Az elmúlt években egyre gyakrabban fordulnak elő, nagy mennyiségű csapadékkal járó, hirtelen felhőszakadások. Új jelenség a viharok hevesebb lefolyása, illetve az úgynevezett szupercellák egyre gyakoribb kialakulása.
A múlt heti viharokat követően csaknem 4000 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A jelenlegi adatok szerint egy ingatlanban átlagosan 125 ezer forint összegű kár esett. Ugyanakkor nagy a szórás, vannak több száz ezer forint összegű káresetek is, amely esetekben elsősorban az ingatlanok tetőszerkezete sérült meg. (Már a hétfő esti vihar is óriási károkat okozott.) Azonban még ezek a viharok sem közelítették meg a májusban Budapestre lecsapó özönvizet, amikor egy óra alatt mintegy 44 mm csapadék hullott a belvárosban, ami a május havi összeg közel háromnegyede. “Az automata mérések kezdete óta ennél egyszer mértünk többet (83,3 mm), 2015. augusztus 17-én. A legnagyobb órás összegek az utóbbi években fordultak elő Budapest belvárosában. Az éghajlatváltozás következtében a rövid idejű, intenzív csapadékhullással járó események gyakoribbá, esetenként hevesebbé váltak” – hívta fel a figyelmet az országos Meteorológiai Szolgálat honlapján megjelent tanulmány.
Növekvő intenzitás, magasabb mértékadó csapadékok
A csapadék éves összege a múlt század elejétől mindössze 6 százalékos csökkenést mutat, az utóbbi években inkább a szélsőséges jelleg dominál. Az éves csapadékösszeg egyre nagyobb hányada tevődik ki a szélsőségesen sok csapadékhullással járó eseményekből. Leginkább nyáron nőtt a napi intenzitás, országosan kb. 1 mm-rel, ami arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok során éri el a felszínt. A legutóbbi évtizedekben a változások az ország északi régióiban jellemzően növekvőek, a legnagyobb növekedés 2 mm körüli, de a Dél-Dunántúlon és kisebb kiterjedésben az Északi-középhegységben megjelennek csökkenést mutató területek is.
Mint azt korábban megírtuk, időjárásunkban új jelenség a viharok hevesebb lefolyása, illetve az úgynevezett szupercellák egyre gyakoribb kialakulása. Ez utóbbi meteorológiai jelenség azért is okoz gondot, mert jóval nagyobb károkat tud okozni, mint egy „közönséges” felhőszakadás. A szupercella legismertebb jellemzője, hogy hosszabb lefolyású egy átlagos zivatarnál, és a szél iránya is többször megváltozhat az érintett régióban.
A tartósabb és hevesebb zivatarfelhőkből álló szupercella nagyobb mennyiségű csapadékot képes lezúdítani, amely nagy eséllyel okoz beázásokat. A hibás tetőszerkezetek és elavult szerkezeti elemek szintén nagyobb eséllyel rongálódnak meg egy ilyen hosszan tartó és heves zivatarfelhők elvonulásától terhes esemény során, ezért a kárszakértők szerint érdemes az ingatlanokat még a „viharszezon” előtt átvizsgálni, szükség esetén kijavítani a már meglévő sérüléseket.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
A múlt heti viharokat követően csaknem 4000 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A jelenlegi adatok szerint egy ingatlanban átlagosan 125 ezer forint összegű kár esett. Ugyanakkor nagy a szórás, vannak több száz ezer forint összegű káresetek is, amely esetekben elsősorban az ingatlanok tetőszerkezete sérült meg. (Már a hétfő esti vihar is óriási károkat okozott.) Azonban még ezek a viharok sem közelítették meg a májusban Budapestre lecsapó özönvizet, amikor egy óra alatt mintegy 44 mm csapadék hullott a belvárosban, ami a május havi összeg közel háromnegyede. “Az automata mérések kezdete óta ennél egyszer mértünk többet (83,3 mm), 2015. augusztus 17-én. A legnagyobb órás összegek az utóbbi években fordultak elő Budapest belvárosában. Az éghajlatváltozás következtében a rövid idejű, intenzív csapadékhullással járó események gyakoribbá, esetenként hevesebbé váltak” – hívta fel a figyelmet az országos Meteorológiai Szolgálat honlapján megjelent tanulmány.
Növekvő intenzitás, magasabb mértékadó csapadékok
A csapadék éves összege a múlt század elejétől mindössze 6 százalékos csökkenést mutat, az utóbbi években inkább a szélsőséges jelleg dominál. Az éves csapadékösszeg egyre nagyobb hányada tevődik ki a szélsőségesen sok csapadékhullással járó eseményekből. Leginkább nyáron nőtt a napi intenzitás, országosan kb. 1 mm-rel, ami arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok során éri el a felszínt. A legutóbbi évtizedekben a változások az ország északi régióiban jellemzően növekvőek, a legnagyobb növekedés 2 mm körüli, de a Dél-Dunántúlon és kisebb kiterjedésben az Északi-középhegységben megjelennek csökkenést mutató területek is.
Mint azt korábban megírtuk, időjárásunkban új jelenség a viharok hevesebb lefolyása, illetve az úgynevezett szupercellák egyre gyakoribb kialakulása. Ez utóbbi meteorológiai jelenség azért is okoz gondot, mert jóval nagyobb károkat tud okozni, mint egy „közönséges” felhőszakadás. A szupercella legismertebb jellemzője, hogy hosszabb lefolyású egy átlagos zivatarnál, és a szél iránya is többször megváltozhat az érintett régióban.
A tartósabb és hevesebb zivatarfelhőkből álló szupercella nagyobb mennyiségű csapadékot képes lezúdítani, amely nagy eséllyel okoz beázásokat. A hibás tetőszerkezetek és elavult szerkezeti elemek szintén nagyobb eséllyel rongálódnak meg egy ilyen hosszan tartó és heves zivatarfelhők elvonulásától terhes esemény során, ezért a kárszakértők szerint érdemes az ingatlanokat még a „viharszezon” előtt átvizsgálni, szükség esetén kijavítani a már meglévő sérüléseket.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
