezte meg a program felelősének, miközben a hulladékgazdálkodás a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hatáskörébe tartozik. Ez a tárcák közti tilitoli is jelzi, milyen kár volt felszámolni az intézményes környezetvédelmet, és megszüntetni a környezetvédelmi tárcát. A kormányhatározat szakmailag nincs megalapozva - vélik a lapunk által megkérdezett szakértők.
A kormányhatározat végrehajtásából újabb kötelezettségszegési eljárás is lehet, ha ellehetetlenítik, hogy külföldről hozzanak be úgynevezett másodlagos tüzelőanyagot az erőművek - nyilatkozta a Népszavának Urbán Csilla, a Hulladék Munkaszövetség elnöke. Erre most azért van szükség, mert a korábban uniós forrásokból épült hulladék-utóválogatókból, mechanikai és biológiai kezelő művekből többnyire olyan rossz minőségű fűtőanyag kerül ki, amit nem szívesen vásárolnak meg az erőművek és a másodlagos tüzelőanyagot hasznosító vállalkozások. A kormányhatározatból arra lehet következtetni, hogy az állam mégis a hazai, rosszabb minőségű anyagok égetését kívánja erőltetni. Ezzel sérülhet a szabad kereskedelem uniós joga, aminél azonban nagyobb probléma a környezetszennyező és drága égetés a terjedése - jelezte a Humusz elnöke.
A szakmai szervezet képviselője azt is aggályosnak nevezte, hogy a kormányhatározat a másodlagos tüzelőanyagokat is kivenné a hulladék státuszból, és termékké minősítené át. Ez azt jelentené, hogy sokkal drágábban lehetne eladni ezt a tüzelőanyagot termékként, mint hulladékként, vagyis jobban megérné még az anyagában újrahasznosítható hulladékot is bedarálni más anyagokkal tüzelőanyagnak. Ezzel viszont tovább rombolják a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát – említette Urbán Csilla. A korábbi kormányzati intézkedések már így is megroppantották a jól működő szelektív hulladékgyűjtő rendszereket is, és a lakossági szemléletformálásban is jelentős a visszalépés. Nehéz lesz bárkit is a szelektív hulladékgyűjtésre ösztönözni, ha azt látja, hogy végül az összes anyagot egybeöntik és őrlemény készül belőlük. Nehéz helyzetbe kerülhetnek a hulladék újrahasznosító vállalkozások is, hiszen ha az épülő égetőművek magasabb árat fizethetnek a hulladékért, akkor az újrahasznosítók kevesebb hulladékhoz juthatnak. A szakember szerint az sem igazán jó ötlet, hogy a kormányhatározat a meglévő erőműveknek is nagyobb szerepet szán a hulladékhasznosításban.
A legkorszerűbb szemétégetőkből is kerülhetnek káros anyagok a levegőbe, nem beszélve a nem erre a célra kialakított erőművekről.
A mezőgazdasági, illetve a zöldhulladék elégetése a távhőszolgáltatók kazánjaiban szintén fölvet aggályokat. A zöldhulladék külön gyűjtése, a lerakókból való eltérítése szerepel az uniós hulladékgazdálkodási stratégiában is - ezeket a természetes anyagokat komposztálásra, vagy biogázüzemek működtetésére kellene használni, nem elégetni. Ha a zöldhulladék nem kerül vissza a talajba komposztként, az a termőföldet is tönkreteszi, az égetéssel pedig a globális felmelegedésért felelősnek tartott szén-dioxidot juttatnak a légkörbe.
További hírek a kategóriából
Uniós kötelezettségszegési eljárások – környezetvé...
Közzétéve 2016.08.15 11:09
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Tűz a királyszentistváni hulladékkezelő komplexumb...
Közzétéve 2016.08.17 14:26
