„Történelmi”, „soha nem látott”, „példa nélküli”: csak pár jelző, amivel az elmúlt napokban klímakutatók és tudósok illették a Harvey hurrikánt, és az esőzést, amit Houston városára zúdított.
Az elmúlt napokban nem csak Texast sújtotta természeti katasztrófa: legkevesebb 1200 ember veszítette életét az áradásokban Dél-Ázsiában, India, Nepál és Banglades után a pusztító viharok most Pakisztán felé tartanak, Nigerben pedig több ezer embernek kellett elmenekülnie otthonából a súlyos áradások miatt.
Van azonban egy lényeges különbség ezek között az esetek között: dél-ázsiai vagy afrikai országok vezetői ma már nem kételkednek abban, hogy a klímaváltozás egy létező jelenség, ami nagyon súlyos fenyegetést jelent. Az Egyesült Államokban viszont még mindig nem ez a helyzet.
Hiába sújtották komoly természeti csapások az elmúlt években az Egyesült Államokat, kezdve a kaliforniai szárazságtól 2013 nagyon súlyos telén át a Sandy hurrikánig, a tavaly megválasztott Donald Trump ismerten klímaszkeptikus, és kormánya körül is nyüzsögnek az ember okozta klímaváltozás tényében kételkedő figurák. Ez a hozzáállás megjelenik Trump eddigi intézkedéseiben is: beiktatása óta sorra nyeste vissza az előző ciklusok környezetvédelmi lépéseit, illetve bejelentette, hogy kilépteti országát a párizsi klímaegyezményből.
Harvey tragédiája után most sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy ez a hurrikán fordulópontot jelenthet, és többé a Trump-kormány sem tehet úgy, mintha ez egy nem létező probléma volna.
A vita arról, hogy milyen kapcsolat van a hurrikánok és a klímaváltozás között, 12 évvel ezelőtt már lezajlott egyszer, amikor a Katrina tarolta le New Orleans jelentős részét. Fontos különbség, hogy az azóta eltelt évtizedben jelentősen nőtt az elemzésekhez szükséges számítógépes kapacitás és sokkal több adat is áll rendelkezésre, amivel dolgozni lehet.
Abban a legtöbb megszólaló klímakutató egyetért, hogy még mindig nincs elég információnk ahhoz, hogy a Harvey kialakulását egyértelműen a klímaváltozás rovására írjuk: egyetlen hurrikán eredetének feltárása olyan feladat, amire jelenleg nem képesek még a kutatók. Azt is lehet tudni, hogy a Mexikói-öböl környékén az évnek ebben a szakaszában előfordulnak hurrikánok, azaz önmagában egy hurrikán megjelenése még nem túl nagy szenzáció.
Az viszont már egy egészen más kérdés, hogy miért bizonyult a Harvey ennyire pusztítónak. És itt a klímakutatók már sokkal határozottabban állítják, hogy a globális felmelegedésnek köze volt ehhez.
Egyrészt a Mexikói-öbölben ez az év sokkal forróbb volt az átlagosnál, a valaha mért legmelegebb telet regisztrálták idén, a legmelegebb vízhőmérséklettel együtt. A Quartznak nyilatkozó klimatológusok szerint a melegedő tengerek és a trópusi ciklonok száma között már van tudományosan igazolt összefüggés, a hurrikánok esetében azonban bonyolultabb a helyzet, mivel kialakulásukhoz további feltételek, például egyedi széláramlatok megléte is szükséges.
Azt viszont lehet tudni, hogy a melegedő óceánok pusztítóbbá teszik a Harvey-szerű viharokat: minél melegebb a Mexikói-öböl vize, annál inkább nő az óceán feletti légtömeg páratartalma, ami több csapadékot jelent. Az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala már tavaly augusztusban arra figyelmeztetett, hogy Texasban egyre hevesebb esőzésekre és áradásokra kell számítani a következő évtizedekben. A Harveyt kísérő özönvíz megmutatta, hogy ijesztően pontos volt az előrejelzésük.
Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy Houston környékén az elmúlt évtizedekben komolyan megnőtt a tenger vízszintje, ami a viharhullámokat teszi pusztítóbbá: sokkal nagyobb víztömeg zúdult a partokra.
Szintén súlyosbító tényező volt, hogy a Harvey rettentő gyorsan alakult ki, majd erősödött fel 4-es erősségű szuperviharrá. Kutatók szerint a hurrikánok erejének fokozódása egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írható, az óceán felszíni hője erősíti fel a viharokat. Ez egy kifejezetten aggasztó tendencia, hiszen a gyorsan felerősödő viharokat értelemszerűen jóval nehezebb előrejelezni.
Szintén egyedi volt a Harveyben, hogy folyamatosan erősödött, míg partot nem ért. Ez egyáltalán nem tipikus: a hurrikánokat a meleg óceánból érkező hőutánpótlás táplálja, de ahogy az erős szél felkavarja a víztömeget, erősödésével párhuzamosan idővel mélyebbről hidegebb vizet is magába szív, ami aztán gyengíteni kezdi a vihart.
A Harvey esetében viszont nem ez történt. Kevin Trenberth klímakutató elmondása szerint ugyan a hurrikán akár 100 és 200 méter mélyről is szívott fel magába vizet, de még ez a víz is meleg volt, azaz nem gyengítette, hanem tovább erősítette a vihart.
Trenberth szerint a Harvey simán erős vihar lehetett volna a klímaváltozás és az emberi tényező nélkül is, de ezek olyan pluszt jelentettek, melyek számottevően megnövelték az erejét.
Az egyik legismertebb amerikai klímakutató, Michael Mann pedig kiemelte azt is, hogy más hurrikánokhoz képest a Harvey a partokat elérve nem haladt tovább befelé, hanem egy ideig leragadt Houston fölött, ami miatt jóval több eső zúdult a városra. A szokatlan megakadásért a gyenge uralkodó szelek felelősek, amit egyes kutatók szintén a klímaváltozás számlájára írnak, de ezzel kapcsolatban még komoly szakmai viták zajlanak.
Hogy ezek a felsorolt tényezők hogyan értek össze aztán egyetlen szuperviharban, azt elég jól szemlélteti az amerikai meteorológiai intézet, az NWS vasárnapi Twitter-posztja, amiben arról írtak, hogy példanélküli jelenséggel van dolguk, aminek következményeit meg se lehet előre mondani, mert túl van mindenen, amit eddig tapasztaltak:
AZ NWS-nek pár nappal később új színeket kellett bevezetnie a csapadékmennyiség ábrázolására, mert olyan sok eső hullott Houstonra, hogy a korábbi skálájukkal már nem tudták ábrázolni.
Egyelőre még csak felmérni se lehet, hogy a Harvey mekkora pusztítást végzett Texasban, miközben az Atlanti-óceánon már megjelent az Irma nevű trópusi vihar, ami napokon belül hurrikánná változhat. Klímakutatók évek óta figyelmeztettek arra, hogy a globális felmelegedéssel egyre gyakoribbá válhatnak az extrém időjárási jelenségek mindenhol a világban. Az idei nyár eseményeit elnézve egyre nehezebb kihívás kételkedni ebben.
Forrás: 444.hu | Kép: 444.hu
Az elmúlt napokban nem csak Texast sújtotta természeti katasztrófa: legkevesebb 1200 ember veszítette életét az áradásokban Dél-Ázsiában, India, Nepál és Banglades után a pusztító viharok most Pakisztán felé tartanak, Nigerben pedig több ezer embernek kellett elmenekülnie otthonából a súlyos áradások miatt.
Van azonban egy lényeges különbség ezek között az esetek között: dél-ázsiai vagy afrikai országok vezetői ma már nem kételkednek abban, hogy a klímaváltozás egy létező jelenség, ami nagyon súlyos fenyegetést jelent. Az Egyesült Államokban viszont még mindig nem ez a helyzet.
Hiába sújtották komoly természeti csapások az elmúlt években az Egyesült Államokat, kezdve a kaliforniai szárazságtól 2013 nagyon súlyos telén át a Sandy hurrikánig, a tavaly megválasztott Donald Trump ismerten klímaszkeptikus, és kormánya körül is nyüzsögnek az ember okozta klímaváltozás tényében kételkedő figurák. Ez a hozzáállás megjelenik Trump eddigi intézkedéseiben is: beiktatása óta sorra nyeste vissza az előző ciklusok környezetvédelmi lépéseit, illetve bejelentette, hogy kilépteti országát a párizsi klímaegyezményből.
Harvey tragédiája után most sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy ez a hurrikán fordulópontot jelenthet, és többé a Trump-kormány sem tehet úgy, mintha ez egy nem létező probléma volna.
A vita arról, hogy milyen kapcsolat van a hurrikánok és a klímaváltozás között, 12 évvel ezelőtt már lezajlott egyszer, amikor a Katrina tarolta le New Orleans jelentős részét. Fontos különbség, hogy az azóta eltelt évtizedben jelentősen nőtt az elemzésekhez szükséges számítógépes kapacitás és sokkal több adat is áll rendelkezésre, amivel dolgozni lehet.
Abban a legtöbb megszólaló klímakutató egyetért, hogy még mindig nincs elég információnk ahhoz, hogy a Harvey kialakulását egyértelműen a klímaváltozás rovására írjuk: egyetlen hurrikán eredetének feltárása olyan feladat, amire jelenleg nem képesek még a kutatók. Azt is lehet tudni, hogy a Mexikói-öböl környékén az évnek ebben a szakaszában előfordulnak hurrikánok, azaz önmagában egy hurrikán megjelenése még nem túl nagy szenzáció.
Az viszont már egy egészen más kérdés, hogy miért bizonyult a Harvey ennyire pusztítónak. És itt a klímakutatók már sokkal határozottabban állítják, hogy a globális felmelegedésnek köze volt ehhez.
Egyrészt a Mexikói-öbölben ez az év sokkal forróbb volt az átlagosnál, a valaha mért legmelegebb telet regisztrálták idén, a legmelegebb vízhőmérséklettel együtt. A Quartznak nyilatkozó klimatológusok szerint a melegedő tengerek és a trópusi ciklonok száma között már van tudományosan igazolt összefüggés, a hurrikánok esetében azonban bonyolultabb a helyzet, mivel kialakulásukhoz további feltételek, például egyedi széláramlatok megléte is szükséges.
Azt viszont lehet tudni, hogy a melegedő óceánok pusztítóbbá teszik a Harvey-szerű viharokat: minél melegebb a Mexikói-öböl vize, annál inkább nő az óceán feletti légtömeg páratartalma, ami több csapadékot jelent. Az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala már tavaly augusztusban arra figyelmeztetett, hogy Texasban egyre hevesebb esőzésekre és áradásokra kell számítani a következő évtizedekben. A Harveyt kísérő özönvíz megmutatta, hogy ijesztően pontos volt az előrejelzésük.
Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy Houston környékén az elmúlt évtizedekben komolyan megnőtt a tenger vízszintje, ami a viharhullámokat teszi pusztítóbbá: sokkal nagyobb víztömeg zúdult a partokra.
Szintén súlyosbító tényező volt, hogy a Harvey rettentő gyorsan alakult ki, majd erősödött fel 4-es erősségű szuperviharrá. Kutatók szerint a hurrikánok erejének fokozódása egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írható, az óceán felszíni hője erősíti fel a viharokat. Ez egy kifejezetten aggasztó tendencia, hiszen a gyorsan felerősödő viharokat értelemszerűen jóval nehezebb előrejelezni.
Szintén egyedi volt a Harveyben, hogy folyamatosan erősödött, míg partot nem ért. Ez egyáltalán nem tipikus: a hurrikánokat a meleg óceánból érkező hőutánpótlás táplálja, de ahogy az erős szél felkavarja a víztömeget, erősödésével párhuzamosan idővel mélyebbről hidegebb vizet is magába szív, ami aztán gyengíteni kezdi a vihart.
A Harvey esetében viszont nem ez történt. Kevin Trenberth klímakutató elmondása szerint ugyan a hurrikán akár 100 és 200 méter mélyről is szívott fel magába vizet, de még ez a víz is meleg volt, azaz nem gyengítette, hanem tovább erősítette a vihart.
Trenberth szerint a Harvey simán erős vihar lehetett volna a klímaváltozás és az emberi tényező nélkül is, de ezek olyan pluszt jelentettek, melyek számottevően megnövelték az erejét.
Az egyik legismertebb amerikai klímakutató, Michael Mann pedig kiemelte azt is, hogy más hurrikánokhoz képest a Harvey a partokat elérve nem haladt tovább befelé, hanem egy ideig leragadt Houston fölött, ami miatt jóval több eső zúdult a városra. A szokatlan megakadásért a gyenge uralkodó szelek felelősek, amit egyes kutatók szintén a klímaváltozás számlájára írnak, de ezzel kapcsolatban még komoly szakmai viták zajlanak.
Hogy ezek a felsorolt tényezők hogyan értek össze aztán egyetlen szuperviharban, azt elég jól szemlélteti az amerikai meteorológiai intézet, az NWS vasárnapi Twitter-posztja, amiben arról írtak, hogy példanélküli jelenséggel van dolguk, aminek következményeit meg se lehet előre mondani, mert túl van mindenen, amit eddig tapasztaltak:
AZ NWS-nek pár nappal később új színeket kellett bevezetnie a csapadékmennyiség ábrázolására, mert olyan sok eső hullott Houstonra, hogy a korábbi skálájukkal már nem tudták ábrázolni.
Egyelőre még csak felmérni se lehet, hogy a Harvey mekkora pusztítást végzett Texasban, miközben az Atlanti-óceánon már megjelent az Irma nevű trópusi vihar, ami napokon belül hurrikánná változhat. Klímakutatók évek óta figyelmeztettek arra, hogy a globális felmelegedéssel egyre gyakoribbá válhatnak az extrém időjárási jelenségek mindenhol a világban. Az idei nyár eseményeit elnézve egyre nehezebb kihívás kételkedni ebben.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
