Ha figyelembe vesszük azt is, milyen természeti erőforrásokat igényel egy nagy elektromos autó gyártása, kiderül: a kisebb, robbanómotoros kocsi előállítása és használata összességében kevesebb károsanyag-kibocsátáshoz vezet. A kiutat a kis elektromos és benzinmotoros autók jelenthetik.
A világ egyik legjobb műegyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóinak tanulmánya szerint nem indulhatunk abból ki, hogy az elektromos meghajtású autók környezetvédelmi szempontból eleve jobbak, mint a robbbanómotorosak. A tanulmányt ismertető Financial Times példaként a Mitsubishi kisautója, a Mirage, és az amerikai Tesla nagy, S típusának összehasonlítását hozza fel példaként.
Amennyiben számításba vesszük a kocsik teljes gyártási folyamatát, majd ciklusuk lejártával az alkatrészek megsemmisítésének költségeit, a mérleg egyértelműen a hagyományos kiskocsi javára billen: a Mirage esetében egy futott kilométerre 192 gr kibocsátott széndioxid jut – a Tesla S-nél 226 gr. Ugyanakkor az is tény, hogy a Teslához hasonló kapacitású nagy robbanómotorral felszerelt kocsinak – mint például egy BMW 7-esnek – futása során kilométerenként 385 gr a károsanyag-kibocsátása.
Figyelembe kell venni azt is, hol közlekedik a jármű és ott miből termelik az áramot. Így egy e-kocsi Lengyelországban, ahol az áram nagy részét szénerőművekben állítják elő, lényegesen környezetszennyezőbb, mint Európa sok más országában. Nem kevébbé fontos általában a kérdés: honnan származik majd az áram az e-autók százezrei számára, amelyek a következő években az utcákra kerülnek? Az alternatív energiák erre minden valószínűség szerint nem lesznek elegendők – így új atom- vagy szénerőművek építésére lesz szükség.
A legnagyobb környezetvédelmi probléma egyértelműen az akkumulátor
Előállításuk nagy mennyiségben igényel ritka fémeket, nyersanyagokat, amelyeket gyakran katasztrofális körülmények között hoznak felszínre. A VW-konszern próbálkozása, hogy hosszú távú kobalt-szállítási megállapodást kössön, nemrég hiúsult meg. A fém ára az elmúlt hónapokban robbanásszerűen emelkedett és a kereskedők nem voltak halandók hosszú távon elkötelezni magukat. Ugyanakkor a világpiacon elérhető kobalt nagy részét Afrikában, embertelen körülmények között bányásszák. Hasonló a helyzet a lithiummal, amelynek ára a közelmúltban ugyancsak erősen emelkedett.
Az MIT tanulmánya szerint egy Tesla S gyártása (főként az akku miatt) összesen 12.2 tonna széndioxid kibocsátással jár. Ez a szám a BMW 7-esnél 8.2 , a Mirage esetében 4.7 tonna. Ilyen adatok tükrében a gyártók törekvése, hogy – egyre nagyobb akkumulátorokkal – nagyobb út megtételére alkalmas kocsikat gyártsanak, nem megoldás: ha az ostoba versenyben az olajról egyszerűen átállnak kobaltra és lithiumra, egyáltalán nem oldották meg a környezetvédelem problémáját, csak az egyik probléma helyett másikat teremtettek, mutatnak rá a kutatók.
Nézetük szerint a politikának az lenne a feladata, hogy kisebb és könnyebb autók gyártását szorgalmazza. Egy fél tonna önsúlyú kiskocsi Párizsban futása során kevesebb széndioxidot bocsát ki, mint egy középkategóriájú e-autó – pedig a francia áram 75 százaléka 0-szennyezést jelentő atomerőművekből származik.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
A világ egyik legjobb műegyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóinak tanulmánya szerint nem indulhatunk abból ki, hogy az elektromos meghajtású autók környezetvédelmi szempontból eleve jobbak, mint a robbbanómotorosak. A tanulmányt ismertető Financial Times példaként a Mitsubishi kisautója, a Mirage, és az amerikai Tesla nagy, S típusának összehasonlítását hozza fel példaként.
Amennyiben számításba vesszük a kocsik teljes gyártási folyamatát, majd ciklusuk lejártával az alkatrészek megsemmisítésének költségeit, a mérleg egyértelműen a hagyományos kiskocsi javára billen: a Mirage esetében egy futott kilométerre 192 gr kibocsátott széndioxid jut – a Tesla S-nél 226 gr. Ugyanakkor az is tény, hogy a Teslához hasonló kapacitású nagy robbanómotorral felszerelt kocsinak – mint például egy BMW 7-esnek – futása során kilométerenként 385 gr a károsanyag-kibocsátása.
Figyelembe kell venni azt is, hol közlekedik a jármű és ott miből termelik az áramot. Így egy e-kocsi Lengyelországban, ahol az áram nagy részét szénerőművekben állítják elő, lényegesen környezetszennyezőbb, mint Európa sok más országában. Nem kevébbé fontos általában a kérdés: honnan származik majd az áram az e-autók százezrei számára, amelyek a következő években az utcákra kerülnek? Az alternatív energiák erre minden valószínűség szerint nem lesznek elegendők – így új atom- vagy szénerőművek építésére lesz szükség.
A legnagyobb környezetvédelmi probléma egyértelműen az akkumulátor
Előállításuk nagy mennyiségben igényel ritka fémeket, nyersanyagokat, amelyeket gyakran katasztrofális körülmények között hoznak felszínre. A VW-konszern próbálkozása, hogy hosszú távú kobalt-szállítási megállapodást kössön, nemrég hiúsult meg. A fém ára az elmúlt hónapokban robbanásszerűen emelkedett és a kereskedők nem voltak halandók hosszú távon elkötelezni magukat. Ugyanakkor a világpiacon elérhető kobalt nagy részét Afrikában, embertelen körülmények között bányásszák. Hasonló a helyzet a lithiummal, amelynek ára a közelmúltban ugyancsak erősen emelkedett.
Az MIT tanulmánya szerint egy Tesla S gyártása (főként az akku miatt) összesen 12.2 tonna széndioxid kibocsátással jár. Ez a szám a BMW 7-esnél 8.2 , a Mirage esetében 4.7 tonna. Ilyen adatok tükrében a gyártók törekvése, hogy – egyre nagyobb akkumulátorokkal – nagyobb út megtételére alkalmas kocsikat gyártsanak, nem megoldás: ha az ostoba versenyben az olajról egyszerűen átállnak kobaltra és lithiumra, egyáltalán nem oldották meg a környezetvédelem problémáját, csak az egyik probléma helyett másikat teremtettek, mutatnak rá a kutatók.
Nézetük szerint a politikának az lenne a feladata, hogy kisebb és könnyebb autók gyártását szorgalmazza. Egy fél tonna önsúlyú kiskocsi Párizsban futása során kevesebb széndioxidot bocsát ki, mint egy középkategóriájú e-autó – pedig a francia áram 75 százaléka 0-szennyezést jelentő atomerőművekből származik.