Gecser Szilvia sikeres karriert futott be ügyvédként az elmúlt évtizedekben, aztán három éve meghallgatott egy fenntarthatósági gyakorlatokról szóló szemináriumot, ami után úgy érezte, neki ezzel kell foglalkoznia. A rádöbbenéséből – miszerint minden egyes embernek szerepe van a hulladékcsökkentésben – cselekvés lett, ennek köszönhetően 2024-ben megalapította saját fenntarthatósági bandjét, a CLOTH’EL-t. Az indulás óta eltelt tapasztalatairól és a jövő terveiről is kérdezte a Zöld Ipar Magazin.

Gecser Szilvia (Fotó: Csoboth Edina)

–Jogi környezetből és tapasztalattal kezdett, és fenntarthatósági elhivatottságból ásta bele magát a hulladék és a környezetvédelem témakörébe. Miért fordult az érdeklődése éppen a szállodák felé? Vendégként volt valami tapasztalata? Vagy észrevett valamit, amit más korábban nem? Szóval: honnan jött az ötlet?

-Néhány éve egy kedves volt kolléganőm fenntarthatósági aktivitása arra inspirált, hogy mélyebben foglalkozzam a környezetvédelemmel. Elkezdtem ezzel kapcsolatos cikkeket olvasni, elvégeztem rövidebb-hosszabb fenntarthatósággal kapcsolatos online kurzusokat, köztük fenntartható divattal foglalkozót is. Az olvasottak alapján a körforgásos gazdasági modell fogott meg leginkább, mint a klímavédelemre adott egyik legjobb válasz. Ezért elkezdtem olyan megoldásokat keresni, ami ezen alapul és azonosulni is tudok vele. Így tovább szűkítettem a kört az upcyclingra. Ezzel kapcsolatban viszont voltak fenntartásaim, mivel amilyen példákat ismertem, azok távol álltak az ízlésemtől.

Olyan upcycling lehetőség után kutattam, ami szép és minőségi anyagokat használ fel, és az elkészült új termékről nem lehet megmondani, hogy használt textilből van. Így jutottam el a szállodatextilig.

-Utazni mindig is szerettem, de ezen kívül semmilyen más kapcsolódási pontom nem volt a szállodaiparral. Amit viszont megfigyeltem, hogy a minőségi szálláshelyek mindig kifogástalan állapotú, gyönyörű textileket használnak, ezért időnként nyilván cserélni kell őket. És itt nem csak törülközőkről és ágyneműkről van szó, hiszen egy szállodát ugyanúgy érintenek a legújabb trendek, mint a divatipart.

  Így kapcsolódott össze a fejemben a két szál. Ráadásul gyerekkorom fő szabadidős tevékenysége a varrás volt. Ma is a 18. születésnapomra kapott Singer varrógépet használom. Autodidakta módon tanultam meg alapszinten varrni, ami a mai napig egy hasznos tudás és a termékek tervezésnél is nagy segítség a gondolkodásban.

-Az első igazi partnerük nem hazai hotel volt – ennek mi az oka? Idehaza talán nem reagált az ágazat olyan gyorsan, vagy készségesen? Vagy nagyon is tudatos volt a kívülről hazafelé építkezés?

-A CLOTH’EL építésével kapcsolatban az első perctől kezdve nemzetközi szinten gondolkodtam. Ennek egyik oka az, hogy elég kicsi a hazai piac, a másik pedig, hogy Magyarország még nem tartozik Európa élmezőnyébe a vásárlói környezettudatosság terén. Ennek ellenére magyarországi szállodák is benne voltak az első körös megkereséseimben. De mégis egy skóciai boutique hotel, a The Torridon lett először lelkes a projekt iránt.

(Fotók: Cseke Tamás)

-Önök előzetesen készítettetek-e ilyesmit, vagy állt-e rendelkezésükre olyan adat, felmérés, bármi, amiből leszűrhető a közvélemény számára, hogy éves szinten – mondjuk konkrétan hazai szállodai viszonylatban – milyen volumenű ez a problémakör? Mennyi textília megy „pocsékba”, milyen az újrahasznosítás aránya, stb?

A fellelhető adatok alapján Magyarországon évente több tízezer tonna textilhulladék keletkezik egy év alatt, amely mennyiség évről évre növekő tendenciát mutat.

-Pontos adatot azonban nem találtunk arra vonatkozóan, hogy mennyi textilhulladék keletkezik éves szinten a szállodaiparban. Nemzetközi iparági becslés szerint egy 300 ágyas hotel évente akár 1 tonna textilhulladékot is előállíthat, ami kb. 0,3 kg/nap/szoba értéknek felel meg. A szállodákkal folytatott beszélgetések alapán a legtöbben kórházaknak, állatmenhelyeknek adományozzák a leselejtezett textileket, a kisebb szállodáknál pedig gyakran felajánlják azokat a dolgozóknak. A nyilvánvalón használhatatlan textileket pedig takarításhoz használják.

  Ezek mind nagyon jó és hasznos megoldások. Ugyanakkor fontos szempont a textilek állapota, típusa, illetve volumene. A textileknek egyrészt van egy élettartama, amit figyelembe kell venni a további hasznosítás során. A szállodai textilek jó minőségűek, ezért egy folt vagy szakadás véleményem szerint nem indokolja a textil ezen a ponton történő eladományozását például egy állatmenhely részére. Ennek is eljön az ideje, de nem biztos, hogy akkor, amikor a szálloda már nem tudja használni. A másik a textil típusa. Egy függöny vagy asztalterítő nem kifejezetten állatok alá való, de még kórházak részére sem feltétlenül ez a megfelelő textil. A harmadik szempont a volumen. Egy nagyobb szálloda – a fenti becsléseket figyelembe véve – komoly mennyiségű textilt használ el, így ekkora volumennek véleményem szerint nincs kereslete sem a dolgozói háztartások, sem az adományban részesülők részéről.

 A fenti hiányos adatok alapján látszik, hogy nem a textilhulladékok kezelése áll a szállodák fenntartható működésének középpontjában. Ez persze érthető, mert nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, ha egy szálloda fenntartható módon kíván működni, de úgy vélem, hogy itt az idő, hogy ezzel is foglalkozzunk.

-2024-ben alakult a brand, milyen eredményekre büszke az eltelt időszak alatt?

-A CLOTH’EL 2024 végén alakult és 2025 áprilisára készült el a webáruházunk. A márkának és a webáruháznak a bevezetése hosszú folyamat; ezen dolgoztunk a tavalyi év második felében és nagyon jó eredményeket értünk el a social media-ban. Ezen kívül megjelent a CLOTH’EL-ről egy cikk „A Sustainable Closet”, svéd online fenntarthatósági magazinban, így Európa felé is nyitni tudtunk. A Magyarországról kivonult The Ritz-Carlton Hotel komoly mennyiségű fehér textíliát ajánlott fel nekünk, amiből elkészült egy új kollekciónk. Emellett megjelent az első kollaborációnk a Lampala design ékszerrel együttműködve.

   Emellett két új irányban is elindultunk. Az egyik egy „valódi körforgás” – szállodák részére kínálunk saját textiljeikből logózott termékeket, amelyeket a szálloda shopjában tudnak értékesíteni vagy a vendégeiknek, partnereiknek ajándékkánt adni. A másik hasonló irány, de itt a szállodák által részünkre átadott textilekből a fenntarthatóság iránt elkötelezett cégek részére készítünk logózott textil ajándéktermékeket.

  Egyre több hazai szállodával sikerül felvenni a kapcsolatot és reméljük, hogy idővel több hosszútávú együttműködést is ki tudunk alakítani. A szállodák mellett bértextíliával foglalkozó cégekkel is kapcsolatban állunk, mivel nem mindegyik szálloda használ saját textilt. Az elmúlt évben három hazai szállodai bértextíliával foglalkozó céggel is megkezdtük az együttműködést, így egyre több textília áll rendelkezésünkre új termékek készítéséhez.

-A dizájnvonal kialakításában résztvevő tervezőket hogyan választotta ki? És egyáltalán: hogyan kerül a szállodából jövő textília a vevő ruhásszekrényébe?

-Minden egy MOME design váráson kezdődött. Ott ismerkedtem meg Vass Aranka Adelinával, akiről akkor még nem tudtam, hogy a még ötlet szintjén sem lévő CLOTH’EL márka első tervezője lesz. Aranka saját upcycling termékeket mutatott be a vásáron, ami azonnal megtetszett, de csak hónapokkal később kerestem fel, hogy nincs-e kedve valami jó kis fenntarthatósági projektbe belevágni. Amikor megszületett bennem a szállodai textilek újrahasznosításának ötlete, akkor Aranka volt az első, akivel elkezdtem ötletelni. Már csak az első szálloda és a textilek hiányoztak.

   Arankával az első perctől kezdve élveztem a közös munkát, mert nagyon hasonlóan gondolkodunk az upcycling-ról és a fenntartható divatról. A tervezésnél mindig is szempont volt, hogy a ruhák – ha csak lehet – többféle módon hordhatók legyenek. Így született meg a kifordítható Torridon dzseki. Az elegánsabb irány pedig magából a szállodavilágból jött. A feladat kihívásokkal teli, mivel nem ruházati textilekről beszélünk.

Nehéz elképzelni, hogy például egy függönyanyagból hogyan fog mutatni egy dzseki vagy ruha.

Szerencsénkre a Torridon Hotel gyönyörű anyagokat küldött megkönnyítve az első munkánkat.

Németh Veronikával és Ferencz Karolinával pedig a modellünk, Venczli Zóra hozott össze. Mindig is úgy képzeltem, hogy több tervezővel szeretnék együtt dolgozni, mert mindenki mást lát meg a textilekben és mást stílust képvisel. Veronikával és Karolinával együtt terveztük meg az első lakástextil kollekciót és teszteltük a fehér textilek mintázási lehetőségeit. Nagyon élvezetem a közös munkát velük is.

Sokáig kerestem olyan ékszertervezőt, aki textillel is dolgozik, mert nagyon sok kis méretű szabászati hulladék keletkezik a ruhák szabása után. Ugyanakkor nehéz feladat a textileket ötvözni más anyagokkal. Ehhez a 3D nyomtatás nagyon jó megoldásnak tűnt, mert rendkívül sokoldalúan használható. Így Karakó Zsana kreativitásának köszönhetően megszületett az első kollaborációnk és az első ékszerünk.

   Hogy hogyan kerül a szállodából jövő textília a vevő ruhásszekrényébe? Ez egy hosszú folyamat… A szállodai textilek a legtöbb esetben már a szálloda vagy mosoda által tisztított állapotban kerülnek hozzánk. A megkapott textileket több körben átvizsgáljuk és szétválogatjuk. Csak azokkal a textilekkel dolgozunk, aminek a minősége megfelelő új termék készítésére. Ezután következik a legjobb és legnehezebb rész, az ötletelés. Mire alkalmas a kapott textil, milyen termék mutatna belőle szépen? Ebben segítenek a tervezők, varrónők, de van olyan termék, amit én tervezek. Ezt a mintatermék elkészítése követi, ahol a termékek szabása igényli a legnagyobb körültekintést, mivel a textileken foltok, egyéb hibák lehetnek, amiket ki kell kerülni. A mintadarab a kivitelezőkkel folytatott többkörös egyeztetés és finomhangolás eredményeként születik meg. Ezután a terméket befotózzuk, felkerül a webáruházba és várja, hogy a vevő ruhásszekrényébe kerüljön.

  Ami Szilvia további céljait illeti, szeretne minél több szállodát bevonni a projektbe. Szintén fontos cél olyan divatmárkákkal együttműködni, amelyek már jó hírnévnek örvendenek a piacon, de újrahasznosított ruházat kínálatával növelnék hírnevüket. Szeretnének más országokban is bemutatkozni, operatív központokat hozva létre a logisztika megkönnyítése érdekében, hogy gördülékenyen menjeken ezek az együttműködések.

És persze cékitűzés a szemléletmód megváltoztatása, egy új fenntarthatósági nézőpont meghonosítása is.

-Felelős emberként abba kell hagynunk az egyéni érdekek előtérbe helyezését, és el kell kezdenünk közösségként gondolkodni. Azzal, hogy mi a kidobott szállodai textíliákat alakítjuk viselhető művészeti alkotásokká, csökkentjük a hulladékot. A CLOTH’EL arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy másképp gondolkodjanak a divatról. Azt akarjuk, hogy ruhadarabjaink tudatosabb döntések meghozatalára inspirálják az embereket – – hangsúlyozza Szilvia.