Viharos sebességgel terjed vasárnap reggel óta egy dömösi madárbarát Facebook-bejegyzése, amelyben egy áramütés miatt elpusztult gólyáról számol be. Zokni, az alig egy éves védett gólya egy elavult, ezért madarakra veszélyes villanyoszlopra telepedett, így kapott halálos áramütést. Márton András, a madár gondozója azt akarja elérni, hogy a régi oszlopokat cserélje korszerű, madárvédelmi szempontból megfelelő fajtára gazdájuk, az E.ON. Az áramszolgáltató sajnálja a történteket.
Márton posztja szerint jó esély van rá, hogy nem Zokni lesz az egyetlen áldozat idén Dömösön: jövő héten a öt gólyafióka kel majd ki a kertjükben, és a statisztikák szerint közülük ketten élve fognak megsülni a veszélyes oszlopok miatt. A férfi szerint az E.ON-nak lenne lehetősége az elavult középfeszültségű vezetékek cseréjére, föld alá vitelére, de a cégnek "csak a profit számít", ezért tesz rá, hogy megölheti az áram a madarakat.
Az Origo elérte az E.ON szóvivőjét, Egyházi Nikolettát, aki azt írta az eset kapcsán, nagyon sajnálják a történteket. A közlemény szerint a cég évek óta együttműködik nemzeti parkokkal, társadalmi felelősségvállalási tevékenységének fontos része a környezet védelme, ezen belül a madárvédelem.
"E munka keretében, a madártani szakértők irányításával és ajánlásaik alapján gólyafészek-magasítókat, kereszttartókat helyezünk ki, vezetékeket szigetelünk, és madárbarát műszaki megoldásokat alkalmazunk munkánk során. (...) Sajnos nem tudunk minden vezetékkel a föld alá vinni, így az elvégzett sok munka és erőfeszítés ellenére is előfordulnak ilyen sajnálatos balesetek. Természetesen továbbra is azon vagyunk, hogy megelőzzük a hasonló eseteket, ezért a beruházási, karbantartási munkánk során mindig madárbarát megoldásokat alkalmazunk" - védekezik a cég az eset kapcsán.
Megkérdeztük a Magyar Madártani Egyesületet, hány madarakra veszélyes villanyoszlop lehet az ország területén, és mennyi áldozatot szednek ezek egy évben. A szervezet válasza alapján hazánkban több mint 55 ezer kilométer középfeszültségű szabadvezeték húzódik, amely közel 700 ezer darab oszlopot jelent. A hálózatok több mint 80 százaléka, mintegy 560 ezer oszlop külterületen található.
A veszélyes oszlopok száma középértéken becsülve mintegy 467 ezer, ezek évente 168 ezer madár haláláért felelősek.
Az MME 2010-es becslése alapján az ország légvezeték-hálózatának földkábelbe fektetése, azaz a madarak légvezetékek mentén történő pusztulásának teljes és végleges megoldása mintegy 550 milliárd forintba kerülne. A kisebb léptékű, de a mostaninál jobb megoldást jelentő átalakítás (fejszerkezet-átalakítás, madáreltérítők felhelyezése) a teljes hazai külterületi hálózatra vetítve 27-28 milliárd forint lenne, míg belterületeken, elsősorban a fehér gólya védelme érdekében történő átalakítások költsége országosan 7,5 milliárd forintra becsülhető a madárvédők szerint. A szervezet legfrissebb anyagát vezetékek és madárvédelem témában itt olvashatja el.
Forrás: Index | Kép: Facebook
Márton posztja szerint jó esély van rá, hogy nem Zokni lesz az egyetlen áldozat idén Dömösön: jövő héten a öt gólyafióka kel majd ki a kertjükben, és a statisztikák szerint közülük ketten élve fognak megsülni a veszélyes oszlopok miatt. A férfi szerint az E.ON-nak lenne lehetősége az elavult középfeszültségű vezetékek cseréjére, föld alá vitelére, de a cégnek "csak a profit számít", ezért tesz rá, hogy megölheti az áram a madarakat.
Az Origo elérte az E.ON szóvivőjét, Egyházi Nikolettát, aki azt írta az eset kapcsán, nagyon sajnálják a történteket. A közlemény szerint a cég évek óta együttműködik nemzeti parkokkal, társadalmi felelősségvállalási tevékenységének fontos része a környezet védelme, ezen belül a madárvédelem.
"E munka keretében, a madártani szakértők irányításával és ajánlásaik alapján gólyafészek-magasítókat, kereszttartókat helyezünk ki, vezetékeket szigetelünk, és madárbarát műszaki megoldásokat alkalmazunk munkánk során. (...) Sajnos nem tudunk minden vezetékkel a föld alá vinni, így az elvégzett sok munka és erőfeszítés ellenére is előfordulnak ilyen sajnálatos balesetek. Természetesen továbbra is azon vagyunk, hogy megelőzzük a hasonló eseteket, ezért a beruházási, karbantartási munkánk során mindig madárbarát megoldásokat alkalmazunk" - védekezik a cég az eset kapcsán.
Megkérdeztük a Magyar Madártani Egyesületet, hány madarakra veszélyes villanyoszlop lehet az ország területén, és mennyi áldozatot szednek ezek egy évben. A szervezet válasza alapján hazánkban több mint 55 ezer kilométer középfeszültségű szabadvezeték húzódik, amely közel 700 ezer darab oszlopot jelent. A hálózatok több mint 80 százaléka, mintegy 560 ezer oszlop külterületen található.
A veszélyes oszlopok száma középértéken becsülve mintegy 467 ezer, ezek évente 168 ezer madár haláláért felelősek.
Az MME 2010-es becslése alapján az ország légvezeték-hálózatának földkábelbe fektetése, azaz a madarak légvezetékek mentén történő pusztulásának teljes és végleges megoldása mintegy 550 milliárd forintba kerülne. A kisebb léptékű, de a mostaninál jobb megoldást jelentő átalakítás (fejszerkezet-átalakítás, madáreltérítők felhelyezése) a teljes hazai külterületi hálózatra vetítve 27-28 milliárd forint lenne, míg belterületeken, elsősorban a fehér gólya védelme érdekében történő átalakítások költsége országosan 7,5 milliárd forintra becsülhető a madárvédők szerint. A szervezet legfrissebb anyagát vezetékek és madárvédelem témában itt olvashatja el.
További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
