A világ vezető környezettechnológiai szakvására, az IFAT – a 2020. évi szünetet követően – ismét megnyitotta kapuit a víz-, szennyvíz-, hulladék- és nyersanyag-gazdálkodási szakma előtt. A Münchenben kétévente megrendezett nemzetközi vásárra 2022. május 30. és június 3. között került sor, az eseménysorozaton 59 országból 2984 kiállító, és 155 országból több mint 119 ezer látogató vett részt.
Szerzők: Berecz Veronika, Szakolczai Patrik, Szőcs Ámon
A körforgásos gazdaság minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a kiállításon. A magas infláció és energiaárak illetve az orosz–ukrán háború hatására a primer nyersanyagok ára folyamatosan növekszik. Mindemellett a műanyaghulladék továbbra is globális problémát jelent, ami mind sürgetőbb megoldást kíván. A probléma egyre növekvő trendjét jól szemlélteti, hogy amíg az 1950-es években 1,5 millió tonna műanyagot állítottak elő a világon, addig ez a szám mára 300 millió tonnára duzzadt, és semmi nem utal arra, hogy az előállítás csökkeni fog a következő évtizedekben. A körforgásos gazdaság nemcsak az ember által okozott negatív környezeti hatásokat csökkenti, de használati termékeink másodlagos nyersanyagból történő előállítása jelentős energia megtakarítást is eredményez, aminek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében is fontos szerepe van. Ezért egyre sürgetőbb a lineáris gazdaság megreformálása, hogy a hulladékból minél nagyobb arányban nyerjünk ki és használjunk fel nyersanyagot. A cél eléréséhez szükséges politikai tervezés, jogi szabályozás és műszaki megoldások voltak az idei vásár fő témái.
Peter Kurth, a hulladékgyűjtőket és hasznosítókat tömörítő német BDE elnöke úgy fogalmazott: a hulladékgazdálkodási ipar működése elengedhetetlen a klímavédelemhez, az energia-átálláshoz és a nyersanyagok biztosításához. A bemutatott legmodernebb hulladékkezelő-berendezések és eszközök jól szemléltették a hulladékelemzésének, válogatásának, aprításának és feldolgozásának fontosságát a körforgásos gazdaság eléréséhez.
A német környezetvédelmi minisztérium szervezésében kerekasztal-beszélgetést rendeztek a körforgásos gazdaság jövőjét illetően az ország hulladékgazdálkodásában résztvevő szereplőkkel. Elhangzott: a „kör bezárásához” fontos egy holisztikus rendszer kiépítése. A cél az, hogy ne csak akkor kezdjünk el foglalkozni a tárgyakkal, mikor azok már hulladékká váltak, hanem a termékek egész életciklusát felölelő tervünk legyen. A változást már a tervezés fázisában kell elkezdeni; gondolni kell a használati tárgy részenkénti cseréjére meghibásodás esetén, a javíthatóságra, és anyagának újrafelhasználhatóságára az életciklus végén (ökodesign). Ennek elérésében segítség lehet a digitális termékútlevél bevezetése, és a másodnyersanyagokra vonatkozó minőségi követelmények felállítása. Továbbá figyelmet kell szentelni az ésszerű szelektálásra még a begyűjtés előtt. Egy ideális világban a vegyes hulladékban csak használt pelenka, használt óvszer és cigarettacsikk lenne – ugyanakkor a gyakorlatban ez aligha kivitelezhető. Reálisan a vegyes hulladék kb. 50-70%-a dolgozható fel újra. A maradékot pedig energetikailag kell hasznosítani, ha el akarjuk érni a települési hulladék lerakására vonatkozó, európai uniós 10%-os felső célértéket 2035-re, vagy derogációval2040-re. A kerekasztal-beszélgetésen résztvevő szakemberek szerint az EU elutasító hozzáállása az újabb hulladékégetők építésének finanszírozásához nem szerencsés. Az újrafeldolgozásra nem került hulladékot ugyanis exportálják Németországból, vagy akár az egész EU területéről. Kikerülve pedig lerakókba kerülne, s így értékes energia veszne el.
Magyar sikerek az IFAT-on
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség támogatásával és közreműködésével közös magyar standon négy cégmutatkozott be. A Bárczy Környezetvédelmi Kft. jól bevált, autómosók, parkolók esővíz-lefolyóiba elhelyezhető olajszűrő berendezését vitte ki. AWaterScope Zrt. innovatív okos szenzorjai a tűzoltócsapokon az illegális vízvételt és a vízveszteséget jelzik a központban. A közös magyar standon képviseltette magát még a Palota Környezetipari Kft. és a Recobin Kft. is.
A hazai környezetipari cégek színvonalát mutatja, hogy a közös stand mellett további cégek is kiállítottak önállóan. A többi között a 3B Hungária Kft., a Pureco Kft., az UTB Envirotec Zrt. és a Profikomp Környezettechnika Zrt. Utóbbi az új lélegző dobkomposztálóját vitte, amely hoteleknek és nagyobb éttermeknek segít fenntartható módon „megszabadulni” élelmiszerhulladékuktól, és mivel a vendégek által is látható helyre kerül, fel is hívja a figyelmet a komposztálásra. A komposztáló újdonsága, hogy egy féligáteresztő membránnal van lefedve a dob, amely a nem kívánt szagokat a komposztálóban tartja. A membrán nagyipari komposztálóknál is alkalmazható.
Újdonságok a kiállításról
1. Digitalizáció és innováció
Az iparági szereplők számos olyan megoldást hoztak, amelyek a digitalizációra épülve segítik elő a hatékony munkavégzést: pl. szenzort tartalmazó hulladékgyűjtő konténerek, amelyek képesek a telítettség nyomon követésére és jelzésére, vagy közterületi szelektív hulladékgyűjtő nagykonténerek ürítését gombnyomásra automatikusan elvégző, járműre épített, robotizált daruk, amelyek a begyűjtés időtartalmát nagymértékben lecsökkentik. Mindemellett a kiállítás innovációs blokkjában a többi között számos mesterséges intelligencián alapuló megoldást is bemutattak. Ilyen volt az az önjáró robot, ami apró eldobált hulladékot (pl. cigarettacsikkek, kupakok) képes összegyűjteni, illetve az a berendezés, amely válogatás során az elkülönített hulladékáramok szennyezettségét detektálja, elősegítve a hulladék mosásához szükséges víz és mosószer mennyiségének optimális beállítását is.
- kép Angsa Robot parkok tisztán tartására apró hulladékoktól (Forrás: https://angsa-robotics.com/)
2. Kémiai (vegyi) újrafeldolgozás
A műanyaghulladék kémiai újrafeldolgozásának témaköre szintén nagyobb szerepet kapott az idei vásáron. Tekintve, hogy a világon nagy mennyiségben keletkező műanyaghulladéknak csak körülbelül 20%-a kerül újrafeldolgozásra, a műanyag körforgásos gazdaságának kiépítéséhez újabb innovatív technológiára van szükség. A vásáron több cég is szerepeltette magát, ezek a probléma megoldását a kémiai újrafeldolgozásban látják, azonban a technológia sikeres működéséhez számos akadályt kell még leküzdeni. Sok esetben a kémiai újrafeldolgozás életciklus-elemzése nem mutat jó eredményeket, a többi között a technológia nagy energiaigénye miatt. Azonban ez összetett folyamat, amely – ha optimálisan tud működni –a fenntarthatóbb hulladékkezelés érdekében előnyös kiegészítését jelentheti a mechanikai újrafeldolgozásnak. Ahhoz azonban, hogy a technológia valóban működőképes legyen, a vegyiparnak és a hulladékgazdálkodásnak meg kell találnia a közös nevezőt, és szinergiákat kell teremtenie, hogy a hulladékgazdálkodók mindkét ágazat szabályozásainak meg tudjanak felelni.
- kép Kémiai újrafeldolgozással kinyert másodnyersanyag
3. Újdonság az autóbontóban
Az osztrák SEDA-Umwelttechnik GmbH rendszeresen megjelenő, gépesített, élő autóbontó-bemutatója idén egy újdonságot is tartogatott. Az elmúlt két évben új technológiát fejlesztettek ki elektromos gépkocsik bontására. A fejlesztést az egyre nagyobb számban megjelenő, balesetet szenvedett, gazdaságosan már nem javítható, hulladékká vált elektromos autók tették szükségessé. Az autót először 72 órára tűzvédelmi karanténba helyezik – ez balesetes járműveknél különösen fontos. Majd a szokásos lépések– szárazra fektetés, kerekek, ablaküvegek eltávolítása – után az akkumulátor elektromos leválasztása következik. Ezután még akár a gépkocsi nagy felületű akkumulátorát is emelőasztalra helyezik, majd onnan– tűz esetén azt magába elnyelni képes – tűzbiztos szerelőasztalra kerül. Végül ugyancsak tűzbiztos tároló konténerrel szállítják el újrafeldolgozásra.
Az akkumulátor eltávolítása után a bontás további folyamata ugyanaz, mint a belsőégésű motorral szerelt gépkocsiknál:a még használható alkatrészek eltávolítását követően a jármű karosszériáját préselik, konténerbe teszik, majd shredderüzembe szállítják újrafeldolgozásra.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2022. októberi számában jelent meg nyomtatásban.)