Félévszázada még a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb szektoraként tartották számon a papír- és nyomdaipart – napjainkban a fenntartható fejlődés éllovasai közé tartozik az ágazat, hazánkban is. A környezetvédelmi kritériumoknak való megfelelés, a zöld gondolkodás a magyar nyomdák alapértékeivé váltak az elmúlt évtizedben. A fejlődést alátámasztja az, hogy évről-évre többen pályáznak a rangos GPwA – Zöld Díjra – olvasható egyebek között a portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményben.
Napjainkban az európai papírgyártáshoz szükséges rost alapanyagok 85 százalékban már fenntartható gazdálkodással művelt európai erdőkből származnak. Ennek köszönhetően 2005 óta a kontinens erdeinek mérete valamivel több, mint Svájcnak megfelelő nagyságú területtel nőtt. Emellett ma már a papír előállításához szükséges erőforrások java részét megújuló energiából nyerik, s a papír újrahasznosítási aránya is meghaladja a hetven százalékot – sorolja dr. Schulz Péter, a GpwA-Zöld Díj egyik alapítója. (Az 1991-ben alapított GPwA célja a papír-, nyomda- és csomagolóipar területén végzett kiemelkedő környezetközpontú vállalatirányítási tevékenység, környezetkímélő technológiák alkalmazása, valamint a papír-, nyomda- és csomagolóipar környezettudatosságának fejlesztése területén végzett tudatformáló, példamutató eredmények elismerése.)
Egy, a közelmúltban készült kutatás szerint egy tonna íves ofszetnyomtatással készített nyomdatermék előállításához 920 kWh energiára, 1,2 tonna papírra, illetve 6,5 kg nyomdafestékre (CMYK) van szükség, Ennek nyomán 4,2 kilogramm a VOC (illékony szerves vegyületek) kibocsátás, valamint 3,5 kilogramm veszélyes hulladék keletkezik. Ugyanezek a fajlagos mutatók a digitális nyomtatással készített nyomdatermékeknél a festéknek megfelelő toner kivételével kisebbek. Az energiaszükséglet 500 kWh-ot, a papírigény 1,11 tonnát, a toner követelmény a 25 kilogrammot éri el. Ezzel együtt a gyártás során keletkezett veszélyes hulladék mértéke kevesebb, mint egy kilogramm.
Idehaza is jelentős a fejlődés. A hagyományos nyomtatási eljárásoknál általánossá vált a filmlevilágítás-előhívás-lemezmásolás helyett, a kisebb környezetterheléssel járó CTP (számítógépről nyomólemezre) technológiára való átállás. Komoly változást hozott az is, hogy az egészség- és környezetkárosító IPA (izo-propil-alkohol) alkalmazása számottevően csökkent idehaza. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az íves ofszetnyomdákban átlagosan 3-6% százalékra mérsékelték a korábbi 10–18 százalékos IPA felhasználást.
További hírek a kategóriából
