A kontinensnyi lebegő szemétszigetek és műanyagba gabalyodott teknősök látványától még azoknak is lelkifurdalásuk lesz, akik eddig nem érzékelték a szemetelés súlyos hátulütőit. A pár percet használt nejlonzacskók elvileg ártalmatlaníthatók lennének, és a Tiszán lebegő flakonoknak sem szabadna végül megfullasztaniuk az óceáni élővilágot. Gondolhatnánk. Az egyhasználatos-ipar ámokfutásának azonban csak pár évtized kellett, hogy teljesen kicsússzon a kezünkből a kontroll, és ennél is kevesebb időnk maradt, hogy mindezt jóvá tegyük.
Hollandiában 2017-ben 512 millió kilogramm műanyag került a piacra, ebből 305 milliót szelektíven gyűjtöttek, és 258 milliót visszaforgattak új csomagolóagyagok gyártásához. Samponos flakont, kórházi gyűjtőkonténereket, locsolókannát, vagy autóipari alkatrészeket gyártottak belőle.
Ezeket a termékeket viszont már nem egyszerű tovább forgatni. A fekete műanyagok, a biológiailag lebomlók és a többrétegű csomagolóanyagok a gyakorlatban nem hasznosíthatók. A gyártók is nehéz helyzetben vannak, mert nincs tanúsítási rendszer, ami garantálja, hogy a hulladékot úgy fogják kezelni, ahogy annak potenciális lehetőségére a csomagoláson utalnak. Például a biológiailag lebomló műanyag a gyakorlatban hulladékégetőkben végzi.
Hollandiában 2019 februárjában indult a Plastic Pact megállapodás, amelyet közel 100 szervezet írt alá, köztük termelők, kereskedők és az infrastruktúra- és vízügyi minisztérium. A paktum keretében a 2017-2018-es kiindulási helyzethez képest határozza meg a 2025-ig elérendő célokat.
Ennek érdekében a műanyag termékeket és csomagolásokat úgy kell tervezni, hogy reciklálhatók legyenek, és kevesebb műanyag kerüljön felhasználásra többszörös használattal, többszöri visszaforgatással és a termékekbe való beépítéssel. A megállapodás keretében a Coca-Cola, az Unilever vagy a Danone is vállalta, hogy csomagolóanyagaikat 2025-re újrahasználható, vagy visszaforgatható módon fogják kezelni.
Az eindhoveni Searious Business meghatározta a „végső miértet”, amiért érdemes belevágni abba, hogy alapvető változás történjen a csomagolóanyagok gyártásában. A cég célkitűzése, hogy a percenként 20 ezer kilogramm tömegben az óceánba ömlő műanyagszemét mennyiségét 0-ra csökkentse.
Elsőre lehetetlennek, sőt felelőtlennek tűnhet a 100%-os célkitűzés, mégis nagyon inspiráló a cég kitartása az önmaga által megszabott célok mellett. A legnagyobb konszerneken keresztül ugyanis elérhető a világ lakosságának nagyobbik része. A leginkább problémás csomagolóanyagok így kiválthatók vagy felhasználhatók 3D nyomtatással készülő termékekben. A cég persze nemcsak filozófiát kínál, hanem konkrét üzleti és újratervezési megoldásokat is, konzorcumban koordinálnak többszereplős kutatásokat, így fennállásuk óta máris rengeteg újdonságot tudnak felmutatni.
Willemijn Peeters 2016-ban alapította a Searious Businesst, amelynek forgalma az első évben megötszöröződött, és 2018-ig további duplázást sikerült elérni. Meggyőző erejük a többi között abban rejlik, hogy ügyfeleiknél a radikális változásokkal pénzmegtakarítást érnek el, azzal is kalkulálva persze, hogy idővel a lineárisan termelőket különadók és büntetések terhelik majd.
A műanyag csomagolás mellett két másik fókuszterületet, a bútoripart és a fogyasztói elektromos hulladékokat jelölték ki, ahol a redesign-nal és a hulladékmegelőzéssel ugyanolyan látványos eredményt lehet elérni, így a fogyasztóknál keletkező hulladék legnagyobb részét lefedik. Egyik bútoripari ügyfelük, a Culemborgban lévő Gispen 2016 és 2017 között lett az állam első számú bútorbeszállítója, mert az irodai bútorok tervezését és előállítását a körforgásos szempontok szerint tudják végezni. Együtt fejlesztették ki azt a kanapét, amely anyagában 95%-ban visszaforgatott műanyagból, a cég csomagolási hulladékából készül, és itt is a 3D nyomtatást hívták segítségül.
Willemijn Peeterst gyerekkora óta foglalkoztatja a környezettudatosság. Nyelvészetet és üzemgazdaságtant tanult, otthonosan mozog a multinacionális cégek világában, korábban business controllerként dolgozott a Philipsnél, és több más cégnek segített környezeti tanácsadással. Meglátása szerint az élelmiszert vásárlók egyre inkább kérik, hogy környezetbarátabb, tartós csomagolásban kapják meg az árut, ami a gyártóknak gazdaságilag és etikailag is érdekes kihívás.
A megszokott beszállítói láncon azonban nem könnyű változtatni, de első lépésben nem is beszállító irányban célszerű érdeklődni. Ha először a vásárlók igényeit mérik fel, akkor nagyobb a nyomás, hogy a meglévő partnercégekkel más megoldás után nézzenek. Egy cégen belül a sustainable guardian olyan kulcspozíció kell, hogy legyen, aki össze tudja hangolni ezeket az érdekeket, végül meg tudja győzni a menedzsmentet is, ami döntő lépés a változáshoz.
– Willemijn, mi az ön személyes víziója?
– Úgy akarom majd elhagyni a világot, hogy jobb hely legyen, mint amikor érkeztem. A vállalkozásommal megtaláltuk azt az optimális területet, ahol megtérülnek a törekvéseink. Meggyőződésem, hogy a piaci szereplő a változás mozgatórugója, és mi megmutatjuk neki, hogyan tud úgy működni, hogy látványos pozitív változás induljon el.
– Hogyan alakult a Searious Business tevékenysége a 2016-os alapítás óta? Melyek a legnagyobb sikerei?
– Az alapítás óta nagyot fejlődtünk. A csapatunknak jelenleg 6 alkalmazottja van, emellett van néhány állandó alvállalkozó partnerünk. Szorosan együttműködünk különböző laboratóriumokkal, oktatási intézményekkel és ipari szereplőkkel is. Az ügyfélbázisunk lényegesen nőtt, és néhány márkatulajdonost örömmel tudhatunk magunkénak, például a Danone-t, az Unilevert vagy a Heinekent. Időközben néhány rangos díjat is nyertünk, mint a Dutch Design Award 2019-ben vagy a Plastic Recycling Europe díjat 2018-ban.
– Miért csak nagyvállalatokra fókuszálnak? Mit tanulhatnak önöktől a kisebb cégek?
– Küldetésünk, hogy 0 kilogramm legyen az óceánokat szennyező műanyag-kibocsátás. Ez a fő kihívás, így ezt csak azokkal tudjuk elérni, akik óriási volumenben használnak és termelnek műanyagot. A kisebb cégek nehezen tudják finanszírozni a szolgáltatásainkat, ők más úton találhatnak megoldást.
– Miért csak az élelmiszer-csomagolás, a bútorgyártás és a fogyasztói elektronika területén tevékenykednek?
– Mert ezen a három területen történik a legnagyobb műanyag-felhasználás. A legtöbb ügyfelünk európai központú, így itt bővítjük elsősorban a tevékenységünket, bár a műanyagprobléma nyilvánvalóan globális természetű. Azokra a műanyagproblémákra fókuszálunk, amelyek valóban katasztrófát jelentenek a természetnek: a többrétegű laminált italcsomagolások kiváltására kifejlesztettünk egy 100%-ban visszaforgatható alternatívát.
(A fenti cikk teljes terjedelmében a Zöld Ipar Magazin 2020 decemberi számában jelent meg. Továbbolvasása a digitalstand megfelelő felületén, előfizetést követően lehetséges: https://digitalstand.hu/vasarlas/_kiadvany/_vasarlas/5760)
További hírek a kategóriából
