Dr. Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézetének szenior kutatójaként is gyakorta publikál és tart előadásokat az országban klímakérdések kapcsán. Az intézet honlapján legutóbb márciusban jelentetett meg energetikai elemzést a hazánkkal szomszédos Ukrajnában zajló „fegyveres konfliktus tükrében”. A szakembert a ZIP Magazin kifejezetten az orosz–ukrán háború kapcsán kereste meg kérdéseivel, ezt a témát ugyanis lapunk mind hulladékgazdálkodási, mind környezetvédelmi szempontból – és mert sajnos több mint 3 hónapja aktuális – folyamatosan napirenden tartja.
– Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatosan lapunkban már igyekeztünk megvilágítani a helyzet hulladékos oldalát és érinteni levegőtisztasági kérdéseket, de nyilván sokkal árnyaltabb a kép, ha egy több hétig tartó fegyveres konfliktus klímahelyzettel összefüggő kérdéseit feszegetnénk. Amíg a középkorban a természeti környezet erodálása, illetve élőlényeinek eltűnése lehetett a legmarkánsabb jelenség egy háború eszkalálódásakor, napjainkban nyilván nem a fácánok és fák pusztulása lesz az elsőrendű veszteség. Mégis, honnan érdemes megközelíteni ezt a kérdéskört? A légkör felől? A természeti környezet felől? Mi számít a bolygó számára igazi veszteségnek háborúban?
– Egy háború idején nem lehet egyöntetű választ adni, honnan is közelítsük meg a kérdést. Sajnos egy fegyveres konfliktus – amely akár hónapokig, évekig is elhúzódik – a környezet és a természet egészére kihat. A légkörtől, a krioszférán át, a talajon, vizeken keresztül a zajszennyezésig. És amit elsőként szemmel láthatóan tapasztalunk, az a bioszféra. A legkisebb talaj- és vízszennyezésre élőlények teljes egésze pusztulhat ki lokálisan vagy regionálisan. Már most is vannak becslések, hogy Kelet-Ukrajna kisebb patakjaiban és csermelyeiben közel 100 százalékos pusztítás történhetett.
– Ha légkör és klíma, akkor óhatatlanul előkerül a CO2-kibocsátás, amely mérhető és ellenőrizhető adat szokott lenni. De mi a helyzet háborús időszakban? Hogyan mérhető ilyenkor ennek mennyisége, és mennyire tekinthetjük megbízhatónak a konfliktusban álló felek ilyen irányú közléseit?
– A légköri gázok, porok, aeroszolok stb. mérése nemcsak lokálisan, hanem globálisan is történik. Mivel a légköri rendszer nem zárt, hanem folyamatos áramlások vannak benne, ezért a különböző károsanyagok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid stb.) is szállítódnak. Azt biztosra lehet venni, hogy egy-egy háború idején – ha rövid időre is – megnövekszik a károsanyag-kibocsátás. Ez akkor lehet még intenzívebb, ha olyan létesítményt, infrastruktúrát ér támadás, amely nagy kibocsátónak számít. Gondolok itt erőművekre, olajfinomítóra stb. Ilyenkor a háborús környezetben a mérések is pontatlanok. Ennek több okai is lehet, találat éri a mérőállomást, nincs szakember, nincs áram és lehetne még tovább folytatni.
– A Tiszán Ukrajna felől érkező szennyeződés már az elmúlt években, még békeidőkben is jelentett problémát hazánknak, most milyen lehet a helyzet e téren?
– A helyzet most talán még rosszabb. Az ukrán oldal eddig sem volt túl erős a környezetvédelemben és a vízvédelemben, de most még az a minimális monitoringrendszer is hiányzik, ami eddig működött.
– A robbanószerek összetevői közül, aktiváláskor milyen anyagok szabadulnak fel a légkörbe? Ezek mit okoznak ott és milyen körben?
– A lőszerhulladékok nagy része ökológiailag veszélyes kategóriába tartozik, mivel olyan anyagokat tartalmaznak, mint például az ólom, a higany és a nagyon mérgező dinitro-benzol. A háborúk soránés utána a lőszerhulladék kiemelése igen költséges, ezenkívül nagy az ökológiai kockázata annak, hogy a hulladékanyag kiemelésekor kén-, nitrogén- és foszforvegyületek keverednek fel az üledékben. A járműmozgások, a robbanószerek, a kiömlő üzemanyag az érzékeny tájakat és a biodiverzitást károsítják, akár 50-60 km távolságra is kihat egy-egy ilyen esemény. A háborúk nagy mennyiségű üzemanyagot igényelnek, ami jelentős károsanyag-kibocsátáshoz vezet. Az üvegházhatású gázokon túl egyéb halogénezett elemek is a légkörbe kerülnek...
(Az interjú vágatlan formában eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2022. júniusi számában jelent meg. Teljes terjedelmében elolvasható digitálisan is, a lapszám megvásárlásával itt: https://digitalstand.hu/vasarlas/_kiadvany/_vasarlas/5760)
További hírek a kategóriából
