Az Európai Unióban 59 millió tonna élelmiszer ment pocsékba 2020-ban, aminek 53%-a a háztartásokhoz köthető. Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként - írja a Másfélfok szerzője.
Legmostohábban az ételmaradékokkal, a zöldségekkel és gyümölcsökkel, valamint a pékáruval bánunk. Ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk, azzal az élelmiszerárakat is csökkenthetnénk, nem beszélve az üvegházgáz kibocsátásról. Egy modellszimuláció szerint, ha 2030-ra 41%-kal csökkentené az EU az élelmiszerpazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb. Több megoldás is létezik a problémára, ilyen például a tudatos vásárlás és tervezés, vagy a felesleg jótékony célokra fordítása. Az eddigi példák azt mutatják, hogy az élelmiszerhulladék csökkentése egy elérhető cél: nem kell lemondanunk semmiről, csupán egy kicsit több odafigyelésre van szükség.
2020-ban az EU-ban kb. 59 millió tonna élelmiszer ment pocsékba (ez fejenként 131 kg-ot jelent), aminek 53%-a a háztartásokhoz köthető. Ezt követi a feldolgozóipar (20%), a termelési szektor (10%), az éttermek és élelmiszer-szolgáltatók (9%), valamint az egyéb élelmiszer-elosztás (7%).
Becslések szerint az EU fogyasztói számára elérhető élelmiszer 10%-a veszendőbe megy, ugyanakkor, 32,6 millió ember csak minden második nap engedhet meg magának minőségi ételt.
A legnagyobb mértékű pazarlás az EU-ban a gyümölcsök és zöldségek esetén adódott (rendre 27% és 20%), amit a gabona (13%), a hús (10%) és a burgonya (10%) követ. A tagországokat külön tekintve Németország, Franciaország és Olaszország járul hozzá legnagyobb mértékben az élelmiszerhulladék létrejöttéhez, de egy főre lebontva az értékeket már más a kép. A németek és a franciák így az EU-átlag alatt maradnak (amiként Magyarország is), míg például Ciprus, Portugália, Belgium és Dánia meghaladja azt.
Magyarországon évente kb. 635 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, ami egy főre lebontva kb. 65 kg-ot jelent – ennek a mennyiségnek nagyjából a fele volt tényleges pazarlás. A 2021-es adatok alapján ebből 25 kg elkerülhető lenne, ami kb. 35 ezer Ft megtakarítást is hozna fejenként.