Komoly jóstehetség kellene ahhoz, hogy a címbeli kérdésre válaszoljunk. Viszonylag jól láthatóak az autóipari fejlesztési trendek, de még azt is nehéz lenne nagy eséllyel megtippelni, hogy pl. 2035-ben milyen autók uralják majd az utakat. Éppen egy nagyon képlékeny időszakban élünk, amikor néhány markáns irányzat közül nőhet ki a mindent uraló technológia.
A leggyorsabban fejlődő, és ez által a legjobb oddsszalbefutóra tehető az elektromos hajtás, vagyis a villanyautó. Tény, hogy 2035-től kizárólag nulla szén-dioxid-kibocsátású új járműveket lehet értékesíteni az Európai Unióban, amiből akár arra is következtethetnénk, hogy az unió már letette a voksot az elektromos autók mellett.
Az elektromos és hibrid autók térnyerése ugyan folyamatosnak tűnik, de azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy túlságosan gyors lenne. Az idei év első negyedévében Európában az eladott új autók mindössze 10 százaléka volt tisztán elektromos, plugin hibrid is csak 8,9 százalék, hibrid hajtással 25,1 százalékot adtak el, miközben 36 százaléknyi benzines és 16,8 százalék dízelmotoros autó kelt el. Magyarországon 2022 első 3 hónapjában az összes eladásból a tisztán elektromos autó 4,4 százalék (1273 db), a tölthető hibrid 4,4 százalék, a „sima” hibrid 40,8 százalék, a benzines 38,7 százalék, a dízel pedig 11,5 százalék volt. A Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa nem túl optimista, szerintük 2030-ra a világszinten eladott új autókból hozzávetőleg 30 százalék lesz a villanyautó, noha a zéró emissziós törekvések szempontjából legalább 60 százalék lenne az ideális.
Említést érdemel néhány másfelé mutató irányzat is. Először is ott van az örök vetélytárs, a hidrogén. Egyes gyártók makacsul ragaszkodnak ehhez az irányzathoz, mint például az elektromos autózás újkori atyja, a hibridhajtás elterjesztője, a Toyota. Logikájuk szerint a hidrogén előnye, hogy gyorsan tankolható, így a 20-60 perces akkumulátortöltéssel szemben a hidrogéntartály néhány perc alatt újratölthető. A hidrogénből egy üzemanyagcella állítja elő az elektromos áramot, amit azután a tisztán elektromos meghajtás tud hasznosítani. A japán autógyártó Toyota Mirai névre hallgató járműve ezen a területen élen jár, ugyanis az autó három tartályából összesen 5,6 kilogramm hidrogént felhasználva, nem kevesebb, mint 1000 kilométert tettek meg vele. A töltési infrastruktúra még messze van az elfogadhatótól, a Linde Gáz Magyarország Zrt. tavaly adta át első hidrogén-töltőállomását Magyarországon. A hidrogén előállításának, szállításának és a töltőhálózat kiépítésének rendkívül magas költsége miatt kisebb az esélye, hogy ez a hajtásfajta elterjedjen, pláne, hogy uralkodóvá váljon a mai ismeretek szerint. Mindemellett a Toyota leányvállalata, a Woven Planet a jövő technológiáin dolgozik. Nemrégiben mutatták be egy hordozható, 40,6 centi magas és 17,8 centi széles, 5 kilogramm súlyú hidrogénpatron működőképes prototípusát. Szerintük ez a kazetta megkönnyíti a hidrogénenergia mindennapi tárolását, szállítását és felhasználását. Alkalmazható lenne járművekben, drónokban, de akár lakóhelyek fűtésére, vagy bármilyen energiaellátására.
Bár elsőre úgy tűnik, és az unió rendelkezése is azt támasztja alá, de talán még a belső égésű motorokkal hajtott autóknak sem kell talán végleg búcsút intenünk. A rendelkezés ugyan kimondja, hogy 2035-től kizárólag nulla szén-dioxid-kibocsátású új járműveket lehet értékesíteni az Európai Unióban, de meghagy egy kiskaput, hogy „szén-dioxid-semleges” üzemanyaggal működő autók is piacra kerülhessenek. Ez olyan szintetikus üzemanyagokat jelenthet, amelyek előállításához szén-dioxidot használnak alapanyagként. Megújuló energiaforrásból származó energia és víz felhasználásával zöldhidrogént állítanak elő elektrolízissel és a légkörből kivontszén-dioxidot katalizátor segítségével reagáltatják egymással. Így zöld metanol és víz keletkezik. A végén még néhány eljárás után jutnak a szintetikus üzemanyaghoz, amely már alkalmas a belsőégésű motorú járművek meghajtására. Jó esélyt biztosít ennek az irányzatnak, hogy a Forma–1 is egy teljesen szintetikus üzemanyag fejlesztésébe kezdett, amelyet 2026-tól vezet be a sorozat.
A tisztán elektromos hajtású autók esetében sem lenne ildomos találgatásokba bocsátkozni, hiszen egyrészt elképesztő iramban folyik a gyártóknál a szoftverfejlesztés, de még annál is elképesztőbb erők bevonásával az akkumulátor-technológia fejlesztése, vagy forradalmasítása. Március végén tett egy előremutató bejelentést a kínai CATL a Qilin (Kirin) akkumulátorcellákkal, ésjúnius végén a végleges verziót is bemutatták, ami jövőre már gyártásba is kerülhet. Az akkucellák energiasűrűségi értéke 255 Wh/kg. Az aktív hűtésű akkumulátor nemcsak biztonságosabb elődeinél, hanem lehetővé teszi a nagy sebességű töltést is. A CATL tíz percet ígér a 80 százalékos töltöttség elérésére.
De bármi is hajtja majd a jövő autóit, az már bizonyosan sokkal kevésbé lesz szennyező a környezet számára, és sokkal, de sokkal biztonságosabb lesz, mint mai társai. Az új biztonsági intézkedések unió-szerte javítani fogják az utasok, a gyalogosok és a kerékpárosok védelmét: 2038-ig várhatóan több mint 25 ezer emberéletet mentenek meg, és legalább 140 ezer súlyos sérülést segítenek elkerülni. Valamennyi közúti jármű esetében kötelező lesz az intelligens sebességszabályozó, tolatóradar kamerával vagy érzékelővel, figyelmeztetés a járművezető fáradására vagy figyelmének lankadására, eseményadat-rögzítők, valamint vészfékjelzés. A személygépkocsik és a kisteherautók esetében: olyan további funkciók, mint a sávtartó rendszerek és az automatizált fékezés, az autóbuszok és a tehergépkocsik esetében: a lehetséges holtterek jobb felismerését segítő technológiák, figyelmeztetések a gyalogosokkal vagy kerékpárosokkal való ütközés megelőzésére, valamint abroncsnyomás-ellenőrző rendszerek. A szabályok már alkalmazandók az új járműtípusokra, 2024. július 7-től pedig valamennyi új járműre. Az új intézkedések egy részét 2029-ig kiterjesztik más típusú közúti járművekre is.
Merthogy a jövő autója nagy valószínűséggel önvezető lesz, hiszen már ma is vannak Level3-as szintű vezetést segítő rendszerek, amelyek bizonyos körülmények között képesek az autonóm működésre. Európában a Mercedes Benz kapott elsőként engedélyt, hogy autójukat autópályán, maximum 60 km/h sebességig önvezetéssel működtethessék. Amint megszületik az áttörés (amin a Tesla több ezer „mozgó laboratóriuma” is dolgozik), és az autók elérik a Level 5-ös szintet (ami lényegében már a teljes önvezetés), ismét egy komoly változás várható: a közösségi közlekedés élretörése, hiszen, ha már pedál és kormányok nélkül közlekednek az autók, akkor már kevésbé lesz igény a saját tulajdonú járművekre, sokkal inkább a „sharing” típusú közlekedés válhat közkedveltté. Így viszont már az egymással és az úthálózat berendezéseivel is kommunikáló járművek nem csak biztonságosabban tudnak majd közlekedni, de gyorsabban is, hiszen ezek révén a dugók is elkerülhetőek lesznek.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2022. augusztusi számában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
