Brazil kutatóknak sikerült biológiailag lebomló, kollagén alapú csomagolófóliát kifejleszteniük egy népszerű, gyorsan növekvő helyi fibrid halfajta, a tambatinga bőréből. Úgy remélik, az új anyag alternatívát kínálhat a műanyagcsomagolással szemben, és értékké alakíthatja a brazíliai akvakultúra hulladékáramát.
Brazil tudósok biológiailag lebomló élelmiszer-csomagolófóliát fejlesztettek ki az amazonasi tambatinga hal bőréből, amely álláspontjuk szerint fenntartható alternatívát kínál a kőolaj alapú műanyagokkal szemben. A halbőrből előállított vékony „biofilmet” a São Paulói Egyetem (USP) és a brazíliai São Carlosban található EMBRAPA Pecuária Sudeste kutatói készítették, s az eredményeket már közzé is tették a Foods folyóiratban. A FAPESP Élelmiszerkutató Központja (FoRC) által támogatott projekt célja a szintetikus csomagolások felhalmozódásával kapcsolatos környezeti hatások csökkentése.
A feldolgozás során a csapat a jellemzően eldobott, kollagénben gazdag halbőr felhasználásával egy átlátszó, rugalmas biopolimer fóliát készített, amely képes részben helyettesíteni a hagyományos műanyag csomagolást. A tambatingát – a tambaqui (Colossoma macropomum) és a pirapitinga (Piaractus brachypomus) hibridjét – gyors növekedése és húsának-bőrének magas aminosavtartalma miatt választották, ezek az összetevők ugyanis növelik a zselatin funkcionalitását és javítják a biofilm szerkezetét.
-Több mint 25 éve dolgozunk biopolimereken, például fehérjéken és poliszacharidokon alapuló filmek fejlesztésén, hogy ezt az anyagot élelmiszer-csomagolásra alkalmazhassuk, és csökkentsük a környezeti terhelést. A szintetikus csomagolóanyagok felhalmozódása a természetben ismerten számos problémával jár – mondja Paulo José do Amaral Sobral, a USP Élelmiszermérnöki Tanszékének professzora.
Az anyag előállításához a kutatók megtisztították a halbőrt, majd forró vízzel és ecetsavval kivonták belőle a zselatint. Ezután 100 gramm oldatban két gramm zselatinnal filmeket készítettek az anyagból.. A kapott biofilm egyenletes szerkezetű, átlátszó és rugalmas. A teljesítménytesztek emellett erős mechanikai ellenállást, jobb ultraibolya fényblokkolást és alacsonyabb vízgőzáteresztő képességet is kimutattak, összehasonlítva a tudományos szakirodalomban közölt más zselatin alapú filmekkel. Az eredmények között kiemelendő, hogy a halfeldolgozási melléktermékek megújuló, nagy értékű nyersanyagként szolgálhatnak a fenntartható biopolimer-gyártáshoz.
Üröm az örömben viszont, hogy az új biofilm egyelőre sajnos érzékeny a nedvességre, s ez korlátozhatja a felhasználási területeket. A kutatások ezen szakaszában így egyelőre csak dehidratált termékekben, például diófélékben és gesztenyében használható fel az ajánlások szerint. A kutatók természetesen tervezik az anyag továbbfejlesztését, hogy a még fennálló problémákat leküzdve a halbőr-biofilm szélesebb körben is használható legyen élelmiszer-csomagolásra, valamint gyógyszerészeti és biomedicinális alkalmazásokra.
