Pár napon belül, a talaj melegedésével egy ütemben megindulhatnak a cserebogarak. Az idén nagy rajzás lesz, most a VI. számú nagy törzs megjelenése várható. Ez a legkiterjedtebb területen rajzó cserebogártörzsünk, ami rossz hír a fáknak, bokroknak.
A májusi cserebogárnak a Kárpát-medencében hét törzse alakult ki. Ezek közül négy négyéves fejlődésű, elterjedési területük a Kárpátok övezetébe esik. Magyarországon az V., a VI. és a VII. törzs található meg, ezek fejlődése hároméves. A májusi cserebogár a sokak által „a” cserebogárként ismert állat – előtte egy kisebb, sárgásabb áprilisi cserebogárral találkozhattunk volna, ha nem lettek volna ilyen hidegek. Vélhetően sok helyen összecsúszik majd e két bogár rajzása.
Az igazi gondot a májusi cserebogár okozza: jól ismert lárvája három évig a talajban a gyökereket rágja el, aztán mostanában a fák lombkoronáját fogják ellepni, s a mostani erős rajzási évben várható, hogy sok fa tetejét tarra is rágják. Kedvencük a kajszi, a málna, de a szilva is ízlik nekik, és meglepetésre a diólevél is lecsúszik a torkukon.
Védekezni nem nagyon lehet ellenük.
Még leginkább reggel gyéríthetjük a számukat, ha korán kelve a fáinkat jól megrázzuk, és a lepotyogott, a hidegtől még lassú és dermedt bogarakat összeszedjük, eltapossuk, s ha van baromfink, disznónk, akkor velük feletethetjük.
A kertünk talajában élő pajorokat, csimaszokat persze évről évre gyéríthetjük, amivel elérhetjük, hogy a növényeinket legalább ezek ne rágják alulról, de a rajzó bogarak több kilométeres körzetben is repkedhetnek, tehát tőlük a fáink nincsenek biztonságban.
Forrás: Szabadföld | Kép: Pixabay
A májusi cserebogárnak a Kárpát-medencében hét törzse alakult ki. Ezek közül négy négyéves fejlődésű, elterjedési területük a Kárpátok övezetébe esik. Magyarországon az V., a VI. és a VII. törzs található meg, ezek fejlődése hároméves. A májusi cserebogár a sokak által „a” cserebogárként ismert állat – előtte egy kisebb, sárgásabb áprilisi cserebogárral találkozhattunk volna, ha nem lettek volna ilyen hidegek. Vélhetően sok helyen összecsúszik majd e két bogár rajzása.
Az igazi gondot a májusi cserebogár okozza: jól ismert lárvája három évig a talajban a gyökereket rágja el, aztán mostanában a fák lombkoronáját fogják ellepni, s a mostani erős rajzási évben várható, hogy sok fa tetejét tarra is rágják. Kedvencük a kajszi, a málna, de a szilva is ízlik nekik, és meglepetésre a diólevél is lecsúszik a torkukon.
Védekezni nem nagyon lehet ellenük.
Még leginkább reggel gyéríthetjük a számukat, ha korán kelve a fáinkat jól megrázzuk, és a lepotyogott, a hidegtől még lassú és dermedt bogarakat összeszedjük, eltapossuk, s ha van baromfink, disznónk, akkor velük feletethetjük.
A kertünk talajában élő pajorokat, csimaszokat persze évről évre gyéríthetjük, amivel elérhetjük, hogy a növényeinket legalább ezek ne rágják alulról, de a rajzó bogarak több kilométeres körzetben is repkedhetnek, tehát tőlük a fáink nincsenek biztonságban.