Nemrég érdekesnek ígérkező meghívót hozott szerkesztőségünkbe az e-posta: antiplastic online ötlet-workshopra szólt az invitálás a Klímainnovációs Közösségtől. A civil szervezet ernyője alatt 2020-ban alakult innováció-elősegítő projekt, a Startup Plastic Surgery alapítójával, Végh Alexandrával, valamint Dudás Csabával, a SPS egyik coachával arról beszélgettünk, szerintük mit hozott a kezdeményezés az alapítástól, és mire juthat benne és általa egy fenntarthatósági fókuszú startup?
„Az ötletet részben a hozzám közelálló műanyagtéma adta, másrészt az a tény, hogy közeledett a SUP-témakör.” – adja meg a rövid választ Végh Alexandra az első kérdésre, miért érezték fontosnak, hogy egy külön programot indítsanak Magyarországon, kifejezetten fenntarthatósági szemléletű új innovációknak. Az indíttatás egyébként többtényezős:
– Úgy gondoltuk, jó lenne a SUP-törvényre helyi megoldásokkal reagálni, s olyan helyettesítő termékeket és szolgáltatásötleteket támogatni, amelyek a törvénymódosítás után máris alkalmazhatóak, piacosíthatóak –sorolja Alexandra, aki a Klímainnovációs Közösségben nyolc éve foglalkozik klímaváltozással kapcsolatos startupokkal, oktatási, vállalkozásfejlesztési programokkal és az utóbbi években tanácsadással is. Ez alatt a KK több mint 200 startupot támogatott, több mint 1300 óra üzletfejlesztést és coachingot biztosított a résztvevőknek, s ez így együtt remek alapot jelentett a továbblépéshez. Miután sikerült előfinanszírozással elindítaniuk a Startup PlasticSurgeryt (továbbiakban: SPS), közben pénzügyi és szakmai szponzorokat kerestek és találtak is. A négyhónapos program során iparág-specifikus mentoringot, üzleti coachingot és különböző, üzletfejlesztési tematikájú workshopokat nyújtanak a programban résztvevő csapatoknak, majd a folyamat végén a fő pénzügyi szponzor, a Hiventures egy gyorsított befektetést is biztosít az igénylő csapatoknak. Az első évben a 9 versenyző közül három startup élt ezzel a lehetőséggel, tavaly pedig a nyolcból kettő, ez nagyon jó aránynak számít, mondja Alexandra.
– Mi elsősorban ötleteket keresünk. Tapasztalatunk, hogy elég kevés inkubátor- és akcelerátor-program foglalkozik az ötletszinttel, fenntarthatósági jellegű startupokkal pedig egyedül csak mi. Hogy kiket szeretnénk megtalálni? Például a műanyagot helyettesítő termékeket fejlesztő innovátorokat. 2020-ban kiemelt téma volt ezen belül az élelmiszercsomagolás-innováció, ezt szponzoraink, a Nestle és a Rossmann kérték fókusztémának. (Utóbbi cég az előrehaladott, számukra releváns projekteknél bolti termékkihelyezést is kilátásba helyezett.) Ezen kívül a műanyag-előállítás, hasznosítás, újrahasználat során felmerülő folyamat-innováció, vagy üzleti modell-innováció érdekes számunkra. Továbbra is keressük azokat, akik új technológiákat gondolnak ki a műanyag-felhasználás területén, különös tekintettel például az élelmiszerszektorra és a vendéglátásra. Valamint a műanyagtermékek használatával kapcsolatos fogyasztói szokások megváltoztatására irányuló törekvéseket is szeretnénk támogatni.
Ezen írás tél végi megjelenésekor még a pályáztatás előtt vagyunk – a pályázati időszak minden évben tavasszal zajlik, március 1-jével nyitják meg a legalább kétfős pályázó csapatok előtt. Utána júniusban indul a tényleges program, amely az izgalmas, valós időben online is követhető, visszanézhető versennyel zárul, s amelyben más szakemberek mellett Tom Szaky, a TerraCicle alapítója is értékeli a pályázatokat.
A gazdaságban sok mindent átrendezett a pandémia, de vajon mi a helyzet az innovációk, különösen a fenntarthatósági célúak között? Járványhelyzetben másodlagossá válhatnak a zöld kezdeményezések?
– A legelején bőven a vártnál nagyobb volt az érdeklődés, a pandémia első évében még kifejezetten sok innováció született meg az egyetemeken és a fiatalokat foglalkoztató cégeknél, ám a Covid-helyzet eszkalálódása már érezhetően visszavetette a jelentkezési kedvet – értékeli a tapasztalatokat Végh Alexandra. Hozzáteszi, mindezek miatt a KK idejében lépett, és online ötletelő workshopokkal igyekezett adaptálódni a helyzethez, ahol már az ötlet megszületésében, kibontásában is segítettek a résztvevőknek.
Dudás Csaba coach, tanácsadó már korábban is dolgozott együtt a Klímainnovációs Közösséggel, így amikor a program kezdetekor meghívták a SPS-be, a csatlakozása nem is volt kérdéses.
– A mentoráltak mennyire érkeznek fenntarthatósági szemlélettel a SPS-be?
– Mindenképpen egy átlagon felüli attitűddel érkeznek, mondhatni, szinte ott van a DNS-ükben a fenntarthatóság. Nekünk, coachoknak és mentoroknak pedig az is kötelességünk, hogy ezt a programban továbbfejlesszük, és adott esetben eszközöket adjunk a csapatoknak a karbonlábnyomaik kiszámításához. Mert nem elég csak zöldet álmodni, az adott innováció karbonlábnyomának az adott termék előállításánál kisebbnek kell lennie ahhoz képest, mint amennyit a cég a környezetének megspórol. Erre a programon belül külön kurzus van.
– Miként reagál a hagyományos gazdasági környezet egy fenntarthatósági törekvésre, egy ilyen irányultságú startupra – amelynek kezdeményezése esetleg éppen a meglévő gyakorlatokkal megy szembe?
– Öt éve még biztosan más választ adtam volna erre a kérdésre, de mára eléggé megváltozott a világ. Az idősebb generáció bizalmát is erősödni látjuk, ők is érzik,hogy az újításokat behozó fiatalok már nem csak álmodozók, hanem valós problémák leendő orvoslói.
– Ha megvan a szakmai támogatás a jó ötlet mögött, de nincs meg a tőke, mi az előre mozdulás záloga?
– Tízből kilenc startupnak még mindig nagyon fontos a kockázati tőkebevonás. Ebben is tud segíteni a SPS program, mint tanácsadó és közvetítő, sőt, a program fődíja is egy gyorsított tőkebevonási lehetőség, amit a résztvevők kiegészíthetnek a maguk által felkutatott forrásokkal, és fejleszthetik a kapcsolataikat. De azt hangsúlyoznom kell, hogy a tőkebevonás hiánya csak a sokadik szempont a bukott startupok sikertelenségi listáján. Elsősorban piaci, majd csoportdinamikai problémák szoktak szerepet játszani, erre utalnak a statisztikák is.
– Voltak kedvencei a mentoráltak között?
– A csapatok között a várható hatásukat nézve nagy különbséget tud tenni az, hogy ki mennyire skálázható. Ha van egy innováció, amely helyi szinten nagyon jól muzsikálna, de a globális piacon nem állná meg a helyét, arra egyszerűen nem tudunk világmegváltó ötletként tekinteni. Közben egy szerényebbnek tűnő, globális piacra is kiléptethető ötlettel igencsak nagy lehet a környezeti hatás. Például ha egy startup adatalapú, analitikai módszerekkel képes minimalizálni a szélgenerátorok műszaki hibája miatti kieséseket, illetve a leállásokból következő költségeket, az globális skálákon óriási elmozdulást jelenthet még úgy is, hogy helyben esetleg csak tizedszázalékokkal emeli meg a termelés hatékonyságát. És ez óriási karbonlábnyom-csökkentést tehet lehetővé. Én az ilyen megoldásokban látom meg a nagy lehetőséget.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2022 februári számában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
