Nem elég szigorú az élelmiszercsomagoló anyagok szabályozása az Unióban, emiatt rendre mutatnak ki az élelmiszereinkben olyan kockázatos anyagokat, amelyek a csomagolásból jutottak bele. Vásárlóként nem tehetünk mást, mint hogy igyekszünk elkerülni a veszélyes anyagokat. Mit vegyünk, és mit ne?
Egy átfogó kutatás szerint a műanyag csomagolóanyagok gyártásához valószínűleg több mint 900 különböző vegyi anyagot használunk, emellett további több mint 3000 vegyszer is jó eséllyel előfordulhat a gyártásban.
A több mint 900 anyag közül 63 számít egészségkárosítónak és 68 környezetre veszélyesnek az uniós besorolás szerint. Civil szakértők évek óta sürgetik a szabályozás pontosítását, hogy a gyártók számára megszűnjenek a helyenként tátongó méretű kiskapuk. Ami szintén riasztó, hogy 34 anyag hormonrendszerre veszélyes vegyületként szerepel az ENSZ Környezetvédelmi Programja közelmúltbeli jelentésében. A kockázatos kemikáliák lágyítószerek, stabilizáló anyagok, oldószerek, köztitermékek, felületaktív anyagok, égésgátlók, színezékek, monomerek (alapanyagok), oldószerek, biocidok (fertőtlenítő, csírátlanító szerek), égésgátló anyagokkal kerülnek a műanyaggyártásba. Egy friss felmérés szerint az európai lakosok döntő többsége, 84%-a tart is ilyen mindennapi termékekben jelen lévő anyagoktól.
BpA, BpS és BpF - ételtartó, kulacs, bolti bizonylat
Az átlátszó, nagy szilárdságú polikarbonátból (PC, jelölése 7 – mint egyéb műanyag) alacsony hőmérsékleten minimális, nagyobb hőmérsékleten több biszfenol-A (BpA) jut ki. Mivel több kutatás is bizonyította, hogy a BpA kis mennyiségben is kockázatos a gyermekek és a magzat fejlődésére, Európában 2011-ben betiltották cumisüvegekben. Azonban a mai napig számos más ételtárolóban, kulacsokban, sőt a bolti bizonylatokban is megtalálható.
Főleg polikarbonátban, de konzervek és üdítős dobozok belsejéből jutnak ki biszfenolok (BpA, BpS és BpF), amelyek károsítják a hormonrendszert. A BpA-ról szól a legtöbb hír, de sajnos a helyettesítésére elterjedt biszfenoloknak is hasonló kockázataik vannak. A BpA már egész alacsony dózisban is beavatkozik a hormonrendszer működésébe és ezzel összefüggésben rákkeltő kockázata is van, de felelőssé tehető cukorbetegség, asztma, koraszülések és szívbetegségek kialakulásáért, továbbá olyan hormonális zavarokért, mint a korai serdülés, az elhízás, a meddőség. 2018. elején az európai parlamenti képviselők elutasította azt a javaslatot, hogy jelentősen szigorítsák a Biszfenol-A jelenlétét élelmiszercsomagoló anyagokban, így sajnos továbbra is előfordulnak bennük.
(A szerző Simon Gergely környezetkémikus)