Vajon mennyire biztonságos a cseresznye, amelyből a korai fajták már kaphatók a piacokon? És a répa? Akkor most vegyünk nyers céklát? Mennyi vegyszermaradványt találnák benne? Hát a zellerben?
A szőlőminták 89, a klementin, a mandarin és a cseresznye 88, a grapefruit 86, az eper, a nektarin és az őszibarack 83%-ánál találtak növényvédő szert, a sort pedig a szilva (35%), a kiwi (27)% és az avokádó (23%) zárta. Mindennél azonban fontosabb, hogy a minták mindössze 2,7%-a volt határérték feletti a növényvédő szer aránya! Ebben a listában első helyen a cseresznye, 6,6%, a mangó és a papaya (4,8%), illetve a narancs (4,4%) szerepelt. Ami a zöldségeket érinti: itt a zeller (85%), a fűszernövények (75%), a cikória (73%) és a saláta (66%) a sorrend, a legkevésbé érintettek pedig a cékla (4 %), a spárga (3 %) és a kukorica (2 %). A minták 3,5 %-nál lépte át a megengedett szintet a növényvédő szer, különösen a fűszernövények, a zeller, mángold és a fehérrépa esetében.
Mindezek franciaországi és friss adatok, a galloknál ugyanis egy 5 éves kutatás szerint a gyümölcsöknek 73, a zöldségeknek pedig 41%-a tartalmazott növényvédő szert. A határértéket azonban csak 2-3%-nál lépte át a peszticid szintje, a szakemberek szerint pedig mindez nem jelent komoly egészségügyi veszélyt.
De mi a helyzet nálunk? A Laboratorium.hu utána járása szerint Magyarországon a korábbi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot. A határérték feletti peszticid-mennyiség pedig csak közel egy százalékban mérhető – mondta el a Laboratorium.hu-nak Suszter Gabriella, a növényvédőszer-vizsgálatokat is végző WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársa.
A feldolgozatlan, nyers gyümölcsök, zöldségek esetében körülbelül 1200 növényvédő szert alkalmaznak világszerte. Ezekből az EU-ban 800 használata engedélyezett, a nagy európai laborok többsége 600 félét mér. Mit tehet a fogyasztó? Különösen azokkal a termékekkel vigyázzunk, amelyek az Európai Unión kívülről (Tunézia, Marokkó, Törökország, trópusi és szubtrópusi országok) érkeznek. A nem idényszerűen kapható gyümölcsök esetében ugyanis leginkább az okozhat problémát, hogy azok származási helye bizonytalan, és nem tudjuk, hogy az adott országban milyen növényvédő szereket alkalmaztak. A növényvédő szerek jelentős része a növények héján, felületén található, onnan tehát mosással, hámozással el is lehet távolítani nagy részüket. Fogyasztás előtt ezért mindig mossuk meg alaposan a zöldséget, gyümölcsöt. Ha ez az adott növény fajtája miatt nehezebb – például a szőlő esetében –, akkor áztassuk néhány percig fogyasztás előtt – javasolta a szakember.
További hírek a kategóriából
