A holland energiatranzíció kapcsán a 2020-as év a regionális energiastratégiák (RES) koncepcióinak kidolgozásáról szólt, némi csúszással és kreatív rögtönzésekkel az online térben bonyolított szakmai egyeztetések során. Ha idén március 1-ig véglegesítik a 30 régió, egyenként 1-2 TWh zöldenergia-vállalását, akkor fontos mérföldkő teljesül a 2030-ra kitűzött 49 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkenésének irányában.
A 30 energiarégió minimum 35 TWh zöldenergia-fejlesztést szeretne együttesen megvalósítani, amelyből az elektromosáram-termelést többnyire szél- és napelemparkokkal képzelik el. Egy terawattórányi energia 45-70 szélerőműnek, illetve 1400-1500 hektár napelemparknak felel meg, amely megvalósítása a helyhiány miatt komoly fejtörést okoz Európa legsűrűbb népességű szárazföldi országában. A szélerőművek sokak szerint rontják a kilátást, a Holland-síkságon ugyanis nincs, ami eltakarja a 100 méternél is magasabb építményeket. A napelemparkok pedig a természetvédelmi és rekreációs célú területhasználat összeegyeztetése miatt nehezíti meg az alkalmas térségek kijelölését.
Az élénk szakmai vitában a többi létesítmény ezeknél is népszerűtlenebb: a földgáz- és a szénerőmű környezetszennyező, a nukleáris energia veszélyes, a biomassza természetpusztító, a vízenergia ökológiailag katasztrofális, a szén-dioxid-tárolás meg csak elodázza a problémát. A tengeri és szárazföldi szélerőműparkok, valamint a napenergia ezekhez képest nyertes alternatívának számítanak[i], bár a szétszórt, kisebb volumenű telepek létesítése költséghatékonysági kérdéseket is felvet. A jelenlegi megújulóenergia-arány biomasszával együtt mintegy 26 százalékos, ebből 6,6 százalék napenergia.[ii]
A Planbureau voor de Leefomgeving (PBL, Lakókörnyezeti Tervhivatal) időközi elemzése szerint, bár a regionális stratégiák összeállításánál nem kötelező a környezeti hatásvizsgálat, mégis célszerű lenne már a koncepciótervekben kitérni a várható problémákra. A tervezés során sokszor azzal szembesülnek, hogy nem minden iparterület és tetőszerkezet alkalmas napelemek elhelyezésére. A zeelandi koncepciótervben például potenciálisan 250 hektáros agrár tetőfelülettel kalkuláltak, de a magas hálózati terhelési költségek, az azbesztmentesítés vagy a könnyű tetőszerkezet miatt ez csak részben aknázható ki.[iii]
A tervezési régiókban igyekeznek a lakossági érdekeltséget, a helyi tulajdonlást népszerűsíteni, a területrendezési szempontoknál pedig a lakosok, a táj- és a természeti értékek együttes figyelembevételére törekszenek. A természet- és környezetvédelmi szervezetek kidolgoztak egy négylépcsős rendszert, amelyben a legkevésbé kívánatos, ha értékes mezőgazdasági területeket vesznek el energiatermelési célból. Gyakran mégis ez történik, mert a támogatási rendszer bőkezű a befektetőkkel, akik hamar meg tudnak egyezni a földtulajdonosokkal.
A javaslat szerint azonban, első lépésben a napelemparkoknak a lakó- és középületek tetőszerkezetén, raktárépületeken és ipartelepeken, zajvédő falakon és reptereken kell helyet találni. Második lépcsőben az utak mentén vagy az ideiglenesen művelés alól kivont területeken, bányatavakon, harmadsorban pedig a települések határában, ahol általában természeti és rekreációs funkciójú területek vannak. Ezek gyakran valóban a legesélyesebb napelempark-területek, így a stratégiai tervekben próbálják mindegyik funkciót összehangolni. [iv]
Az új napelemparkok akár a biodiverzitás megőrzéséhez is hozzájárulhatnak, ha többfunkciós zöldterületen, energiakertekben (energietuinen.nl) telepítik. Mintaként szolgál három kísérleti projekt, amely elősegíti az együttgondolkodást és az ütköző indulatokat is enyhíti.
Mastwijk egy régi, kármentesített hulladéklerakó területe, ahol Montfoort háztartásainak mintegy 60 százalékát el tudják majd árammal látni. A földfelületet úgy alakítják át, hogy a lágyszárú és fás növények változatos fajgazdagságban legyenek jelen, és hogy vonzóak legyenek olyan, jellemző madárfajok számára is, mint az egerészölyv vagy a héja. Tanösvényt és kilátót is építenek, a rekreációs célokat ötvözik az edukációs lehetőségekkel is. A terület 20 hektáros, ebből 12 hektár napelempark, 10,9 MW teljesítménnyel, amely hozzávetőlegesen 3000 háztartásnak elegendő.
Az Energietuin Assen-Zuid 53 hektáros parkjából 23 lesz napelem-felület. Az ingatlant az önkormányzat korábban iparterületként vásárolta, jelenleg agrárvállalkozások veszik bérbe. A napelempaneleket beültetéssel, sétautakkal, piknikezős helyekkel övezik. Hatféle „éléskamrát” alakítanak ki, amelyeket más-más növényekkel ültetnek be, az egyikben a látogatók szedhetnek majd gyümölcsöt is. Egy másik részt színes virágokkal vetnek be, ahol az őshonos állatfajok, békák, egerek, lepkék, méhek is jól érzik majd magukat. Mindkét projekt előkészítésénél bevonták a Wageningen University & Research kutatóit és a helyi lakosokat is. A lakossági együttműködést a megvalósításnál is támogatják, és tulajdonrészesedéssel ösztönzik az ott lakók elköteleződését. Az edukációs funkció nemcsak a természetismereti tudásanyagra terjed ki, hanem felvilágosítást nyújt a megújuló energiatermelésről is. A napelemparkot 21,3 MW kapacitással, 6000 háztartás energiaellátására tervezik, és várhatóan idén kezdődik az építés.
A három projekt közül a legkisebbet, a 25 hektáros Noordmanshoek-ot (Overijssel) eredetileg szintén iparterületnek szánták. Ebből 6,5 hektáron napelempark és 1,5 hektár biomassza-termelő terület lesz, emellett élelmiszererdőt (permakultúra), kertészetet, gyümölcsöst fognak telepíteni. A terület energiakapacitása 7,8 MW, ez mintegy 1900 háztartás áramellátását fedezi.
Rotterdam környékének és Zeeland ivóvízszolgáltatójának, az Evidesnek tavaly Európa legnagyobb lebegő napelemparkját sikerült üzembe helyeznie a kralingeni telephelyén. A cég az ivóvíz-előállítás teljes energiasemlegességére törekszik, és az új, egyhektáros napelempark jelentős lépés a cél megvalósításához. A kralingeni víztározó medencében olyan előkezelt felszíni vizet tárolnak, amelyből az ivóvíztisztítás további technológiai lépései után tiszta ivóvizet nyernek. A vízfelszínen úszó panelek hajlásszöge állítható, és képesek együtt forogni a Nappal. A napsugárzás erősségét szenzorok mérik az optimális hasznosítás érdekében. Ezen a tározón telepítették a 4787 panelból álló rendszert, amely éves szinten 2 millió kWh áram termelésére alkalmas. Az Evides további napelempark-telepítést tervezi Terneuzenben és Rotterdamban.[v]
Az üzembe helyezéssel megkezdték az ökológiai hatások vizsgálatát is, például a nyári algásodást vagy a madárürülékből származó baktérium-elszaporodást, valamint a vízfelületre eső csökkent UV-sugárzás és a szél hatását is. Az Evidesnek további 360 hektáros területen van mesterséges víztározója a Biesbosch Nemzeti Parkban, és ha a kutatások kedvező eredményre vezetnek, akkor ez hatalmas felületet jelenthet a további elektromosáram-kapacitás kiépítéséhez.[vi]
2020-ban a holland napenergiaszektor 41 százalékkal bővült, amely 2,9 gigawattos növekedést jelent. Ebből 1,1 gigawatt lakóépületeken, a többi pedig a vállalkozói szférában valósult meg, hála a kedvező támogatási rendszernek. A látványos fejlődés csak a 2010-es évek végén ugrott meg, és ma már több mint 1 millió lakóházon van napelem, így az egy főre jutó panelek számában a hollandok Németországot is megelőzték. [vii]
Hollandiában a lakások izolációjára, energiahatékonyság-növelő magánberuházások támogatására van lehetőség, de napelem-telepítésre nincs már országos támogatás. Egyedül a 21 százalékos áfa-visszaigényléssel lehet a beruházási költségeket csökkenteni. Ennek ellenére a lakosság egyharmada tervezi, vagy már be is építette a saját napelemes rendszerét. A 2023 után leépülő szaldós rendszer jelenleg még biztosítja a termelt és fogyasztott energia különbségének elszámolását, de a rá következő időkre gondolva, nagy erőkkel fejlesztik a hálózatra kapcsolat napelemes rendszerekre kifejlesztett energiatárolókat is, a meglévő akkumulátoros megoldások mellett.[viii]
Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020 őszi bejelentése értelmében megkezdték egy vissza nem térítendő támogatást kínáló pályázat kidolgozását, ez a tervek szerint 2021 júliusától lesz nyitva. Magánszemélyeknek ez idáig csak hitelalapú energiahatékonysági támogatás volt elérhető, amíg a tervezett rendszer előzetes információk szerint 30-40 százalékos támogatással tervez, viszont az új rendszerekre nem lehet majd a szaldóelszámolást alkalmazni.[ix]
A vállalkozások és nonprofit szervezetek számára a szén-dioxid-mentes hálózati villamosenergia-termelést és a kibocsátást csökkentő intézkedéseket a holland állam 2020-ban az SDE++ támogatási konstrukción belül biztosította. A legutóbbi felhívás november és december között, 4 fázisban állt nyitva, összesen 5 milliárd eurós forrással, amely az összes megújuló villamosenergia- és hőellátás-beruházást tartalmazza. A pályázatokat a Rijksdienst voor Ondernemend Nederland (rvo.nl) kezeli. Az energiahatékonysági berhuházások többletfinanszírozása és a túltámogatás kérdése a bizottság energetikai támogatásokról szóló iránymutatása alá tartozik, hasonlóan a magyarországi pályáztatási rendszerhez. A bőkezű támogatás vonzza a dán és német befektetőket is, a lakosok pedig gyakran nem örülnek, ha a kert végében szaladgáló őzek helyét elkerített napelemparkok veszik át. A regionális energiastratégiák remélhetőleg hatékonyabban fogják elősegíteni a tiszta energiaellátást úgy, hogy minden érdekelt fél jól járjon.
[i] https://en.wikipedia.org/wiki/Cost_of_electricity_by_source
[iii] _source" \t "_blank" https://en.wikipedia.org/wiki/Cost_of_electricity_by_source
iiihttps://www.stedeling.nl/geen-mer-bij-de-regionale-energiestrategie/
[iv] https://www.brabantsemilieufederatie.nl/wp-content/uploads/sites/18/2018/08/NMF_De-constructieve-zonneladder.pdf
[v] https://www.evides.nl/over-evides/nieuws/2020/evides-opent-europas-grootste-zonvolgende-drijvende-zonnepark
[vii] k" https://www.evides.nl/over-evides/nieuws/2020/evides-opent-europas-grootste-zonvolgende-drijvende-zonnepark
viisolarsolutions.nl/trendrapport/
[viii] https://www.milieucentraal.nl/energie-besparen/zonnepanelen/
[ix] https://napelemrendszer.info/napelem-palyazatok.html
Képek: pixabay.com, Forrás: www.regionale-energiestrategie.nl, Energietuin De Noordmanshoek, Facebook, evides.nl
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2021. februári számában jelent meg.)
,
További hírek a kategóriából
