Az Extinction Rebellion 2018-ban alakult Angliában, s már működésük első évében sikerült elérniük, hogy az angol kormány leüljön a civilekkel tárgyalni klímaügyben. Magyarországon 2019 elején fiatalok egy csoportja alakított hasonló néven csoportot, amely egyelőre a fővárosra koncentrálja megmozdulásait. Az aktivitás a pandémia idején megcsappant, az Extinction Rebellion Hungary viszont irányt váltott, így ma kis létszámmal szerveznek nagy durranásnak számító környezetvédelmi megmozdulásokat. 2023 nyarán például egy budapesti szálloda elől hurcolták el a biztonságiak a Forma-1 hatalmas ökolábnyoma ellen tiltakozó aktivistáikat. A ZIP Magazin kérdéseire a szervezet kommunikációs felelőse, Pap Dániel válaszolt.
-Idehaza saját akciókkal operálnak inkább, vagy a nemzetközi ER akcióira érdemesebb ráépülniük?
-Szívesebben karolunk fel nemzeti ügyeket. Azt gondoljuk, a magyar embereket a helyi ügyeknek lehet megnyerni a leginkább. Most például együtt működünk a hazai akkumulátorgyárak telepítése ellen fellépő magyarországi civil szervezetekkel.
-Van olyan téma, ami nem üti meg az ingerküszöbüket?
- A túlnépesedés problémájával például mi nem foglalkoznánk, mert álláspontunk szerint ennél fontosabb probléma az erőforrások elosztása a világ népessége között. Ezen belül inkább a nagyon durva egyenlőtlenséget orvosolnánk. Vagy itt van az atomenergia kérdése: szerintünk e helyett valójában a fosszilis energia visszafogására kellene koncentrálni.
- A komfortzónából célzottan kilépő akciókkal könnyebben lehet eredményt elérni?
- Egyelőre az ismertség növelése a fontos, ezt pedig a médián keresztül tudjuk leginkább megvalósítani. A konkrét célunk pedig az, hogy a hazai kormányzat hozzáállását a klímaváltozással kapcsolatosan megváltoztathassuk, hogy elérjük a fosszilis ipar és a szennyező tevékenysége szabályozását. Célunk továbbá a klímaválságot erősebbé tenni a közbeszédben, mert néhány évvel korábban sokkal többet foglalkoztak az emberek a témával, mint manapság.
-Hatalmas globális ipari, vagy techcégeket befolyásolni valóban reális cél lehet?
-Magyarországon valóban bonyolultabb a helyzet, itt tényleg gyakran érezzük szélmalomharcnak a tevékenységünket. Nemzetközi viszonylatban viszont elég sok mindent el tudott már érni az ER. A nagyszabású afrikai kőolajvezeték projekt megvalósítása ellen hatékonyan tudott fellépni a londoni szervezetünk azzal, hogy a projektbe befektető cégek irodaépületeit lényegében blokád alá vonta. Ennek eredményeképpen az egyik nagyobb befektető kilépett a projekt finanszírozásából. Ezért is érezzük azt, hogy nemzetközi szinten abszolút van erejük a klímamozgalmaknak.
- Akcióik meglepetésszerűek, de mit terveznek például 2024-ben?
-Idén az egyik fő fókuszunk Magyarország soros EU-s tanácselnökségéhez kötődik majd az év második felében. Ehhez kapcsolódva nagyobb mozgósítást tervezünk nemzetközi téren is, hogy jobban nyomást tudjunk gyakorolnia a magyar kormányra és bevihessünk fontos magyar környezeti ügyeket az Európa Parlamentbe.
-Fiatalok lévén leginkább a fiatalokhoz tudnak szólni, és ezeknek a fiataloknak az önök közlése szerint 90 százaléka klímaszorong. Mit gondolnak, a hazai fiatalok inkább pesszimisták, vagy inkább optimisták környezetügyekben?
-Valóban, a 18-40 éves korosztályhoz tudunk igazán szólni és mi is érzünk klímaszorongást. Sokszor érezzük magunkat borúlátónak, de összességében inkább optimistának látjuk a fiatalokat. Szerintünk nem azt a kérdést kell feltenni, van-e elég idő orvosolni a környezetvédelmi problémákat, hanem azt, hogy most mit tehetünk. Úgy érezzük, amit e téren lehet tenni, mi megtesszük. Ha nem is lehet teljesen elkerülni a környezeti katasztrófát, de a hatásokat több módon is mérsékelhetjük. Akár csatlakoznak hozzánk mások, akár nem - mi ezeket az ügyeket akkor is visszük tovább.
További hírek a kategóriából
