Tizenkét európai tagállamot, köztük Magyarországot szólított fel az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárási csomag részeként azért, mert az érintettek nem, vagy nem kellő mértékben teljesítették a hulladék-újrafeldolgozási és csomagolási célértékeket. Az aktuális állás szerint hazánk több anyagáramban sem hozta a kötelező eu-s normákat, ezért Brüsszelből egy indokolással ellátott véleményt kaptunk, írja a Dontwasteit portál. A kép ennél árnyaltabb, teszi hozzá a ZIP.

Az elmarasztalt országok között van Németország, Görögország, Ciprus; hazánk pedig már abban a csoportban van, amelynek a korábbi figyelmeztetéseket követően egy magasabb eljárási fokozatba lépve indokolással ellátott véleményt továbbított az EB. Ebben a csoportban Bulgária, Csehország, Spanyolország, Horvátország, Málta, Lengyelország, Portugália és Románia van.

A a 2018/851/EU irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv (röviden: hulladékokról szóló keretirányelv) jogilag kötelező erejű célértékeket határoz meg a tagállamok számára, s e szerint 2020-ra el kellett volna érniük egy 50%-os célkitűzést a települési hulladék – ezen belül a papír, fém, műanyag és üveg – újrahasználati előkészítésében és újrafeldolgozásában. A hivatalos értékelés szerint az érintett 12 ország – köztük Magyarország – nem teljesítette ezt a 2020-ra előírt 50%-os küszöböt. 

Mi következik most? 

Az előírt hulladék-újrafeldolgozási célértékek elérése elengedhetetlen a másodlagos nyersanyagok egységes piacának előmozdításához és az európai gazdaság körforgásos jellegének fokozásához. A kitűzött számok teljesítése nélkül nem biztosítható a fenntartható nyersanyag-gazdálkodás, ami hosszabb távon akadályozza, hogy az Európai Unió sikeresen csökkentse a harmadik országoktól való nyersanyagfüggőségét. A tagállamoknak, beleértve Magyarországot is, záros határidőn belül válaszolniuk kell a Bizottság aggályaira, és meg kell tenniük a szükséges lépéseket a megfelelés érdekében.

Tényleg ennyire le vagyunk maradva? 

Semmiképpen sem:

az italcsomagolások visszagyűjtésében az uniós 70%-os üveg-újrahasznosítási elvárást a REpont rendszerrel például stabilan kipipáltuk a 2025-ös határidőre.

A látszólagos ellentmondás – hogy miközben a REpont rendszer kiemelkedő számokat produkál, az EU épp kötelezettségszegési eljárást indít – két nagyon fontos adminisztratív és statisztikai tényezőből fakad.

1. Az Európai Unió bürokráciája a hivatalosan auditált, lezárt adatok alapján többéves csúszással dolgozik. A mostani, 2026. júliusi uniós eljárás nem a jelenlegi állapotot értékeli, hanem a 2020 és 2023 közötti időszak hivatalos statisztikáit kéri számon. 
2. A Bizottság felszólítása az összes települési hulladék (papír, fém, műanyag, fa és üveg együttesen) 50%-os újrahasznosítási arányának elmaradásáról szól. Tény, hogy a betétdíjas italcsomagolások (sörös, boros, üdítős üvegek és PET palackok) visszagyűjtését megoldottuk, de az is tény, hogy a települési hulladék egésze ennél sokkal tágabb. A legfrissebb hazai elemzések (például a KSH 2024-es adatai) arra mutatnak rá, hogy a teljes begyűjtött települési hulladéknak még mindig csak mintegy 25-30%-át hasznosítjuk újra ténylegesen. Ide tartoznak a vegyes műanyagok, a papírhulladék, vagy épp az üvegeken belül a nem betétdíjas befőttesüvegek, szószok tárolói és a síküvegek – ezek begyűjtése és feldolgozása a hagyományos szelektív kukákkal továbbra is komoly kihívásokkal küzd.