A bioélelmiszerek ma már egyre kevésbé számítanak luxusterméknek, folyamatosan bővül a kiskereskedelmi beszerezhetőségük, miközben egyre többen teszik le a voksukat a saját kiskertjükben is a vegyszermentes, ökológiai művelés mellett, írja sajtóközleményében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Az elmúlt három évben hazánkban dinamikusan növekedett az bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmi értéke és jó hír a tudatos vásárlóközönségnek, hogy ezzel párhuzamosan csökkent a bio és nem bio élelmiszerek közötti árkülönbség.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) elemzése szerint az ökológiai élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma egyenletes növekedést mutat Magyarországon a NIQ piackutató cég által mért termékkategóriákban. Európában 2022 és 2023 között 3%-kal nőtt a biotermékek forgalma, hazánkban ez a fejlődés ugyanezen időszakban elérte a 19%-ot. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy míg Európában 2023-ban átlagosan 66 eurót (kb. 25 ezer Ft-ot) költöttek a lakosok évente biotermékekre, addig Magyarországon csupán 9 eurót (kb. 3600 Ft-ot) áldoztunk fejenként bioélelmiszerre. 2024-re ez az összeg 10 euróra emelkedett.
Bio, öko, ökológiai, esetleg organikus?
Az a jó hírünk, hogy bármelyik elnevezéssel veszi le a vásárló az élelmiszert a polcról, ugyanolyan fenntartható, környezetbarát és egészséges termékre esik a választása. Az ökológiai gazdálkodásban előállított élelmiszerre ugyanis egyenértékű kifejezésként használjuk a bio, öko, ökológiai, vagy organikus szavakat. Mindegyik elnevezés azt tükrözi, hogy a terméket az ökológiai gazdálkodás szigorú jogszabályi feltételei alapján állították elő, ellenőrizték és tanúsították.
Egészséges talaj, egészséges élelmiszer, egészséges élet – több mint vegyszermentesség
Az ökológiai gazdálkodás a világ egyik legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági formája, amely ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatást és az innovációt. Alapelvei az ökológia, az egészség, a méltányosság és a gondosság, melyek egyszerre szolgálják a talaj, a növények, az állatok és az ember egészségét, összhangban az orvostudományban elterjedt „Egy Egészség” (One Health) megközelítéssel. Ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni, az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható mezőgazdasági rendszer, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben, a külső adalékokkal és természetidegen anyagokkal szemben.Az ökológiai növénytermesztésben például a kémiai növényvédő szerek, gyomirtók, szintetikus műtrágyák és a géntechnológiával módosított szervezetek helyett agrotechnikai és biológiai növényvédelmet, mechanikai gyomszabályozást, szerves trágyákat és a hagyományos genetikai erőforrásokat alkalmazzák a gazdák. A kíméletes művelésformának köszönhetően az élelmiszertermelés a talajtermékenység megóvását, a környezet és az emberi egészség védelmét is szolgálja. A bioterményekben jóval kevesebb például a növényvédőszer-maradék.
Az állattartásban magas állatjóléti szabványokat valósítanak meg az ökológiai gazdálkodók, például biztosítják az állatok igényeihez illeszkedő méretű istállókat, kifutókat, szabad területeket, és nem engedik meg az állatok csonkítását. Hormonkezelést nem, antibiotikum kezelést pedig csak bakteriális fertőzésre, gyógykezelésként alkalmaznak, vagyis rutinszerű kezelésként nem használnak antibiotikumot. A gyógyszerhasználat utáni várakozási idő pedig jóval hosszabb a szokványosnál.
Az ökológiai gazdálkodás részletes követelményeit – a gazdálkodási rendszerek között egyedülálló módon – Európai Uniós és hazai jogszabályok írják elő.
Az ökológiai élelmiszerelőállítás, a gyakorlataiból adódóan számos kedvező környezeti hatással bír. Ilyen például – a szerves tápanyagutánpótlás és a kémiai inputanyagok elhagyása okán – a talajminőség javítása, a biodiverzitás fenntartása, valamint – a műtrágyák mellőzéséből adódóan – a vízszennyezés csökkentése. Ugyanebből adódik a bioélelmiszer-fogyasztás legfőbb egészségi pozitívuma is: általuk kevesebb növényvédőszer-maradványt viszünk a szervezetünkbe.Klinikai vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy a bioélelmiszer-fogyasztás jelentősen csökkenti az emberi szervezet növényvédőszer-maradék terhelését, ami különösen várandósok, gyermekek és betegséggel küzdők esetén bír nagy jelentőséggel.
