Világszerte romlott az országok teljesítménye az éghajlatváltozás elleni harcban, derül ki a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóból (CCPI 2019), amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Katowicében az ENSZ 24. klímacsúcsán. Magyarország a 42. helyezést érte el az 56 ország klímaharcban mutatott teljesítményét sorba állító listán.
A CCPI tizennégy éve pontozza 14 kategóriában 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína.
Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent az ország szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a - nagyrészt fenntarthatatlan - biomasszaégetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére. A szakértők aggályosnak találták azt is, hogy a magyar kormány rendszeresen akadályozza az EU ambiciózus éghajlatvédelmi törekvéseit.
A globális szén-dioxid-kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa - kommentált Szegő Judit, a jelentés Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában részt vevő Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.
További hírek a kategóriából
