Már a hetedik egymást követő évben bővült a legfontosabb faipari termékek előállítása; a növekedés üteme 3–6 százalék közötti – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) nemrég megjelent elemzésében.
A 2016-ig összesített adatok alapján a leggyorsabb ütemben Európában, Észak-Amerikában és az Ázsia–Csendes-óceán térségében növekedett a legfontosabb faipari termékek (ipari gömbfa, fűrészáru, farostlemezek és pellet) előállítása, ami köszönhető a pozitív gazdasági folyamatoknak, Kelet-Európa kibővült termelési kapacitásainak különösen az úgynevezett OSB lapok (irányított szálelrendezésű lap, angolul Oriented Standard Board) esetében, illetve a bioenergia iránti keresletnek.
„Napjainkra globális szinten az összes faipari termék előállítása meghaladta a 2008–2009-es válság miatt visszaesett szintet” – mondta Mats Nodberg, a FAO erdészeti szakértője. – 2016-ban a növekedés üteme megduplázódott az azt megelőző évihez képest, és ez a trend nagy valószínűséggel folytatódni fog 2017–2018-ban is, a világgazdaság teljesítménye és a megújuló energiák iránti kereslet legalábbis erre enged következtetni.”
Felfutóban a forgácslapok és OSB lapok
Leginkább a bútoripar által kedvelt forgácslapok és OSB lapok vannak terjedőben: 2015-ben globálisan még alig 0,3 százalékkal nőtt a forgácslapok előállítása, ami 2016-ra 8 százalékra ugrott, az OSB lapoknál 7 és 10 százalék volt a termelés bővülésének mértéke ugyanezen időszakban. A növekedést a kelet-európai (például oroszországi) új fűrészüzemek és a bővülő kínai és észak-amerikai termelés fűtötték.
Oroszország így megelőzte Kanadát és Németországot, és a világ harmadik legnagyobb forgácslap előállítója és felhasználója lett Kína és az Egyesült Államok után. Mindemellett Kanadában is két számjegyű növekedést produkált a szektor a 2014–2016-os időszakban, amely teljesítmény az amerikai gazdasági élénkülésnek, ezen belül is az építkezések felfutásának köszönhető. Az éves növekedésben azonban Kína lett a csúcstartó, ahol 42 százalékkal nőtt a forgácslapok előállítása 2012 és 2016 között.
A fapellet-boom sem áll meg
A fapellet-előállításban hihetetlen mértékű növekedésnek lehettünk szemtanúi az elmúlt években, hogy az Európai Unió által meghatározott megújulóenergia-célok teljesíthetők legyenek. 2016-ban globálisan 6 százalékos volt a bővülés, évi 29 millió tonna a teljes előállítás – ennek több mint fele a nemzetközi piacokon talált vevőre.
Kontinensünk, Észak-Amerikával együtt, a teljes termelés (58 és 32 %), illetve a fogyasztás (81 és 8 %) jelentős részéért felel. A pellet iránti kereslet Ázsiában 17 százalékkal nőtt. Korea előrelépett a harmadik helyre a világ legnagyobb fapelletimportőr országainak listáján az Egyesült Királyság és Dánia után.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
A 2016-ig összesített adatok alapján a leggyorsabb ütemben Európában, Észak-Amerikában és az Ázsia–Csendes-óceán térségében növekedett a legfontosabb faipari termékek (ipari gömbfa, fűrészáru, farostlemezek és pellet) előállítása, ami köszönhető a pozitív gazdasági folyamatoknak, Kelet-Európa kibővült termelési kapacitásainak különösen az úgynevezett OSB lapok (irányított szálelrendezésű lap, angolul Oriented Standard Board) esetében, illetve a bioenergia iránti keresletnek.
„Napjainkra globális szinten az összes faipari termék előállítása meghaladta a 2008–2009-es válság miatt visszaesett szintet” – mondta Mats Nodberg, a FAO erdészeti szakértője. – 2016-ban a növekedés üteme megduplázódott az azt megelőző évihez képest, és ez a trend nagy valószínűséggel folytatódni fog 2017–2018-ban is, a világgazdaság teljesítménye és a megújuló energiák iránti kereslet legalábbis erre enged következtetni.”
Felfutóban a forgácslapok és OSB lapok
Leginkább a bútoripar által kedvelt forgácslapok és OSB lapok vannak terjedőben: 2015-ben globálisan még alig 0,3 százalékkal nőtt a forgácslapok előállítása, ami 2016-ra 8 százalékra ugrott, az OSB lapoknál 7 és 10 százalék volt a termelés bővülésének mértéke ugyanezen időszakban. A növekedést a kelet-európai (például oroszországi) új fűrészüzemek és a bővülő kínai és észak-amerikai termelés fűtötték.
Oroszország így megelőzte Kanadát és Németországot, és a világ harmadik legnagyobb forgácslap előállítója és felhasználója lett Kína és az Egyesült Államok után. Mindemellett Kanadában is két számjegyű növekedést produkált a szektor a 2014–2016-os időszakban, amely teljesítmény az amerikai gazdasági élénkülésnek, ezen belül is az építkezések felfutásának köszönhető. Az éves növekedésben azonban Kína lett a csúcstartó, ahol 42 százalékkal nőtt a forgácslapok előállítása 2012 és 2016 között.
A fapellet-boom sem áll meg
A fapellet-előállításban hihetetlen mértékű növekedésnek lehettünk szemtanúi az elmúlt években, hogy az Európai Unió által meghatározott megújulóenergia-célok teljesíthetők legyenek. 2016-ban globálisan 6 százalékos volt a bővülés, évi 29 millió tonna a teljes előállítás – ennek több mint fele a nemzetközi piacokon talált vevőre.
Kontinensünk, Észak-Amerikával együtt, a teljes termelés (58 és 32 %), illetve a fogyasztás (81 és 8 %) jelentős részéért felel. A pellet iránti kereslet Ázsiában 17 százalékkal nőtt. Korea előrelépett a harmadik helyre a világ legnagyobb fapelletimportőr országainak listáján az Egyesült Királyság és Dánia után.