A Világbank hátat fordítása a fosszilis energiáknak csak részleges. Két okból. A már leokézott olaj- és gázkitermelési projekteket továbbfinanszírozzák, de újakat már nem. Földgázüzemű erőműveket pedig ezentúl is bevállalnak támogatásra.
Érzékelve a zöld aktivisták és a klímaváltozás realitására ráébredt globális társadalom nyomását, a Világbank elhatározta, hogy 2019 után nem bővíti olajportfolióját. A döntés “aláhúzza elkötelezettségünket, hogy segítsük az országok átállását a megújuló energiákra, így támogatva a párizsi klímaegyezményben foglalt célt, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius fok alatt tartsuk”, közölte a bank.
Ez mind szépen hangzik, de valójában a fokozatos visszavonulás tipikus esetével van dolgunk. Valójában arról van szó, hogy a már leokézott olaj- és földgázkitermelőprojektek továbbra is folytatódnak a Világbank finanszírozásával, csak éppen újak nem jönnek hozzá “2019 után”.
És hogy mennyire viszonylagos a szakítás a fosszilis energiákkal, annak érzékeltetésére álljon itt egy rövid lista:
Tehát így néz ki egy fokozatos kivonulás. A Világbank azt is megmagyarázza, miért akar kevesebb pénzt nyomatni a fosszilisokba. Mert az elmúlt tíz évben 80 százalékkal csökkent a napenergiás áramtermelés árszintje, a szélenergiáé pedig 60 százalékkal.
A Világbank dicséri a földgázt. Olyan “flexibilis” energiaforrásnak tartja, amely segíthet egyes országoknak, ahogy a megújulókra állnak át, mert a földgáz révén olcsón tudnak energiát juttatni a lakosság szegényebb rétegeinek, és ezzel ki tudják váltani a széntüzelésű erőműveket, amik az energiatermelés legszennyezőbb formáját jelentik.
A harmadik ok gazdasági. Az olaj- és földgázprojektekre gyakran (hagyományos, kommersz, profit-érdekelt) banki finanszírozás is rendelkezésre áll, ez a szektor nem különösebben szorul a Világbank segítségére.
A Világbank egyúttal hangsúlyozta, hogy továbbra is résztvesz a gázlángégetést szabályozó programban (GGFR), mely 2030-ra zéróégetést tűzött ki. (Az égetést jelenleg jogszabályok vagy technikai szükségszerűség indokolja elsősorban.) Ezek a lángok 140 millió köbméter földgázt fogyasztanak el és 300 millió tonnával járulnak hozzá a szektor üvegházgázkibocsátáshoz. A programot támogató országok a gázlángégetés 56 százalékát fedik le.
A Világbank azt is hangsúlyozta döntése kommunikálásakor, hogy a földgáz a legkisebb légszennyezéssel járó fosszilis energiahordozó és hogy energiaipari támogatásainak köszönhetően több tízmillió embert jutott áramhoz világszerte.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Érzékelve a zöld aktivisták és a klímaváltozás realitására ráébredt globális társadalom nyomását, a Világbank elhatározta, hogy 2019 után nem bővíti olajportfolióját. A döntés “aláhúzza elkötelezettségünket, hogy segítsük az országok átállását a megújuló energiákra, így támogatva a párizsi klímaegyezményben foglalt célt, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius fok alatt tartsuk”, közölte a bank.
Ez mind szépen hangzik, de valójában a fokozatos visszavonulás tipikus esetével van dolgunk. Valójában arról van szó, hogy a már leokézott olaj- és földgázkitermelőprojektek továbbra is folytatódnak a Világbank finanszírozásával, csak éppen újak nem jönnek hozzá “2019 után”.
És hogy mennyire viszonylagos a szakítás a fosszilis energiákkal, annak érzékeltetésére álljon itt egy rövid lista:
- A kivonulásról szóló döntés csak az “upstream” projektekre vonatkozik. Ebbe a fogalomba beletartozik az olaj- és földgázmezők feltárása, valamint a fúrás és az olajkutak üzemeltetése. Vagyis amikor fölfele jön a gáz a földből.
- Igazából ez alól is lehetnek kivételek. A bank vezetése nyitva hagyta a lehetőséget, hogy finanszírozást biztosíthasson földgáz-és olajkitermelési projekteknek “kivételes körülmények között a legszegényebb országokban”. (Persze ha hitelt nyújtanának ilyen beruházásnak, abból nagy felhördülés lenne és kiváltanák vele a zöldek tiltakozását.)
- Nem hagy fel a Világbank a “downstream” és a “midstream” földgázprojektek finanszírozásával a Világbank. Ez annyit tesz, hogy a fölgáz forgalmazásának, szállításának és a földgáz-alapú erőműüzemeltetésének támogatását folytatja.
Tehát így néz ki egy fokozatos kivonulás. A Világbank azt is megmagyarázza, miért akar kevesebb pénzt nyomatni a fosszilisokba. Mert az elmúlt tíz évben 80 százalékkal csökkent a napenergiás áramtermelés árszintje, a szélenergiáé pedig 60 százalékkal.
A Világbank dicséri a földgázt. Olyan “flexibilis” energiaforrásnak tartja, amely segíthet egyes országoknak, ahogy a megújulókra állnak át, mert a földgáz révén olcsón tudnak energiát juttatni a lakosság szegényebb rétegeinek, és ezzel ki tudják váltani a széntüzelésű erőműveket, amik az energiatermelés legszennyezőbb formáját jelentik.
A harmadik ok gazdasági. Az olaj- és földgázprojektekre gyakran (hagyományos, kommersz, profit-érdekelt) banki finanszírozás is rendelkezésre áll, ez a szektor nem különösebben szorul a Világbank segítségére.
A Világbank egyúttal hangsúlyozta, hogy továbbra is résztvesz a gázlángégetést szabályozó programban (GGFR), mely 2030-ra zéróégetést tűzött ki. (Az égetést jelenleg jogszabályok vagy technikai szükségszerűség indokolja elsősorban.) Ezek a lángok 140 millió köbméter földgázt fogyasztanak el és 300 millió tonnával járulnak hozzá a szektor üvegházgázkibocsátáshoz. A programot támogató országok a gázlángégetés 56 százalékát fedik le.
A Világbank azt is hangsúlyozta döntése kommunikálásakor, hogy a földgáz a legkisebb légszennyezéssel járó fosszilis energiahordozó és hogy energiaipari támogatásainak köszönhetően több tízmillió embert jutott áramhoz világszerte.