Egy hazai startup, egy most induló vállalkozás, amely novemberben befektetői díjat nyert a Startup Plastic Surgery versenyen. A Vilhemp termékei kiválthatják az egyszer használatos műanyag evőeszközöket.
Sokszor kiderül: a sikeres férfiak mellett rendszerint van egy okos és kreatív nő! A fiatal vállalkozás, a Vilhemp esetében ez egyenesen tagadhatatlan. A cég ugyanis kifejlesztett egy új generációs, biológiailag lebomló alapanyagot, egy speciális granulátumot, ami kukoricakeményítőből nyert politejsav (PLA) és kenderrost keverékéből jött létre: ebből készülnek a termékeik. A különleges anyag alapötlete Fülöp Villő könnyűipari mérnök fejéből pattant ki, amikor textillel kapcsolatos kutatásai során vizsgálta a kender felhasználási területeit. (A cég neve is erre emlékeztet: Vil+hemp, azaz angolul kender.) Villő férje, a mérnök közgazdász, kommunikációs szakember Rédey Soma és a házaspár régi barátja, a szintén mérnök közgazdász Szűts Gergely – aki a menedzsment területén is tapasztalt – segített abban, hogy a találmányra támaszkodva létrejöjjön az a granulátum, amelyből olyan, egyszer használatos evőeszközöket lehet gyártani, ami később humusszá válik. A Vilhemp szlogenje az lett: használd, komposztáld! A cég ugyanis az evőeszközöket nem csupán gyártja, hanem a használat után begyűjti, és ipari komposztálással gondoskodik az anyag teljes lebomlásáról.
A novemberi versenyen Szűts Gergely mutatta be a magyar találmányból született hazai gyártású terméket. A startup másik két vezetője, Fülöp Villő és Rédey Soma videohívás révén kapcsolódott a beszélgetésbe, mert ők átmenetileg Marokkóban élnek. Mi is a video chathez folyamodtunk, hogy a házaspárt a vállalkozásról, a különleges termékről és a további terveikről faggassuk. Az már a beszélgetés elején kiderült, azért nyerő hármas az övék, mert nagyon régi barátság köti őket össze:
– Tizennyolc éve vagyunk házasok Somával, voltaképpen Gergő mutatott be bennünket egymásnak – mesélte Villő hármójuk kapcsolatáról. Először a különleges anyag született meg, azután kezdtek a felhasználásáról gondolkodni. Kapóra jött a bejelentés: 2021-ben az Európai Unióban (így Magyarországon is) betiltják az egyszer használatos műanyagokat. Természetesen sokféleképpen próbálkoznak világszerte a műanyag helyettesítésével: a fa, a papír, a bambusz, vagy a tiszta PLA használata egyaránt felmerült már. Van, ami kissé drága, van, aminek érezhető a mellékíze – például a papír esetében –, a tiszta PLA meg műanyaghatású, így eléggé hasonlatos az eddig használt termékekhez. Ezért a PLA-t ugyan alkalmazzák, de nem terjedt el igazán.
Fülöp Villő ötlete azért jelenthet áttörést, mert azzal, hogy a PLA-t a kenderrel társította, a terméknek egészen más tulajdonságai kerültek előtérbe: természetes, vonzó, gusztusos natúrbarna színe van az így gyártott evőeszközöknek. A gyártásban ráadásul a hazai kendertermesztés melléktermékét használják: az ipari kendert ugyanis elsősorban a magjáért termesztik ma Magyarországon. Rédey Soma azt mondja, vannak gazdák, akikkel kapcsolatban állnak, ők adják át nekik a termesztés melléktermékét.
– Persze – tette hozzá sietve Villő –, ez nem azt jelenti, hogy mindenütt kizárólag a magjáért termesztik a kendert. A gyógyhatású, terápiás célokra alkalmazott CDB-t például a növény virágjából nyerik, a textilgyártásban pedig ugyanúgy a rostokat, a szárat hasznosítják, mint ahogy mi, a saját termékeinkhez, evőeszközeinkhez. Sok, textillel foglalkozó cég most kezd újra visszatérni a kenderhez, amelynek termesztése a ’90-es évekig be volt tiltva. Az elmúlt években engedélyezték azoknak a kenderfajtáknak a termesztését, amelyekben a bódulatért felelős THC-tartalom egészen minimális, 0,1-0,3 százalék. Így néhány éve már az USA-ban is újra foglalkozhatnak az ipari kendertermesztéssel. Akad régi farmergyártó cég, amely bejelentette, visszatér ehhez az alapanyaghoz. Vannak tehát régi technológiák, módszerek, amik korábban háttérbe kerültek, korszerűbb formában azonban most megint megjelennek.
– Ami az evőeszközök gyártását illeti: a kenderrostok jelenléte nem csak szép natúr színt ad, hanem keményebbé is teszi a hőre lágyuló PLA-t. Természetesen – fűzte hozzá a házaspár – még további anyagkísérletekre van szükség. De a kezdetek óta folyamatosan vizsgálják, mitől lesz jobb, tökéletesebb az alapanyag.
– Egyetemi ismerőseim révén kerültem kapcsolatba a kutatólaboratóriummal, ahol ezeket az anyagkísérleteket elvégzik – mondja Rédey Soma. – Az anyagkísérletek nyomán pedig tavaly ősszel kezdtük el a próbagyártást: mára kés, villa, fagylaltoskanál és szívószál szerepel a kínálatban. Az evőeszközök ma még főleg hideg élelmiszerekhez használhatóak, mert hőre lágyulnak. Ezért az anyagkísérletek továbbra is folytatódnak. A versenyen kapcsolatba kerültünk egy szintén friss vállalkozással, amelynek tagjai új anyaggal próbálkoznak – rájuk is figyelünk. Ki tudja, talán ez is áttörést hozhat.
A Vilhemp létrehozói azt tervezik, fesztiválokkal, gyorséttermi láncokkal szerződnek: azt mondják, érdeklődés már van, a visszajelzések igen pozitívak, de a Covid-19 járvány miatt most minden leállt, mindenki kivár.
– Az olcsó, filléres műanyag termékekkel pillanatnyilag nem versenyezhetünk, de ha közeleg a betiltás határideje, mindenki igyekszik majd alternatívát találni. A kapcsolatépítés jelenleg is folyamatos – mondta Soma. – A mi termékeink gyártója foglalkozik az olcsóbb műanyag eszközök előállításával is: megmutathatja az étteremláncok tulajdonosainak, hogy ez is megoldás lehet. Én úgy gondolom, manapság egy-egy étterem, fesztivál számára is roppant fontossá válhat, hogy kisebb legyen a karbonlábnyoma. Kifejezetten vonzó lehet, hogy a vendégeik tudják: az egyszer használatos evőeszközöket a használat után külön összegyűjtik, és – a mi szolgáltatásunk révén – ipari komposztálással humusz lesz belőle. Ráadásul ma már sok cégnek nem csak a környezettudatosság a lényeges, az is számít, hogy magyar cég hazai termékét használja. A bambusz szívószál szintén helyettesítheti a mindent elborító műanyagot – de azt biztosan csak külföldről lehet majd behozni. Ellenben a mi termékünk (az itthon nem gyártott PLA-t kivéve) minden ízében magyar. A tömegtermelés pedig idővel olcsóbbá teheti a mi evőeszközeinket is.
A vállalkozás vezetői persze figyelmeztetnek: a Vilhemp termékeit semmiképpen nem lehet a műanyag szeméttel együtt gyűjteni – az más kategória! Evőeszközeik idővel maguktól is éppúgy lebomlanának, akárcsak egy faág a természetben, de az ipari komposztálás garantálja igazán, hogy egy belátható időintervallumon, 28 napon belül biztosan humusszá válnak.
A fiatal vállalkozás létrehozóinak távolabbi elképzeléseik is vannak, a magyar találmány, a speciális technológiával gyártott granulátum segítségével ugyanis más területeken is kiválóan felhasználható, komposztálható termékeket lehetne gyártani.
További hírek a kategóriából
