Nem túl hízelgő a WWF Magyarország által készíttetett közvéleménykutatás eredménye. A most 25 éves szervezet arra volt kíváncsi, hogy mennyire törődik a 18-59 éves magyar városi lakosság a fenntartható fejlődéssel, ezen belül is a környezet- és természetvédelemmel. Legutóbb hat éve készült hasonló felmérés, és a jelek szerint azóta romlott a helyzet – mint ahogy a kutatásról készült anyagból látható.
Csökkenő érdeklődés
A 2010-es felméréséhez képest 2016-ra jelentősen lecsökkent a lakosságérdeklődése és érzékenysége a globális és lokális fenntarthatósági problémák iránt – derül ki. Továbbra is az ivóvizek és a természet védelme vezeti a rangsort, de a klímaváltozásért már kevesebben aggódnak, mint hat évvel ezelőtt. Ugyanakkor a lakosság a fenntarthatósági témák megnövekedett média jelenlétét észleli, ami még inkább alátámasztja az emberek lecsökkent érdeklődését, jelezve, hogy számukra a jelenlegi formájában eleget foglalkozik a média az említett témákkal.
Ha a lakosságot környezettudatossági szemszögből elkülönítjük, és azok válaszait vizsgáljuk meg egymáshoz képest, a helyzet még elgondolkodtatóbb. A lakosság túlnyomó része (42%) ugyanis mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony. Ehhez képest a lakosság csupán 16%-a vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet - és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet. Az állatvédelem iránt további egyötödük (21%) érdeklődik, a fennmaradó egyötödöt (21%) viszont hidegen hagyják a zöld témák.
Vannak pozitív fejlemények is
Bizakodásra adhat azonban okot, hogy 2010-hez képest a lakosság ma inkább fogékony a mindennapi rutinba könnyen illeszthető környezettudatos tettekre (pl. takarékoskodás a vízzel, vagy az újrahasznosítás), és nőtt a helyi előállítású termékek preferenciája is. A 'Fair trade'-ből származó termékek vásárlása, vagy a civil szervezetek támogatása azonban továbbra is csupán a vágyak szintjén marad. (ZIP Magazin)
További hírek a kategóriából
