A Greenpeace Magyarország nyílt levélben fordul az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának magyar képviselőihez, hogy álljanak ki az uniós klímacélok szigorítása mellett. A kibocsátásokat 65%-kal kell csökkentenünk ahhoz, hogy a klímaválság katasztrofális következményei elkerülhetőek legyenek. A magyar NEKT-ben vállalt 40% nevetségesen eltörpül ehhez képest, de még az Európai Bizottság – amúgy szintén elégtelen – javaslatához (50-55%) képest is.
A klímaválság megfékezése csak akkor lehetséges, ha minden uniós tagállam képviselője és vezetője a válsághelyzetnek megfelelően cselekedve kiáll az érdemi klímavédelmi intézkedések mellett - áll a szervezet közleményében. A Greenpeace Magyarország Tóth Edina (Fidesz) és Rónai Sándor (DK) Európai Parlamenti (EP) képviselőkhöz fordult nyílt levélben, arra kérve őket, hogy támogassák a 65%-os uniós kibocsátás-csökkentési célértéket. Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága ugyanis várhatóan szeptember 10-én szavaz az Európai Bizottság (EB) által javasolt klímatörvényről.
A szeptember 10-i szavazás az első meghatározó pontja az előttünk álló másfél hónapos folyamatnak, amelyben eldől, az Európai Unió (EU) milyen klímatervet nyújt be az ENSZ-nek az év végéig. A tét nagy, most dől el, hogy a globális felmelegedés mértékét a párizsi klímaegyezményben megállapított biztonságosnak tekinthető 1,5 fok alatt tudjuk-e tartani. Egy nemrég megjelent ENSZ-jelentés alapján ehhez 2030-ig 65%-kal kell csökkenteni a globális kibocsátásokat az 1990-es szinthez viszonyítva.
Ehhez képest a jelenlegi 2030-as magyar cél az idén januárban elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) szerint 40%-os. Ez a lesújtóan alacsony célszám csak a jelenlegi, szigorítás előtt álló uniós átlagcélnak felel meg.
Az Európai Bizottság (EB) által előterjesztett klímatörvény 50-55%-os csökkentést javasol. Ez ugyancsak nem elégséges ahhoz, hogy a Föld felmelegedését a párizsi egyezményben foglalt 1,5°C-on belül tartsuk.