A nagyvárosok lakói világszerte fulladoznak a szennyezett levegőtől. A kormányok a Volkswagen-botrány kapcsán katalizálták a közvélemény dízelellenességét: egyre több ország jelenti be, hogy betiltja a dízel- és/vagy benzinüzemű autókat, mert csak így teljesíthetik a párizsi klímaegyezményben vállalt nemzeti kibocsátáscsökkentéseket.
Az autógyártók leginkább attól vannak berezelve, hogy Kína betiltja a fosszilis üzemanyagokkal üzemelő járműveket, hiszen az 1,4 milliárdos lélekszámú ország óriási felvevőpiac.
Amerikai, európai, japán és dél-koreai autógyárak közös levelet juttattak el a kínai kormányhoz, arra kérve az illetékeseket, hogy halasszák el vagy legalábbis enyhítsék a tervezett tilalmat, mondván, ha Kínában nem szabad eladni benzin- és dízelüzemű autókat, az átállás a villanyautók gyártására megakaszthatja az autógyárak üzletmenetét. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az újonnan megugró igényeket az elektromos gépkocsik iránt képtelenek lesznek hirtelenjében kielégíteni.
De nem minden nagy márka ilyen borúlátó. A Volvo júliusban jelentette be, hogy 2019-től minden modelljét elektromos autóként dobja piacra. A BMW megerősítette az átállás lehetséges voltát, leszögezve, hogy mindegyik márkáját és típusát elő tudja állítani elektromos verzióban.
Az autógyáraknál talán csak az olajipari vállalatok ágálnak az elektromos üzemű közlekedésre való átállás ellen hevesebben. Az olajmultik azzal érvelnek, hogy zöldítő manőverként célszerűbb lenne az üzemanyag-hatékonyság növelésére koncentrálni, mintsem kidobni a fosszilis üzemanyagokat és a velük cirkáló autókat az utakról, mert szerintük az energiahatékonyság javítása nagyobb mértékű emissziócsökkentés érhető el.
Tényleg?! Kézenfekvő a kérdés: akkor miért hívják az elektromos autókat zéró kibocsátásúnak? (Rendben, hogy a gyártásuk is légszennyezéssel jár, de nem feltétlenül nagyobbal, mint a benzin- és dízelüzemű autók előállítása.)
A Nemzetközi Energiaügynökség kivetítése szerint az elektromos autók elterjesztésére vonatkozó, már meghozott kormányzati döntések figyelembevételével sanszos, hogy 2020-ig 9–20 millió körül alakul az elektromos járművek száma az utakon, 2025-re pedig 40–70 millió lehet belőlük a közlekedésben. De mik is ezek a kormányzati intézkedések és tervek?
Kína
A kínai vezetés tervbe vette a benzines és dízelautók betiltását, hogy csökkentse a szmognak a lakosok egészségére gyakorolt negatív hatását, és fellendítse az elektromos és hibrid autók gyártását az országban.
A tervezett tilalomra azonban még nem szabtak ki időpontot. Jelenleg a hatóságok vizsgálják a kivitelezés lehetőségeit, és ígéretet tettek arra, hogy előbb-utóbb meghatározzák a betiltás dátumát.
Skócia
A skót kormány 2032-től tiltja be a benzines és dízeles autókat.
Anglia
Az angol kormány júliusban jelentette be, hogy 2040-től nem lehet új benzines és dízelautókat eladni a szigetországban. Ez azonban még 23 évre van tőlünk.
Nem csoda, hogy az ENSZ megrótta a Downing Streetet, hogy nem tesz eleget a lakosság egészségének védelméért és a városi szmog csökkentéséért. (A légszennyezés miatt kialakuló légúti és más betegségek évente 40 000 idő előtti elhalálozáshoz vezetnek.)
Energetikai szakérők arra is figyelmeztettek, hogy az ország áramhálózata nem elég korszerű ahhoz, hogy elviselje a csúcsidőben (a kora esti csúcsforgalom utáni órákban) megugró energiaigényt.
Franciaország
Akárcsak Angliában, Franciaországban is 2040-től lesz tilos benzin- és dízelüzemű autókat eladni. A francia kormány azonban többet is tesz ennél, betiltja az olaj- és földgázkitermelést is az ország szárazföldi és tengeri lelőhelyein.
Norvégia
2016-ban a norvég kormány jelentette be, hogy 2025-től kivonja a forgalomból a dízel- és benzinautókat, ám nem sokkal később a környezetvédelmi miniszter visszatáncolt, és azt mondta, hogy ez inkább afféle politikai célirány, semmint effektív tilalom. Egyébként Norvégiában már most a legmagasabb az egy főre jutó elektromos autók száma.
Hollandia
A holland kormány azt szeretné, ha 2030-ra minden autótulajdonosnak zéró kibocsátású járgánya lenne az országban.
Hollandiában a legmagasabb az egy főre jutó akkutöltő állomások száma, Európában pedig a második helyen van az ország az elektromos autók számát illetően.
A kormány terve az, hogy 2020-ra 200 000 villanyautó mozogjon az utakon, és az újonnan értékesített autóknak legalább 10 százaléka elektromos legyen.
India
Az indiai metropolisok légszennyezettsége bődületes, évente 1,2 millió korai halálesetért felelős a városi szmog. Az emiatt kieső termelés a GDP 3 százalékát teszi ki.
Érthető, hogy a kormány 2030-tól csak az elektromos autók értékesítését engedi. A villanyautókra való fokozatos átállás 37 százalékkal csökkentené légszennyezést 2030-ra.
Németország
Angela Merkel már évekkel ezelőtt zászlajára vette az elektromos autók ügyét, ami nem véletlen, hiszen az ország a világ egyik legnagyobb autógyártója. A kormány deklarált célja az volt, hogy 2020-ra egymillió elektromos autó legyen forgalomban, de Merkel maga is beismerte, hogy ez aligha lesz teljesíthető.
A parlament 2016-ban elfogadta azt a határozatot, mellyel 2030-tól betiltják a belső égésű motorral működő járműveket. Ez azonban jogilag nem kötelező érvényű az egyes tartományokra nézve. (Németország szövetségi állam.)
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Németország, Ausztria, Dánia, Írország, Japán, Portugália, Dél-Korea és Spanyolország rendelkezik hivatalos célszámokkal az elektromos autók értékesítésének felpörgetéséről. Az USA szövetségi kormánya nem jelölt ki konkrét célszámot, de 8 tagállama igen.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Az autógyártók leginkább attól vannak berezelve, hogy Kína betiltja a fosszilis üzemanyagokkal üzemelő járműveket, hiszen az 1,4 milliárdos lélekszámú ország óriási felvevőpiac.
Amerikai, európai, japán és dél-koreai autógyárak közös levelet juttattak el a kínai kormányhoz, arra kérve az illetékeseket, hogy halasszák el vagy legalábbis enyhítsék a tervezett tilalmat, mondván, ha Kínában nem szabad eladni benzin- és dízelüzemű autókat, az átállás a villanyautók gyártására megakaszthatja az autógyárak üzletmenetét. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az újonnan megugró igényeket az elektromos gépkocsik iránt képtelenek lesznek hirtelenjében kielégíteni.
De nem minden nagy márka ilyen borúlátó. A Volvo júliusban jelentette be, hogy 2019-től minden modelljét elektromos autóként dobja piacra. A BMW megerősítette az átállás lehetséges voltát, leszögezve, hogy mindegyik márkáját és típusát elő tudja állítani elektromos verzióban.
Az autógyáraknál talán csak az olajipari vállalatok ágálnak az elektromos üzemű közlekedésre való átállás ellen hevesebben. Az olajmultik azzal érvelnek, hogy zöldítő manőverként célszerűbb lenne az üzemanyag-hatékonyság növelésére koncentrálni, mintsem kidobni a fosszilis üzemanyagokat és a velük cirkáló autókat az utakról, mert szerintük az energiahatékonyság javítása nagyobb mértékű emissziócsökkentés érhető el.
Tényleg?! Kézenfekvő a kérdés: akkor miért hívják az elektromos autókat zéró kibocsátásúnak? (Rendben, hogy a gyártásuk is légszennyezéssel jár, de nem feltétlenül nagyobbal, mint a benzin- és dízelüzemű autók előállítása.)
A Nemzetközi Energiaügynökség kivetítése szerint az elektromos autók elterjesztésére vonatkozó, már meghozott kormányzati döntések figyelembevételével sanszos, hogy 2020-ig 9–20 millió körül alakul az elektromos járművek száma az utakon, 2025-re pedig 40–70 millió lehet belőlük a közlekedésben. De mik is ezek a kormányzati intézkedések és tervek?
Kína
A kínai vezetés tervbe vette a benzines és dízelautók betiltását, hogy csökkentse a szmognak a lakosok egészségére gyakorolt negatív hatását, és fellendítse az elektromos és hibrid autók gyártását az országban.
A tervezett tilalomra azonban még nem szabtak ki időpontot. Jelenleg a hatóságok vizsgálják a kivitelezés lehetőségeit, és ígéretet tettek arra, hogy előbb-utóbb meghatározzák a betiltás dátumát.
Skócia
A skót kormány 2032-től tiltja be a benzines és dízeles autókat.
Anglia
Az angol kormány júliusban jelentette be, hogy 2040-től nem lehet új benzines és dízelautókat eladni a szigetországban. Ez azonban még 23 évre van tőlünk.
Nem csoda, hogy az ENSZ megrótta a Downing Streetet, hogy nem tesz eleget a lakosság egészségének védelméért és a városi szmog csökkentéséért. (A légszennyezés miatt kialakuló légúti és más betegségek évente 40 000 idő előtti elhalálozáshoz vezetnek.)
Energetikai szakérők arra is figyelmeztettek, hogy az ország áramhálózata nem elég korszerű ahhoz, hogy elviselje a csúcsidőben (a kora esti csúcsforgalom utáni órákban) megugró energiaigényt.
Franciaország
Akárcsak Angliában, Franciaországban is 2040-től lesz tilos benzin- és dízelüzemű autókat eladni. A francia kormány azonban többet is tesz ennél, betiltja az olaj- és földgázkitermelést is az ország szárazföldi és tengeri lelőhelyein.
Norvégia
2016-ban a norvég kormány jelentette be, hogy 2025-től kivonja a forgalomból a dízel- és benzinautókat, ám nem sokkal később a környezetvédelmi miniszter visszatáncolt, és azt mondta, hogy ez inkább afféle politikai célirány, semmint effektív tilalom. Egyébként Norvégiában már most a legmagasabb az egy főre jutó elektromos autók száma.
Hollandia
A holland kormány azt szeretné, ha 2030-ra minden autótulajdonosnak zéró kibocsátású járgánya lenne az országban.
Hollandiában a legmagasabb az egy főre jutó akkutöltő állomások száma, Európában pedig a második helyen van az ország az elektromos autók számát illetően.
A kormány terve az, hogy 2020-ra 200 000 villanyautó mozogjon az utakon, és az újonnan értékesített autóknak legalább 10 százaléka elektromos legyen.
India
Az indiai metropolisok légszennyezettsége bődületes, évente 1,2 millió korai halálesetért felelős a városi szmog. Az emiatt kieső termelés a GDP 3 százalékát teszi ki.
Érthető, hogy a kormány 2030-tól csak az elektromos autók értékesítését engedi. A villanyautókra való fokozatos átállás 37 százalékkal csökkentené légszennyezést 2030-ra.
Németország
Angela Merkel már évekkel ezelőtt zászlajára vette az elektromos autók ügyét, ami nem véletlen, hiszen az ország a világ egyik legnagyobb autógyártója. A kormány deklarált célja az volt, hogy 2020-ra egymillió elektromos autó legyen forgalomban, de Merkel maga is beismerte, hogy ez aligha lesz teljesíthető.
A parlament 2016-ban elfogadta azt a határozatot, mellyel 2030-tól betiltják a belső égésű motorral működő járműveket. Ez azonban jogilag nem kötelező érvényű az egyes tartományokra nézve. (Németország szövetségi állam.)
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Németország, Ausztria, Dánia, Írország, Japán, Portugália, Dél-Korea és Spanyolország rendelkezik hivatalos célszámokkal az elektromos autók értékesítésének felpörgetéséről. Az USA szövetségi kormánya nem jelölt ki konkrét célszámot, de 8 tagállama igen.
További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
