Szerző: Debreczeni László
Jelen szakcikk a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: EPR rendelet) – a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó EPR rendszer ؘ– hatálya alá tartozó EPR köteles termék (továbbiakban: EPR köteles termék), ezen belül a fából készült bútor, illetve érintőlegesen a csomagolás fontosabb ismérveit mutatja be.
Hatály, forgalomba hozatal
Mielőtt rátérünk a EPR köteles termékre, ezen belül részletesen a fából készült bútorra, célszerű megemlíteni, hogy e rendelet hatálya mire és kire terjed ki. Először is az EPR rendelet tizenegy termékáram szerinti EPR köteles termékre – ezek közül az annak minősülő fából készült bútorra –, másodszor ezen termék hulladékára, illetve az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.
Az első és legfontosabb tennivalója a termelési, kereskedelmi tevékenységet végző személynek, hogy vizsgálja meg a gazdasági tevékenységében az adott termék vonatkozásában gyártónak minősül-e. A gyártó fogalmához a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2.§ 16. pontjának értelmező rendelkezését kell alapul venni, ami nem más, mint:
„gyártó: termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza;”.
Ez a rendelkezés rövid megfogalmazásban azt jelenti, hogy az ellátási lánc első szereplőjére vonatkozik az EPR alanyi hatálya. A forgalomba hozatalnál nem lényeges, hogy a gyártó által elkészített fabútor alapanyaga, segédanyaga belföldről vagy külföldről kerül-e beszerzésre, kizárólag az mérvadó, hogy ki minősül az EPR köteles fából készített bútor gyártójának.
Az EPR rendelet szerinti díjfizetési kötelezettség a fából készült bútor és annak csomagolása szerinti gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik. Forgalomba hozatal alatt kell érteni a fából készült bútor tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházását akkor is (például: ha a bútorasztalos által elkészített fa konyhabútor helyszíni beépítése és értékesítése megtörténik), ha az értékesítés elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként történik. Továbbá, forgalomba hozatalnak minősül a fából készült bútor saját célú felhasználása, ilyen például az alkalmazottnak történő átadás, illetve minden használat, felhasználás vagy használatba adás is, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi. Továbbá az is lényeges, hogy saját célú felhasználásnak tekintendő a külföldről behozott fából készült bútornál a külföldi előállítású csomagolás (például kartonlap, műanyag fólia, címke stb.) végleges elválasztása (például: fából készült, lapraszerelt konyhabútor helyszínen történő kicsomagolása az összeállítás, felszerelés, rögzítés érdekében) az egységrakománytól, a fából készült bútortól.
Termék megnevezése, előírásai, lehatárolása
Az EPR szabályozásában egyes EPR köteles termék értelmezésénél ún. ágazati, termékárami jogszabályokat kell alkalmazni, ilyen például a csomagolás termékkör esetében a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, mely szerint:
„ … csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek;…”.
A fából készült bútornál fontos megemlíteni a termék lehatárolását befolyásoló áruismeretet és áruosztályozást.
A EPR köteles termékek és anyagok köre az EPR rendelet 1. számú mellékletében található meg, ahol az adott termékáramokon belüli termékek vagy az ott megnevezett ágazati jogszabályok szerinti termékekhez az áru-megnevezéseken túl egyes termékáramoknál az ezek mellé rendelt vámtarifaszámokat is meg kell határozni.
Mit jelent a vámtarifaszám? Az EPR rendelet értelmező rendelkezése azt mondja ki, hogy a vámtarifaszám alatt a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2022. január 1-jén hatályos áruosztályozási szabályai alapján megállapított, a tanácsi rendelet I. melléklete (Kombinált Nomenklatúra, röviden: KN) szerinti áruazonosító számot kell érteni. Bútorok esetében az EPR rendelet tárgyi hatályát a KN-el összhangban kell vizsgálni.
Az adott gazdasági esemény szerinti fából készült bútort az érintett személynek kell lehatárolni, ami alapvetően az áruismereten alapul, majd ezt követően lehetséges a termék EPR rendeleten belüli jogi státuszát megállapítani. Persze az áruismeretet követően még van néhány más releváns ismeret is, amit a termelő, kereskedő személynek alkalmazni kell. Lényeges szempont, hogy az EPR adminisztrációt végző személy „lássa az adott terméket, tudjon annak tulajdonságairól” és mindemellett rendelkezzen az árumegnevezés meghatározásához és/vagy a KN használatához a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok alkalmazásához szükséges szakmai tudással.
Az egyik leggyakoribb alkalmazható és célravezető szakmai fogás az egyszerű áruvizsgálat, például a kérdéses áru anyaga, mérete, beszállítói paraméterek stb. A gazdasági események egy részében azonban további vizsgálatok, elemzések szükségesek, ilyen lehet a külsős személy, szakértő véleménye. Az áruismerethez, a fából készült bútor lehatárolásához azt is szem előtt kell tartani, hogy jog- és szakszerű árumegnevezés sok esetben eltér a hétköznapi szóhasználat szerinti ún. fantázia megnevezésektől, kifejezésektől.
Tételezzük fel azt az ideális állapotot, hogy a „áruval kapcsolatos adminisztrációt végző” ügyintéző ismeri a gyártó által készített és forgalmazott valamennyi asztalosipari/bútoripari terméket, azok csomagolását, továbbá a gyártónak a beszállító és a vevő partnereihez fűződő szerződéses viszonyait is. Ebből kiindulva nézzük a további részleteket.
Az EPR rendelet szerint EPR köteles terméknek minősülnek egyes fából készült bútorok, többek között:
- 9401 41 00 vámtarifaszám, HR és KN alszám: ággyá átalakítható ülőbútor, a kerti ülőbútor vagy kempingfelszerelés kivételével;
- 9401 61 vámtarifaszám és HR alszám: más favázas ülőbútor;
- 9401 69 vámtarifaszám és HR alszám: más kárpitozatlan favázas ülőbútor;
- 9403 30 vámtarifaszám és HR alszám: hivatali fabútor;
- 9403 40 vámtarifaszám és HR alszám: fa konyhabútor;
- 9403 50 vámtarifaszám és HR alszám: fa hálószobabútor;
- 9403 60 vámtarifaszám és HR alszám: más fabútor.
(Megjegyzés: A fából készült bútorok esetében figyelembe kell venni a KN 44. és 94. Árucsoport rendelkezéseit.)
Ha például kiemeljük a 9403 40 vámtarifaszám és alszám alá tartozó fa konyhabútort és részletesen megvizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy „fa anyag” meghatározás alatt nemcsak a „felületmegmunkált természetes fa” alapanyagból készült terméket kell érteni, hanem a rétegelt lemezből, rostlemezből, pozdorjalemezből stb. összeállított terméket is.
EPR adminisztráció
A EPR köteles termék, ezen belül a fából készült bútor gyártójának az első teendője, hogy a szóban forgó fából készült bútorral végzett tevékenységének megkezdésével egyidejűleg (illetve azt követő 15 napon belül) az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (Pest Vármegyei Kormányhivatalnál) az OKIRkapu online felületen a nyilvántartásba vételét kell kérelmezni. Azonban ezt megelőzően a MOHU által működtetett elektronikus felületen kell megadni a regisztrációs adatokat.
Főszabály, hogy a gyártónak a EPR köteles fából készült bútor forgalomba hozataláról – a kiskereskedelmi értékesítés kivételével – szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton fel kell tünteti a következő szöveget:
„A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”
A EPR köteles fából készült bútor gyártójának a forgalomba hozott bútorról, vagyis annak megnevezéséről, mennyiségéről – mégpedig kilogrammban – és KF kódjáról nyilvántartást kell vezetni, majd negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot kell szolgáltatni.
Végül az adatszolgáltatás adatai alapján a EPR köteles fából készült bútor mennyisége, vagyis annak megállapított egységnyi díjtétel szorzata szerint az EPR díjat negyedévente, a MOHU által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni a MOHU részére.
EPR kód, díjkód, EPR díj
Az EPR szabályozásában a EPR köteles fából készült bútorok nyolc számjegyből álló azonosító számmal, ún. a EPR kóddal (KF kód) kerülnek azonosításra.
A nyolcjegyű EPR kód öt kódösszetevőből áll, a felépítése a következő:
- először is az 1. és 2. karakter a „Termékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód”,
- másodszor 3. és 4. karakter az „Anyagáram kód”,
- harmadszor 5. és 6. karakter a „Csoport kód”,
- negyedszer a 7. karakter a „Kötelezettséget jelölő kód”, és
- végül a 8. karakter a „Származáskód”.
EPR köteles termékhez tartozó EPR köteles kódnak az EPR díjmegállapításánál, a nyilatkozatadással beszerzésnél, a nyilvántartás vezetésnél, az adatszolgáltatásnál és az EPR díjfizetés megállapításánál, vagyis a díjkódnál – ami a fizetendő EPR díj meghatározásához elengedhetetlen – van kiemelt jelentősége.
Nem tömörfából készült bútor KF kód meghatározása (példa a fából készült konyhabútorhoz):
- és 2. karakter: „Termékáramot jelölő kód”: 21
- és 4. karakter: „Anyagáram kód”: 20
- és 6. karakter: „Csoport kód” új bútor esetén: 10
- karakter: „Kötelezettséget jelölő kód” (kollektív teljesítés): 1
- karakter: „Származáskód” (belföldi előállítású termék, önállóan forgalomba hozott, a saját célú felhasználás kivételével): 1
Fából készült bútor díjkódja: B01.
A gyártó által fizetendő EPR díj (fából készült bútor egy egységre vetített mértéke kollektív teljesítés esetén): 51,-Ft/kg.
Végül fontos megemlíteni, hogy az általános forgalmi adó szabályai szerint az általános forgalmi adó alapjába beletartozik az EPR díj.
2026. március
