Ahogy lázasan keressük a megoldásokat a környezetvédelem sürgető kihívásaira, néha világhódító útra kel egy-egy innovatív, első látásra miden problémára megoldást kínáló alapanyag, és a jó hírek hallatán akár hátra is dőlhetnénk.
A tengeri algafarmok éppen beleillenek ebbe a sorba: elősegítik a klímaadaptációt, egészséges táplálékkal látják el az emberiséget, hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, termesztésük során nem használnak ivóvizet, és a tengervizet is megtisztítják. Aki azonban osztja az ökológusok aggodalmát is, az rögtön a pálmaolaj egyre kétesebb tündöklését láthatja bennük. A többcélú kísérleti telepek üzemeltetői további felhasználási területek után kutatnak, mint például a bioműanyag-, bioüzemanyag-előállítás vagy a gyógyszeripari bevethetőség. Tapasztalataik szerencsére józan mérlegelésre is lehetőséget nyitnak, ezért érdemes utánajárni, hogyan haladnak az előkészületek a nagyüzemesítés felé.
A hollandiai Noordzee Boerderij (Északi-tengeri farm) alapítvány éppen ezt a szerteágazó érdeklődést hivatott összefogni, és összehangolni az érintett felek érdekeit. Hollandiában a Wageningen University & Research már 2011 óta vizsgálta a Zeelandon (a Wierderij nevű telepen az Oosterscheldén) előforduló tengeri moszatok tulajdonságait, elsősorban élelmiszer-termelési célból. A világ lakosságának növekedése és élelmezése miatt a fehérjetermelés felfutó ágban van, így az algatelepek iránt elsősorban ebből a szempontból van érdeklődés. A hagyományos mezőgazdaság a növekedéssel lépést tartó területigényt és ezzel együtt a környezeti károk enyhítését ugyanis a jövőben nem fogja tudni biztosítani.
A tengeri algák (más néven moszatok) közül a teleptestes növényekkel folytak a kísérletezések, amelyek némelyike a konyhából is ismert. Például a tengeri saláta, a dulse, az ujjmoszat, a cukormoszat vagy a wakame. Közös tulajdonságuk, hogy hatékonyan használják fel az energiát, a teljes biomassza betakarítható, és tiszta vízben mintegy 100 méteres vízmélységig képesek fotoszintetizálni.
(A cikk teljes terjedelmében a Zöld Ipar Magazin 2020.júniusi számában olvasható nyomtatott, illetve digitális formában. A digitális verzióért kattintson IDE.)