Ahogy a civilizációnk élelmiszerellátását biztosító termőföldek egyre inkább elsivatagosodnak és erodálódnak, az éhínség és a vízhiány elől mind többen vándorolnak majd Európába. Ők a klímamenekültek, s számuk várhatóan folyamatosan növekedni fog.
A klímaváltozás “veszélyfokozó” tényező, állapították meg a Columbia University tudósai. Ez nem nagy meglepetés. Az már húzósabb, hogy a Science szaklapban közzétett tanulmányuk szerint az évszázad végére 660 ezerre nőhet az évente Európában elviselhető hőmérsékletet és ivóvizzel ellátott mindennapokat kereső klímamenekültek száma, ha a jelenlegi felmelegedési tendenciák tovább folytatódnak.
A kutatók a helyi időjárást, pontosabban a 20 Celsius foknál melegebb napok száma és a menekültek számának növekedése közötti kapcsolatot vizsgálták a 2000 és 2014 közötti adatokból kiindulva. A jövőre nézve azzal számoltak, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének azon szcenáriója érvényesül, mely 4,8 Celsius fokos felmelegedést prognosztizál az évszázad végére az ipari forradalom előtti klímához képest. Ez esetben 188 százalékkal nőne a menekültek létsszáma 2100-ra.
Soktényezős képlet
De a tudósok is bevallották, hogy sok bizonytalanság társul az általuk kínált modellhez. Először is az kell a menekültek létszámának ilyen mértékű növekedéséhez, hogy a felmelegedés tovább folytatódjon.
Másrészt befolyásolhatja adott esetben csökkentheti- a migrációt, ha kellő mértékben tud az egyre melegebb éghajlatú országokban a lakosság alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Ez jelentheti az infrastruktúra korszerűsítését vagy szárazságtűrő növényfajok kifejlesztését.
Az Environmental Research Letters tanulmánya már rámutatott, hogy az évszázad végére a bolygó több pontja is lakhatatlanná válik az emberek számára az ott uralkodó hőség miatt. A probléma azonban nemcsak ez.
Nem bírja a testünk
Az emberi test az izzadással hűti magát. Az izzadság elpárolog a bőrön keresztül, így adja le a fölös hőt a test. Azonban a túlságosan párás levegőben ez a folyamat lelassul, vagy meg is állhat, ami halálhoz vezethet.
Azok a régiók, amelyek a leginkább lakhatatlanná válnak, mindenképpen a páradús levegőjű területek is, nemcsak a sivatagok. A klímaváltozás az évszázad során ilyen problematikus térséggé teszi az Amazonas esőerdőt, Afrikai nyugati részét és közepét, Észak-Indiát, Kelet-Kínát, valamint az Egyesült Államok dél-keleti részét.
Már az is felvetült, bár minden kétséget kizáróan még nem tudták bizonyítani, hogy a szíriai polgárháborút is a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak köszönhetjük, legalábbis részben.
A migráció attól is függ majd, hogy melyik régióban mennyi szegény és idős ember él, mennyinek van légkondicionáló berendezése a lakásában, hányan dolgoznak külterületen (pl. építkezésen vagy az agráriumban). Ha az emberek légkondicionálás nélkül kénytelenek munkát végezni a szabadban a hőség óráiban, az krónikus veseproblémákhoz vezethet.
Forrás: Klíma Blog | Kép: 444
A klímaváltozás “veszélyfokozó” tényező, állapították meg a Columbia University tudósai. Ez nem nagy meglepetés. Az már húzósabb, hogy a Science szaklapban közzétett tanulmányuk szerint az évszázad végére 660 ezerre nőhet az évente Európában elviselhető hőmérsékletet és ivóvizzel ellátott mindennapokat kereső klímamenekültek száma, ha a jelenlegi felmelegedési tendenciák tovább folytatódnak.
A kutatók a helyi időjárást, pontosabban a 20 Celsius foknál melegebb napok száma és a menekültek számának növekedése közötti kapcsolatot vizsgálták a 2000 és 2014 közötti adatokból kiindulva. A jövőre nézve azzal számoltak, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének azon szcenáriója érvényesül, mely 4,8 Celsius fokos felmelegedést prognosztizál az évszázad végére az ipari forradalom előtti klímához képest. Ez esetben 188 százalékkal nőne a menekültek létsszáma 2100-ra.
Soktényezős képlet
De a tudósok is bevallották, hogy sok bizonytalanság társul az általuk kínált modellhez. Először is az kell a menekültek létszámának ilyen mértékű növekedéséhez, hogy a felmelegedés tovább folytatódjon.
Másrészt befolyásolhatja adott esetben csökkentheti- a migrációt, ha kellő mértékben tud az egyre melegebb éghajlatú országokban a lakosság alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Ez jelentheti az infrastruktúra korszerűsítését vagy szárazságtűrő növényfajok kifejlesztését.
Az Environmental Research Letters tanulmánya már rámutatott, hogy az évszázad végére a bolygó több pontja is lakhatatlanná válik az emberek számára az ott uralkodó hőség miatt. A probléma azonban nemcsak ez.
Nem bírja a testünk
Az emberi test az izzadással hűti magát. Az izzadság elpárolog a bőrön keresztül, így adja le a fölös hőt a test. Azonban a túlságosan párás levegőben ez a folyamat lelassul, vagy meg is állhat, ami halálhoz vezethet.
Azok a régiók, amelyek a leginkább lakhatatlanná válnak, mindenképpen a páradús levegőjű területek is, nemcsak a sivatagok. A klímaváltozás az évszázad során ilyen problematikus térséggé teszi az Amazonas esőerdőt, Afrikai nyugati részét és közepét, Észak-Indiát, Kelet-Kínát, valamint az Egyesült Államok dél-keleti részét.
Már az is felvetült, bár minden kétséget kizáróan még nem tudták bizonyítani, hogy a szíriai polgárháborút is a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak köszönhetjük, legalábbis részben.
A migráció attól is függ majd, hogy melyik régióban mennyi szegény és idős ember él, mennyinek van légkondicionáló berendezése a lakásában, hányan dolgoznak külterületen (pl. építkezésen vagy az agráriumban). Ha az emberek légkondicionálás nélkül kénytelenek munkát végezni a szabadban a hőség óráiban, az krónikus veseproblémákhoz vezethet.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
