A sorozatos erdőtüzek, az olvadó gleccserek, a hagyományos üzemanyag-meghajtású gépjárművek kapcsán többnyire a kültéri levegő szennyezettségéről esik szó. Hiba lenne azonban azt hinnünk, hogy otthonainkban tisztább levegőt lélegzünk be, mint néhány szabadtéri, városi helyszínen. A szennyezett beltéri levegő kapcsán Simon Gergely környezetkémikussal, a Greenpeace vegyianyagszakértőjével beszélgettem.
Életünk meghatározó hányadát, hozzávetőlegesen 90%-át a négy fal között töltjük. Ám a zárt terekben – óvodákban, iskolákban, munkahelyeken, otthonokban – többnyire szennyezettebb a levegő, mint a külső, városi környezetben. A WHO globális adatai szerint évente a beltéri levegő szennyezettsége 4,3 millió, a kültéri levegőé 3,5 millió ember haláláért tehető felelőssé.
Problémák globális és lokális szinten
„Európában még mindig magas a beltéri levegő dohányfüsttartalma; a lakkokból, festékekből, bútorokból kikerülő oldószerek károsítják az egészségünket, akárcsak a különböző műszaki cikkekben, függönyökben, szőnyegekben lévő, beltereink porába jutó károsanyagok, például a bútorokban jelenlévő égésgátlók vagy a régebbi intézményekben, iskolák tornatermében, lakásokban használt, ólomtartalmú festékek - kezdi Simon Gergely.- Emellett hazánkban is előfordulhat, hogy a kályhából vagy sütés-főzés során káros égéstermék jut a légtérbe. Végül, de nem utolsósorban számos magyarországi épületben létező probléma a radonszennyezettség, hiszen a radon felszivárog a talajból vagy a salakfeltöltésből, miközben radioaktív bomlástermékek kerülnek a lakásba, ezáltal növelve a tüdőrák kialakulásának esélyét.” A felsorolást azzal egészíthetjük ki, hogy a beltéri légszennyezettségért felelős anyagok tetemes hányada a háziporban található, amelynek egy része felverődik – főleg ha padlófűtésünk van, porszívózunk, sepregetünk.
A beltéri légszennyezettség számos kellemetlen, sőt esetenként egészségkárosodást okozó hatásokért tehető felelőssé. Megkülönböztethetünk például hormon- és idegrendszer-károsító, szív- és érrendszeri problémákért felelős, illetve rákkeltő anyagokat. Simon Gergely segítségével most a legfontosabb károsanyagokat vesszük górcső alá.
VOC
„A lakásokban lévő festék, lakk, bútor, lambéria és egyéb fa-, valamint műanyagtermék, ragasztóanyag, tisztítószer, kozmetikum és illatosító is lehet az illékony, levegőben előforduló szennyező szerves vegyületek, röviden a VOC-k forrása. A lakásba jutó VOC-k fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, csökkentik a koncentrálóképességet, hosszútávon máj- és idegrendszeri károsodást okozhatnak.” Az Európai Bizottság adatai szerint beltérben magasabb a VOC-k szintje, mint kültérben; iskolákban és óvodákban a kültéri koncentráció duplája mérhető, a gyakran kifestett tanintézményekben kimondottan nagy mennyiségű VOC is jelen lehet.
Formaldehid
„A formaldehid a műgyantagyártás alapanyaga, faalapanyagok gyártásánál ragasztóként alkalmazzák – folytatja szakértőnk. – Egészségügyi szempontból ez az egyik legproblémásabb VOC. Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala pont ezért 2004-ben emberi rákkeltő hatású anyaggá minősítette, amely a legsúlyosabb rákkeltési kategória. A formaldehid hozzájárul az orr-rákhoz és a leukémiához. A rákkeltő és a genetikai károsodást okozó hatáson túl magasabb koncentrációban irritálja a szemet, a nyálkahártyák égető érzését, asztmás betegeknél a tünetek erősödését, fulladást, fejfájást okozhat.”
PBDE, PBBE
A polibrómozott-difenil(bifenil)-éterek égésgátló anyagok révén visszaszorítják az égést, illetve megakadályozzák a tűz tovaterjedését. Bár számos vegyületüket betiltották már, de a mai napig megtalálhatóak műanyag borítású műszaki cikkekben (pl. fénymásolókban, számítógépekben, tévékben, monitorokban, nyomtatókban), szőnyegekben, függönyökben, autó- és bútorkárpitban, matracok szöveteiben és más műanyag termékekben. „A termékekből kijutó PBDE-k a lakások porából a szervezetünkbe kerülhetnek, - hívja fel a figyelmünket Simon Gergely – ebből kifolyólag a brómozott égésgátló már gyermekek vérében is fellelhető. Ezen anyagok nagyon lassan, több mint tíz év alatt bomlanak csak le, és mivel felhalmozódnak az emberi szervezetben, befolyásolhatják a hormonrendszert, ami összefügghet rákkeltő, génkárosító, szaporodási képességeket károsító, fejlődést és idegrendszert károsító hatásukkal.”
Ftalát
„A háziporból is kimutatható ftalátokat döntően PVC lágyítószerként használják, így számos műanyagtermékben, például kábelekben, PVC terítőkben, zuhanyfüggyönyben, padlóban, tehát a ház körül számos termékben megtalálhatóak. Több ftalátot szaporodási képességeket károsító anyagként tartunk számon. A legtöbb ftalátvegyület endokrin diszruptor hatású, tehát beleavatkozik a hormonrendszer működésébe, és ezzel összefüggésben korai pubertást okoz, károsítja a férfiak szaporodási képességét, sőt hozzájárulhat a mellrák kialakulásához is, ezért tilos sokfajta ftalát használata a gyerekjátékokban.”
Toxikus fémek
A festékek, pigmentek arzént és nehézfémeket, például krómot, ólmot és kadmiumot is tartalmazhatnak. „Ólmot korábban festékekben, illetve üzemanyagadalékként használtak. Mivel az emberi szervezetbe jutó ólom kiszorít egyéb, létfontosságú fémeket, ezért sejtméregként viselkedik, nagyobb adagban pedig mérgezést okoz. Az arzén és a kadmium hiába rákkeltő hatásúak, régebbi bútorokban kisebb mennyiségben mind a mai napig fellelhetőek. Egyes toxikus fémek, mint az antimon, katalizátorként fordul elő műanyaggyártásban, ezért például a poliészter szálakban is megtalálható szennyezőként.”
Tudatos vásárlás, tudatos tervezés
Érdemes minél hamarabb, lehetőleg már az építkezés, kivitelezés során szem előtt tartani néhány tényezőt, ugyanis az épületek kialakítása, a fűtési rendszer, a burkolóanyagok nagymértékben befolyásolják a beltéri levegő minőségét. Már meglévő épületek esetén különféle megoldásokkal tompíthatjuk a beltéri légszennyezés mértékét. Simon Gergely a következő praktikákat ajánlja figyelmünkbe.
- Mivel a bútorokból oldószerek juthatnak a levegőbe, új bútor vásárlásánál járjunk utána, tartalmaz-e a kiválasztott darab rákkeltő formaldehidet! (Az E 1 szabvány garantálja a minimális formaldehidtartalmat.) Ha „szaga” van a bútornak, szellőztessük ki!
- Minél kevesebb műanyag tárggyal vegyük körbe magunkat, mert ezekből jócskán jut szennyező anyag a lakásba!
- Kerüljük a rovarirtószerek és a légfrissítők használatát, mert a bennük található szervesanyagok károsak az egészségünkre!
- Lakk- és festékválasztásnál az oldószermenteset részesítsük előnyben!
- Vizsgáltassuk ki, van-e radonszennyezés lakóépületünkben! Ilyenfajta tevékenységgel több cég is foglalkozik. Ha salakfeltöltéses a házunk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a radonszennyezés minket is érint.
- Hatvanas, hetvenes évekbeli bútorunkat, függönyünket, szőnyegünket belátható időn belül cseréljük le, mert ezek tetemes mennyiségű égésgátló és víztaszító anyagot tartalmaznak!
További hírek a kategóriából
