Így fog kinézni a világ, ha továbbmelegedik

Nem mindegy, hogy az üvegházgázok magas koncentrációja miatt 1 vagy 6 Celsius-fokkal melegszik a Föld éghajlata. A kettő között a különbség élet és halál. Szó szerint. Klimatológusok a globális felmelegedés minden egyes Celsius-fokára kidolgozták, milyen jövővel kell számolnunk. Mutatjuk, mire számíthatunk, attól függően, hogy mennyi káros anyagot eregetünk a légkörbe.

A klímapolitika alapvetően riogatásra épül. Nem alapot nélkülöző, hanem megindokolt, jogos, alátámasztott megfélemlítésre. Hogy az emberiség és a választóikért felelős döntéshozók vegyék komolyan a klímaváltozás hordozta veszélyeket.

Mégis a közéleti diskurzus a 2 Celsius-fokos felmelegedés körül forog, mivel a párizsi klímaegyezményt azért dolgozták ki és fogadta el 196 állam, hogy a felmelegedést 2 Celsius-foknál „jóval alacsonyabb” szinten fékezzék meg az ipari forradalom előtti klímához képest.

Ám arról kevés szó esik, hogy mi történik, ha a globális felmelegedés ennél drámaibb lesz. A kérdés az, hogy az üvegházhatású gázok kieregetését mennyire tudjuk visszafogni, hogy elejét vegyük a további drasztikus éghajlatváltozásnak.

Már 1 Celsius-fok, a jelenlegi állapot is mélyreható változásokat generál. Hát még a 3, 4, 5 és 6 Celsius-fokos felmelegedés!

1 Celsius-fokos felmelegedés következtében

a nyarak a szaharai hőséget idéző kánikulákká válnak,
több százezer ember hal meg a hőség miatt,
a mezőgazdaság outputja csökken, mert az élelmiszernövények szó szerint megsülnek a termőföldeken,
az édesvízkészletek a szárazföldi területek kétharmadán elapadnak.

Valószínűség: 0% az esély arra, hogy az 1 Celsius-fokos felmelegedést elkerüljük.

2 Celsius-fokos felmelegedés következtében

140 éven belül (kb. 2157-ig) elolvadnak a sarkköri és grönlandi jégtakarók,
emelkedik a tengerszint, Miami és Manhattan nagy része, valamint London belvárosa is víz alá kerül,
Bangkok, Mumbai és Sanghaj nagy részét ellepi a víz,
az emberiség fele magasabb fekvésű területekre vándorol.

Valószínűség: 93 százalék esélyünk van a 2 Celsius-fokos felmelegedés elkerülésére, ha a következő évtizedben 60 százalékkal tudjuk csökkenteni az ÜHG-kibocsátást.

3 Celsius-fokos felmelegedés következtében

a farmgazdálkodás és az élelmiszernövény-termelés visszafordíthatatlanul és megállíthatatlanul visszaesik,
a sós tengervíz behatol a folyókba, s tönkreteszi a talajvizet,
a forróság felgyorsítja a vizek párolgását, amitől elszáradnak a növények, és szárazabb lesz a talaj is,
a kiszáradt, vagyis elhalt növényekből újra a levegőbe jut a karbon, hiszen csak élő növényekként tudják megkötni és tárolni a szén-dioxidot. Ezzel megindul egy önmagát erősítő folyamat: felerősödik a karbonkörforgás, több káros anyag jut vissza a levegőbe,
a sarkvidéki jégtakaró 80 százaléka elolvad, a tengerszint ezért folyamatosan emelkedik,
a felmelegedett óceánok erősebb szuperhurrikánokat hoznak létre.

Valószínűség: ha a 2 Celsius-fokot valamelyest meghaladta a felmelegedés, és felerősödik az említett karbonkörforgás, nagyon kicsi az esélye, hogy a 3 Celsius-fokos felmelegedés elkerülhető legyen.

4 Celsius-fokos felmelegedés következtében

a gyorsan olvadó jégtakarók miatt 50 méterrel emelkedik a tengerszint,
Kína agráriuma összeomlik, és az ország képtelen ellátni a másfél milliárd fős lakosságát élelemmel,
a nyarak hosszabbak, az erdőkben a fák tulajdonképpen kivágható gerenda-alapanyaggá redukálódnak,
a városokban 45 Celsius-fok van a kánikulában,
az állandó jelleggel fagyott alaszkai és szibériai területek (permafrost) felolvadnak, amitől 500 milliárd tonna karbon (pontosabban metán) szabadul ki a légkörbe. Ezzel turbósebességre kapcsol a felmelegedés. A metán jóval erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dixoid.

Valószínűség: ha elértük a 3 Celsius-fokot, nagyon kicsi az esélye, hogy ott meg tudunk állni. Akkor a 4 Celsius-fokos felmelegedés is bekövetkezik. Egyik adja a másikat.

5 Celsius-fokos felmelegedés következtében

a jégtakarók véglegesen elolvadtak mindkét sarkvidéken,
már az esőerdők egy része is sivatagossá vált,
a tengerek szinte olyan magasra emelkedtek, hogy nemcsak az egykori part menti városokat és övezeteket árasztották el, hanem a földrészek belsőbb területeire is behatoltak,
a hőmérséklet eléri az 55 millió évvel ezelőtt korai eocén korszak klímáját, amikor a vulkánkitörések miatt rengeteg metán került a levegőbe,
összeomlik a társadalmi és politikai rendszer, a gazdaság nem létezik, nincs mit eladni, nincs mit venni,
az erőforrásokért folytatott harc regionális háborúkba torkollik.

Valószínűség: ha elértük a 4 Celsius-fokot, akkor nagy az esélye, hogy jön az 5 Celsius-fok is.

Game over: 6 Celsius-fokos felmelegedés

251 millió évvel ezelőtt, a permi korszak végén emelkedett ilyen mértékben a hőmérséklet. Akkor a fajok 95 százaléka kihalt,
6 Celsius-fokos felmelegedésnél nagy az esélye, hogy újabb tömeges fajpusztulás történik, mert a föld lakhatatlanná válik, forró kőtömeggé, mely elnéptelenedve létezik az űrben,
a tengerek olyan melegek, hogy ellehetetlenülnek a benne élő lények. Az oxigént belélegző fajok, a planktonoktól kezdve a cápákig, kipusztulnak.
a szárazföldön csak a gombák maradnak fenn.

Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels