„Egy aktivista mindig aktivista marad”

Egy zsibbadt közegbe tudtak visszahozni valamit, ami mindig is eredményes volt, állítják a Fridays For Future Hungary aktivistái, Macskásy Éva és Buru Petra. A két biológus szerint azért hitelesek, mert jövőjükért aggódó fiatalok szervezik a mozgalmat. Azt még nem tudni, hogy mikor lesz a következő globális klímasztrájk, de terveik vannak a jövőre nézve. 

– „Az üres ígéretek ideje lejárt” – ezt a feliratot vetítette ki a Fridays For Future Hungary (FFF) egy pesti rakparton álló épület falára. Kiknek üzentetek ezzel?

Macskásy Éva (M. É.): – A politikai és gazdasági döntéshozóknak. Jelenleg a koronavírus-válság megoldása a legfontosabb, de a kilábalási folyamatokban figyelembe kell venni a klímaválságot is. A mostani egy lehetőség, hogy a gazdaság új irányt vegyen. Azt gondoltuk, hogy egy ilyen akcióval vissza tudunk kerülni a köztudatba.

– Hogyan lehet új irányt venni?

1. É.: - A gazdaság élénkítéséhez továbbra is óriási beruházásokkal próbálkozik a kormány. Ezek általában természetkárosítóak. Jobb lenne, ha a kisvállalkozások kapnának lehetőséget. 

Buru Petra (B. P.): – A fosszilis energiára épülő vállalkozások helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatni. A hulladékmentesség elérésére is mindig lehet törekedni, járványidőszak alatt is. Egyébként más törvényekre nincs szükség, csupán amiket a zöldszervezetek amúgy is követelnek, de most új lappal tudnánk kezdeni.

– Érkezett az FFF akciójára reakció, akár a törvényhozói oldal részéről?

1. É.: – Ilyen jellegű megkeresés nem történt, de nem is ez volt a célunk. 
2. P.: – A követőinktől pozitív visszajelzéseket kaptunk, és az akcióról készült Facebook-bejegyzésünk is komoly elérést produkált. Nagyon sokan megosztották. Viszont tapasztalataim szerint a kormány nem szokott reagálni az ilyen megmozdulásokra.

– A koronavírus-járvány mennyire nehezíti meg a szervezet tevékenységét? 

1. P.: – Magyarországon minden tüntetést, megmozdulást betiltottak, este nyolc óra után nem is lehet kimenni az utcára. Ennek ellenére szerveztünk flashmobokat, és igyekeztünk platformot adni olyan kezdeményezéseknek, amelyekről érdemes hallaniuk az embereknek. 
2. P.: – A tömegrendezvények felemelő élményt adnak, ami motiválja az embereket. Ez most hiányzik. De egy aktivista mindig aktivista marad. Valamiben mindig részt fogunk venni. Egyébként a nyugati országokban már egészen fiatal kortól, szinte még a kisgyerekek is kiveszik a részüket az aktivizmusból. Találkoztam olyan skót fiúval, aki egy szigeten él, ahol annyira emelkedik a tenger szintje, hogy pár éven belül ellepi a lakóhelyét. Ő soha nem fog veszíteni az aktivizmusából.

– Magyarországon van több környezetvédelmi civil szervezet, ami jó pár éve működik már. Mitől tud többet nyújtani náluk az FFF?

1. É.: – A globális tüntetéssorozatok új lendületet hoztak, Greta Thunberg fellépése nagyon váratlan volt. Egyébként a hazai szervezetek rögtön az első pillanattól kezdve felkaroltak és segítettek a tudásukkal. 
2. P.: – Nem hegyezném ki arra a hangsúlyt, hogy jobbak vagyunk-e másoknál vagy sem. Annak is megvan a helye, hogy egy civil szervezet összeállít egy petíciót, és annak is megvan a helye, hogy egy közösség eljut a fiatalokhoz.

– Az azért szembetűnő, hogy a globális tüntetéssorozatokra reagált a politika az egész világon, amíg a petíciók többségéről ez nem mondható el. 

1. P.: – Ha valamivel nagy tömeg kezd el foglalkozni, akkor annak lesz hatása. Ha arra hívtunk volna el embereket, hogy fidget spinnerezzünk (népszerű játékszer, amit pörgetni lehet – B. M.) együtt a Kossuth téren, azt is lehozta volna a média, amennyiben sokan eljönnek. Minél több ember hall a klímaváltozás veszélyeiről, annál többen lesznek érdeklődőek, és néznek utána a témának. Egy zsibbadt közegbe tudtunk visszahozni valamit, ami mindig is eredményes volt. 

M.É.: – Nagyon hiteles lett az üzenetünk azzal, hogy fiatal gyerekek szervezik a mozgalmat. Aggódnak, hogy lesz-e jövőjük. Greta Thunberg eredeti gondolata az volt, hogy minek tanuljon, ha nem lesz világ, ahol a tudását hasznosítani tudja majd. A szorongást és a félelmet kell a közös munkába fordítani.

– Ti féltek, hogy mi lesz veletek húsz, harminc év múlva?

1. É.: –Biológusként nagy szomorúsággal tölt el a természet pusztulása, a fajkihalások. 
2. P.: – Ha elmegyünk egy parkba, akkor nagyon sok állatot látunk és hallunk. Ennek az elvesztését nehezen élem meg én is. Amikor aktivista lettem, akkor egy súlyos klímadepressziós időszakon mentem keresztül. Nagyon elszomorító volt, ahogyan Magyarországon reagáltak Greta Thunberg kiállására. „Mit akar ez a kislány, miért nem megy vissza az iskolába?” Nőként azon is gondolkodni kell, hogy mi lesz, ha gyereket szeretnék, mert lehet, hogy idős koromban már nem lesz víz vagy normális megélhetés.

– Az FFF el tudja juttatni az üzeneteit azokba a társadalmi csoportokba is, ahol a leginkább tájékozatlanok a klímavédelemmel kapcsolatban?

1. É.: – 2019-ben elértük, hogy a politikai kommunikációba bekerült az ökológiai és klímaválság. Legfőbb ideje, hogy ezt tettek kövessék. 

– Ma nem életbiztosítás olyan tevékenységet folytatni, ami ellentétes a kormányzatéval. Nem tartotok emiatt?

1. É.: – A legnagyobb félelmük az, hogy pártpolitikát csinálnak az ügyünkből. A klímaválság mindenkit érint a Földön. Azt szeretnénk, hogy minden politikai és gazdasági döntéshozó vegye figyelembe ezt a kérdést.

– A FFF-t Greta Thunberg hívta életre, az ő szerveződése alapján alakultak meg mozgalmak. Van kapcsolat hozzá?

1. É.: – A szerveződésben résztvevő országok között sincsen szoros kapcsolat. A globális klímasztrájkok időpontjait egyeztetjük egymással, erre vannak kommunikációs csatornáink. Nem úgy működünk, hogy Greta Thunberg mond valamit, és akkor azt nekünk másnap meg kell csinálnunk. Minden városnak, országnak a saját környezetéhez kell alakítania a céljait, akcióit. 

 – Lehet már látni, hogy mikor lehet a következő globális klímasztrájk? 

1. É.: – Ez még elég bizonytalan. Az országok különböző korlátozó intézkedései miatt nehéz összeegyeztetni, de idén szeretnénk minél több akciót megvalósítani. 
2. P.: – Azt tudom elképzelni, hogy az Egyesült Államokban, ahol jó hatékonyságú az átoltottság, lesznek majd tömegrendezvények, de ezt sem lehet előre megmondani.  

A Fridays for Future Magyarország 2021-ben:

• Több hazai civil szervezethez csatlakozva nemrég felszólították a magyar kormányt és az európai parlamenti képviselőket, hogy álljanak el az EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény aláírásától. Petíciójuk megszövegezése szerint az Európai Unió és a dél-amerikai, úgynevezett Mercosur-tömb államai közötti szabadkereskedelmi egyezmény céljai ellentétben állnak az éghajlatvédelem, az élelem-önrendelkezés, az emberi jogok és az állati jóllét védelmének követelményeivel.
• Kiállnak az egészségügyi szövetség azon követelése mellett, amely a légszennyezettség csökkentése érdekében jelentős forgalomredukáló intézkedéseket látna jónak a fővárosban. Érveik között szerepel a többi között, hogy „a budapestieknek el kell fogadniuk, hogy a hazai klímastratégiával harmonizálva 2030-ban Budapesten nem lehet egyszerre a mai szinten autót használni és 40 százalékkal csökkenteni a kibocsátást.”

Támogatják a 2021 márciusában létrejött ún. Nagy Tavak Koalíció tevékenységét. Ez a koalíció alapvetően olyan balatoni, Fertő-tavi, tatai és