A dél-olaszországi Forestafortéban öt évvel ezelőtt bőven termő, százéves olajfa-ültetvény állt. Ma csupa lepusztult, haldokló tuskó. Egy halálos baktérium fenyegeti a fákat, veszélybe sodorva egy ősi mezőgazdasági ágazatot itt Olaszországban és más dél-európai országokban. A bajt a Xylella fastidiosa nevű baktérium okozza.
"Az ültetvény hozama 80 százalékkal csökkent három év alatt. A betegség tönkretette a tájat és a gazdaságunkat. Ha jobbra fordul is a helyzet, az nagyon lassú folyamat lesz", mondta az Euronewsnak Giovanni Melcarne, olivatermesztő.
A tönkrement ültetvény ma európai, észak-afrikai, közel-keleti tudósok és hallgatók kísérleti terepe. A Cure-XF európai kutatási projekt keretében korai diagnosztikai eszközöket fejlesztenek, megosztják a betegség kezelésében elért eredményeiket.
"Minél hamarabb sikerül felismerni a betegséget, annál nagyobb az esély szembeszállni vele", mondta az Euronewsnak Marun al Mudzsabber, agronómus. "A másik feladat a tudományos eredmények megosztása, mert a betegséggel csak több tudományág összefogásával lehet felvenni a harcot. Nem csak a biológia - a szociológia, a közgazdaságtan és a biotechnológia eszközeire is szükség van."
Ellenszer nincs, új fajta kell
A baktériumot rovarok viszik egyik fáról a másikra. A kutatók első feladata a kórokozó azonosítása és a tulajdonságainak feltérképezése volt, ami nem is olyan egyszerű. "A baktérium kizárólag a fa szállítószöveteiben, az edényekben telepszik meg. Elzárja a víz és az ásványi anyagok áramlását a gyökerektől a levelek felé. Minden a fa belsejében történik, ezért olyan nehéz kezdeni vele valamit", magyarázta Donato Boscia. A betegségnek ma nincs ismert ellenszere. Korai diagnosztikai eszközöket és applikációkat sikerült kifejleszteni, amivel megelőzhető a továbbterjedése.
"A baktérium olyan mértékben elterjedt, hogy már nem lehet kiirtani, meg kell tanulni együttélni vele. Ennek az az egyik módja, hogy olyan növényfajtákat nemesítünk, amelyek ellenállóak vagy legalábbis kevésbé érzékenyek a betegségre", mondta Franco Valentini, agronómus.