A kelet-közép-európai régió vezető geotermikus energia konferenciáját szeptember 20-án rendezték meg a budapesti Kempinski Hotelben. Az érdeklődést látva a szervezők már elhatározták, hogy 2025-ben ugyanekkor ismét sorra kerül ez a rendezvény, amelyen idén több mint 27 ország szakértői voltak jelen, hogy megvitassák a geotermikus energia jövőjét.
A Budapest Geothermal Energy Summit-on több mint 45 előadó és 130 vállalat és intézmény szakértője hallgatta az előadásokat és a kerekasztal-beszélgetéseket a témában. A magyar EU-elnökség partnerrendezvényeként megvalósult konferenciát Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg - mint elmondta, mióta a magyar kormány tavaly megújította a jogszabályi keretrendszert, mintegy 100 kutatási engedélykérelem érkezett be a területet felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához és ezek közül mintegy negyvenben már el is indult a fúrás.
-2030-ig a geotermikus energia hazai felhasználás kétszeresére emelkedhet, ezzel az évtized végére 500 millió köbméter, 2035-re pedig mintegy 1,2 milliárd köbméter földgáz válható ki– mondta az államtitkár.
Az esemény egyik kávészünetében a ZIP Magazin Antics Miklóst, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnökét kérdezte arról, miért szorul még jelenleg is a napenergia mögé az ágazat. A szakember a konferencián tartott előadásában többek között arról beszélt, hogy a geotermikus energiával kapcsolatos projektek fejlesztése 3-5 évig is eltarthat, ezért a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez most kell elkezdenünk a fejlesztéseket.
-Az átlagbefektetőtől nem lehet elvárni, hogy a befektetése megtérülésére több mint tíz évet várjon - mondta a szervezet elnöke. - A másik tényező az, hogy az emberek megszokták, hogy az energia viszonylag olcsón és széles körben elérhető, ezért kevésbé érdeklik őket azok a megoldások, amelyeket drágábban lehet előállítani. A harmadik, hogy a kormányzatok sem a geotermikus energiára gondolnak először, ha energiakérdésekről van szó. Európában eddig úgy tizenhat milliárd eurót költöttünk el az üzemanyagok szubvenciójára. Ha ennek akár csak egy részét költöttük volna a geotermikus energiaipar fejlesztésére, mennyivel előrébb tarthatnánk…
-Ön Nagyváradon született, ott is nőtt fel, a magyarországi helyzetet is jól ismeri. Húsz esztendeje Franciaországban él - onnan nézve, mégis egy közép-kelet-európai attitűddel és ismeretanyaggal milyennek látszik ez a szegmens Magyarországon?
-Ha ezzel szemmel nézem, valóban nem tűnik egyszerűnek a helyzet. Ám az mindenképpen igen reményt keltő, hogy a soros EU-elnökségét teljesítő magyar fél feltette a munkaprogramjára a geotermia kérdését. Ez már önmagában fontos pont, hiszen korábban évekig küzdöttünk azért, hogy legalább valamelyik uniós dokumentumban megjelenjen ez a téma. Mostanra elértük, hogy minden tagországnak meglegyen a megújuló energia stratégiája, mégis van, ahol a dokumentumokból egyszerűen kifelejtődött, nem számolnak a geotermiával. Néhány más országgal együtt Magyarország külön nemzeti programot adott ki a geotermiáról, amelyben a kockázati biztosítás kérdésköre is megjelenik már, ám a finanszírozás, támogatás annál kevésbé. Franciaországban éppen azért tud annyira fejlődni az ágazat, mert ha elindul egy új beruházás, annak biztosan meglesz a 20-30 százalékos állami támogatása. Ez egy borzasztóan erős ösztönző terület. Mindemellett Franciaországban megvan az egésznek a biztonsága is: az üzemeltetést felvállaló önkormányzat szolgáltató cégek a szerződésben 30 éves folyamatos tevékenységet vállalnak és ezek a szerződések nem felbonthatók.
-Mit gondol arról, hogy Magyarországon mégis a napenergia a legfőbb toposz a megújuló mixen belül?
-Azt gondolom, hogy ha valóban az energiafüggetlenségünket akarjuk növelni, akkor a megújulók valamennyi válfajával foglalkoznunk kell, valamennyit be kell vetnünk a cél érdekében. A napenergia mellett a geotermiának ott kell lennie az alaptényezők között, ráadásául kitűnő kiegészítője is annak, hiszen a napenergiából termelt energiafelesleget jól eltárolhatnánk - meleg formájában - a földben, ahonnan aztán visszatermelhető a rendszerbe.
-Mely országokra vessük még a vigyázó szemünket geotermikus energia tekintetében?
- Horvátországban és Szerbiában például kifejezetten megvan a politikai akarat is arra, hogy e tekintetben minél több fejlesztés induljon. Párizsban nemrégiben rendeztünk egy ilyen szakmai programot, amelyre már érkezett egy szerb delegáció, kifejezetten azzal a céllal, hogy megtapasztalják a francia jó gyakorlatokat és esetleg beépítsék a szerb geotermikus fejlesztéseknél is.
A konferencia előadói között Marit Brommer, az International Geothermal Association ügyvezető igazgatója a geotermikus szektor globális helyzetét és a szektorban rejlő lehetőségek kapcsán kiemelte, hogy jelenleg a geotermikus energia hő- és villamosenergia-szegmense egyaránt kétszámjegyű megtérülést biztosít, de időbe telik, mire ez realizálódik, ezért türelmes tőkeallokációra van szükség.
Łukasz Koliński, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának megújuló energiaforrásokkal és energiarendszer-integrációs politikával foglalkozó részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió célja, hogy a megújuló energiaforrások aránya elérje a teljes energiamix 42 százalékát, amelyben kiemelt szerepet szánnak a geotermikus energia fejlesztésének.
A MOL geotermikus projektjei kapcsán Kapes Dávid, a MOL Group Low Carbon and New Energies terület vezetője elmondta, hogy idehaza a cég négy engedéllyel rendelkezik, 15- től 27 hónapig terjedő időszakra, az első fúrást 2025 első felében tervezik. Horvátországban két engedélyre pályáztak - céljuk még ebben az évben megkezdeni a fúrást, itt elsősorban villamosenergia-termelésre és kombinált hőhasznosításra összpontosítva.
A fentebb már említett Nemzeti Földhőstratégia célja, hogy a geotermikus energia hazai felhasználása 2026-ig 20%-kal (8 PJ), 2030-ra pedig duplájára (12-13 PJ) növekedjen – hangsúlyozta Magyar Gábor, az állami tulajdonú Rotaqua műszaki és stratégiai igazgatója. A Nemzeti Földhőstratégia megvalósításához számos geotermikus kútra van szükség, a Rotaqua cálja, hogy piacvezető legyen a geotermikus kutak fúrásában Magyarországon és a régiós, közép-kelet-európai piacon is terjeszkedni szeretne.
Gonda Bence, a Szabályozási Felügyelet stratégiai alelnöke szerint a geotermikus fejlesztés előtt két fő kockázat áll, az első pénzügyi, a második a geológiai. Kiemelte, hogy Magyarországon nagy mennyiségű adat áll rendelkezésünkre, az ország területének mintegy 22%-át fedi le a 3D szeizmikus adat, és ezen adatok digitalizálása folyamatban van.
Melyek a geotermikus energia hazai felhasználásának lehetőségei? Csökkenthető-e érdemben az importfüggőség a geotermikus energia részarányának növelésével hazai viszonylatban? Milyen szerepe van a geotermikus energiának a Nemzeti Földhő Stratégiában? Többek között erről is lesz szó a 2024. november 26-27-én Budapesten megrendezésre kerülő EnergyCon 2024 Szakkonferencián, amelynek a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége, valamint a Zöld Ipar Magazin is médiapartnere.
További hírek a kategóriából
