Európa nagy része egészen megnyugtató képet mutat, mi viszont nem nagyon örülhetünk.
Két évvel ezelőtt a Notre Dame-i Egyetem megjelentetett egy olyan indexet, amely feltárja, hogy mely nemzeteket érinti majd nagy valószínűséggel az éghajlatváltozás. A Notre Dame Global Adaptation Initiative (ND-GAIN) által ismertté vált anyag most újra előtérbe került, és kiderült, hogy a mostani következtetések nem kevésbé relevánsak ma, mint két éve.
Az átfogó tanulmány az egyes országok sebezhetőségét, valamint alkalmazkodásra való hajlandóságát és esélyét indexeli. Ennek része az adott ország infrastruktúrájának, élelmiszerellátásának, technológiai képességeinek állapota is.
Az Eco Experts által közzétett térképek önmagukért beszélnek. Íme az öt első és az öt utolsó ország, amelyek a legkevésbé illetve a leginkább érintettek a klímaváltozásban.
A leginkább “túlélői” az éghajlatváltozásnak
A legkevésbé valószínű, hogy “túléli” az éghajlatváltozást
Magyarország a listán a 38. helyen áll, a teljes lista itt tekinthető meg.
Érdekességként említhetjük, hogy az Egyesült Államok a 11. helyen áll, Ausztrália pedig a 13., Kína a 48., India pedig a 119. Afrika nagy része is a lista végén szerepel.
Az éghajlatváltozás egyik legigazságtalanabb része az, hogy azok az országok, amelyek a legnagyobb szennyezők, gyakran azok közé tartoznak, amelyeket a legkevésbé érinti a klímaváltozás.
Ennek megoldására született a párizsi egyezmény, ami az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-tól. A megállapodásban minden ország maga határozza meg saját hozzájárulást annak érdekében, hogy enyhítse a globális felmelegedést.
A felvázolt lehetőségektől függetlenül minden ország érintett lesz: például Amerikát is érinti majd az évszázad második felében a klímaváltozással összefüggő menekültválság a példátlan természeti katasztrófák sora és a gazdasági recesszió, de Afrikához, Indiához, a Közel-Kelethez és Dél-Amerikához képest ez csupán elenyészőnek tűnik.
Forrás: 24.hu | Kép: ND.EDU
Két évvel ezelőtt a Notre Dame-i Egyetem megjelentetett egy olyan indexet, amely feltárja, hogy mely nemzeteket érinti majd nagy valószínűséggel az éghajlatváltozás. A Notre Dame Global Adaptation Initiative (ND-GAIN) által ismertté vált anyag most újra előtérbe került, és kiderült, hogy a mostani következtetések nem kevésbé relevánsak ma, mint két éve.
Az átfogó tanulmány az egyes országok sebezhetőségét, valamint alkalmazkodásra való hajlandóságát és esélyét indexeli. Ennek része az adott ország infrastruktúrájának, élelmiszerellátásának, technológiai képességeinek állapota is.
Az Eco Experts által közzétett térképek önmagukért beszélnek. Íme az öt első és az öt utolsó ország, amelyek a legkevésbé illetve a leginkább érintettek a klímaváltozásban.
A leginkább “túlélői” az éghajlatváltozásnak
- Dánia
- Új-Zéland
- Norvégia
- Szingapúr
- Egyesült Királyság
A legkevésbé valószínű, hogy “túléli” az éghajlatváltozást
- Közép-afrikai Köztársaság
- Csád
- Eritrea
- Burundi
- Szudán
Magyarország a listán a 38. helyen áll, a teljes lista itt tekinthető meg.
Érdekességként említhetjük, hogy az Egyesült Államok a 11. helyen áll, Ausztrália pedig a 13., Kína a 48., India pedig a 119. Afrika nagy része is a lista végén szerepel.
Az éghajlatváltozás egyik legigazságtalanabb része az, hogy azok az országok, amelyek a legnagyobb szennyezők, gyakran azok közé tartoznak, amelyeket a legkevésbé érinti a klímaváltozás.
Ennek megoldására született a párizsi egyezmény, ami az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-tól. A megállapodásban minden ország maga határozza meg saját hozzájárulást annak érdekében, hogy enyhítse a globális felmelegedést.
A felvázolt lehetőségektől függetlenül minden ország érintett lesz: például Amerikát is érinti majd az évszázad második felében a klímaváltozással összefüggő menekültválság a példátlan természeti katasztrófák sora és a gazdasági recesszió, de Afrikához, Indiához, a Közel-Kelethez és Dél-Amerikához képest ez csupán elenyészőnek tűnik.