A hollandok nagyjából 60%-ban hasznosítják újra a települési szilárd hulladékot[i], ami EU-átlag feletti, de az egy főre jutó lakossági hulladéktermelés is magas: 2020-ban ez 521 kg volt, amíg a magyarok, szintén növekedő tendenciával ugyan, de csak 364 kg hulladékot termeltek fejenként.[ii] Hollandiában különösen a konyhai és kerti hulladék mennyisége ugrott meg, mivel a pandémia ideje alatt az itteni lakosok is söprögetésre-kertészkedésre kényszerültek. Azóta a konyhai hulladék visszaszorítására irányuló törekvések is látszanak már. A kidobott élelmiszer mennyisége2022-ben fejenként 33,4 kg volt,de az ételhulladék összes mennyiségéhez a túltermelés is számottevően hozzájárul.
A lakosságnál keletkező élelmiszerhulladék elsősorban folyékony tejtermék, pékáru, valamint gyümölcs, zöldség és burgonyából készült termékek.[1] Ez nagyjából megfelel az elfogyasztott mennyiség arányának is. Kenyérből már csak azért is sok fogy, mert a hollandok nem meleg ételt, hanem általában szendvicset esznek délben, amit viszont mélyhűtött szeletelt kenyérből is remekül el lehet készíteni. Ha pedig kicsit megszáradna, akkor is jó még melegszendvicsnek. A francia bagettek, császárzsemlék, puha török kenyerek, bucik és péksütemények azonban könnyebben kiszáradnak, ésa legtöbbünk nem jó érzéssel dobja ki a tegnapit a frissebben vásárolt miatt.
Már a pékségekben elkezdődik a pazarlás, ugyanis naponta 700ezer felesleges kenyér sül Hollandiában, ami részben visszakerül a termelőkhöz és állati takarmányként kerül újrahasznosításra.[2] Az ebből adódó lelkiismeret-furdalást némileg enyhíti a madáretetés, de a száraz vagy penészes kenyérhegyek köztisztasági kérdéseket is felvetnek.
Az állatokról való gondoskodás mellett a vallási tilalom is szerepet játszik a kenyérmaradékok szétszórásában. Az iszlám például tiltja az ételpazarlást, ezért a muszlimok nem dobják a kukába a kenyeret.
Az utóbbi évtizedben számos kísérlet iprojekt indult útjára a nagyvárosi imaházak vagy közösségi konyhák környékén, annak érdekében, hogy a kenyérhulladék kis kapacitású fermentálókban kerüljön vissza a körforgásba.
A települési szennyvizek iszapkezelésének technológiájából jól ismert, hogy az oxigénmentes környezetben részben lebontott szervesanyag-mennyiség metántermeléssel jár (biometanizáció), és ez biogázként hasznosítható. A metánfejlesztéshez az oxigénmentesség mellett további ideális környezeti paraméterek szükségesek, mint a 30-35 0C-os hőmérséklet, sötétség és megfelelő nedvességtartalom.[5] Az élelmiszerből történő biometán-termeléshez kifejezetten jól jön a szénhidráttartalmú kenyérféleség glutén – azaz fehérje –-tartalma is, amely energiagazdag alapanyagot biztosít a 60-70% metán- és 25-30% szén-dioxid-tartalmú, körülbelül 21-25 MJ/m3 fűtőértékű biogáz-termeléshez.
Az anaerob lebontásnak négy fő lépése van, és mindegyiket más-más mikrobák látják el: a hidrolízist végzők, a savtermelők, az ecetsavtermelők és végül a metántermelő baktériumok. Az egyensúly fenntartásához meg kell akadályozni, hogy a folyamat közben a pH értéke túl alacsonyra csökkenjen a savtermelés miatt, ráadásul az ecetsavat hasznosító metántermelő baktériumok generációs ideje hosszú és alacsony hőmérsékleten nem is hatékony.[6] Mivel az anaerob lebontás nem jár hőtermeléssel, ezért nagyüzemi körülmények között a biogáz egy részét a meleg környezet fenntartására lehet fordítani, miközben a fermentáló tartályokat megfelelő izolálással látják el.[7] A folyamat során keletkező biogáz membrános gázszeparációval metánban dúsítható, ez Hollandiában 90% metánt és legfeljebb 10% szén-dioxidot jelent, így a hálózatban a hagyományos és a biogáz Wobbe számai (a kiáramló gáz mennyiségének és felső fűtőértékének szorzata) azonosak, azaz ugyanazon gázkészülékekben égethetők.
A nijmegeni Enki Energy fejlesztette ki az egy köbméteres kapacitású, társasházakra méretezett anaerob installációkat. A berendezés a száraz kenyeret vízzel összekeverve pépesíti, a hozzáadott iszap mikroorganizmusai elvégzik az anaerob lebontást, a végterméke biogáz és szennyvíz, ez utóbbi a szennyvízhálózatra bocsátható. Ha csak kenyér az alapanyag,nem pedig komposztnak való kevert szerves hulladék, akkor a visszamaradó szennyvíziszap elenyésző, éstovábbi technológiai lépésekre nincs is szükség.
Az első kenyérből-biogáz fejlesztőt Amszterdamban, a Kolenkitbuurt területén telepítették, és a közösségi konyhán főztek vele, vagyis a hulladék kenyéren gyakorlatilag újra friss kenyeret lehetett sütni. A projekt népszerűsítéséhez a Pink Pony Express kiállítása is hozzájárult, valamint a helyi energiaszövetkezet és az Enki Energy, amely a technológiát kifejlesztette. A Gascoland pedig a biogáz felhasználású tűzhelyet biztosította a felhasználóknak.[8]Három konténert heti háromszor ürítettek, ez egyenként 30 kiló alapanyagot jelentett. A számítások szerint tíz konténernyi kenyér már egy egész háztartás éves gázigényéhez is elég lehetne (1500 m3).[9] A termelt biogáztazonban végül csak a közösségi főzésre próbálták ki.
Az amersfoorti lakópark közösségi konyhájában szintén ilyen fermentálóval főznek. Kezdetekben előfordult, hogy elfogyott a biogáz főzés közben, ezért kiegészítették a rendszert a tűzhelyhez vezető fénylő LED-csíkkal, amely a színével jelzi,mikor kell újra feltölteni a rendszert kenyérrel.
A vizuális eszköz fontos segítségnek bizonyult egy kulturálisan sokszínű és eltérően kommunikáló közösségben. A tűzhely feletti kijelzőről lehet leolvasni, mennyi főzési idő áll még rendelkezésre, így a felhasználók jobban be tudják egymás között osztani a rendelkezésre álló gázmennyiséget. Összességében sikerült arra bátorítani a felhasználókat, hogy sajátjuknak érezzék a berendezést.[10]
Hollandiában a konyhai és kerti hulladékokat nagyüzemi körülmények között is kezelik. A hulladékmennyiség kétharmada közvetlenül komposztálóba, egyharmada biogáz kinyerése céljából előbb fermentálásra kerül.[11] A komposztnak való gyűjtőedényeket már a nagyvárosi lakásokban is bevezették, s az önkormányzat sokszor ingyenesen kínálja hozzá a biológiailag lebomló gyűjtőzacskót.
A kisebb léptékű, kizárólag kenyérre specializált berendezések sorsáról az Enki Energy technológia fejlesztőjét, Stefan Blankenborgot kérdeztük:
– Az amszterdami berendezést időközben korszerűsítették, azóta teljes kapacitással működik, csakúgy mint az amersfoorti. Ugyanakkor lakóhajók és tiny house-ok számára is fejlesztettek kenyérhulladéknak való anaerob rothasztókat. De annak sincs akadálya, hogy ezeket a berendezéseket nagyobb volumenben telepítsék. Elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy a keletkező biogáz megfelelően legyen hasznosítva. Hollandiában főleg azon van a hangsúly, hogy kevesebb kenyeret pazaroljanak, illetve a keletkező hulladék anyagában állati takarmányként,vagy – ahogy a rothasztóegységek példájából is látható – energiaként hasznosuljon.
Jegyzetek:
[1]https://www.voedingscentrum.nl/Assets/Uploads/voedingscentrum/Documents/Professionals/Pers/Persmappen/Verspilling%202019/Rapportage%20-%20Broodverspilling%20(april%202021).pdf
[2]https://www.rijksoverheid.nl/actueel/nieuws/2023/04/20/steeds-minder-voedselverspilling-in-nederland-maar-hoger-tempo-noodzakelijk
[3]https://www.ongediertebestrijden.com/blog/broodafvalbakken-en-broodroute-rotterdam/
[4]https://www.pinkponyexpress.nl/
[5]Dr. KárpátiÁrpád PhD.(2018). Lakossági szennyvíziszapok és rothasztásuk tapasztalatai I., A rothasztás hazai nagykönyvének tanulságai. MASZESZ Hírcsatorna, 2018/3. 5-30. file:///C:/Users/HP/Downloads/MaSzeSz_Hircsatorna_2018_III.pdf
[6]http://statex.hu/cikkek/Konyhai_hulladek_cikk_utolso_verzio_3.pdf
[7]Bram Entrop, Jan de Geus, Richard van Leeuwen, Trynke Papa, Edwin Tazelaar (2020). Duurzame energietechniek (5e druk), Technologie voor de energietransitie, 8.8.4. Vergisting (pp. 225-227.). Boom uitgevers Amsterdam
[8]https://www.enki-energy.info/nl/broodvergister-koken-buurtkeuken/
[9]https://www.enki-energy.info/wp-content/uploads/2017/11/broodvergister-tav-PinkPonyExpress.pdf
[10]https://www.masterdigitaldesign.com/case/enki-energy
[11]https://www.milieucentraal.nl/minder-afval/afval-scheiden/groente-fruit-en-tuinafval-gft/
[i]https://www.milieucentraal.nl/minder-afval/afval-scheiden/afval-scheiden-cijfers-en-kilo-s/
[ii]https://dontwasteit.hu/2022/02/15/tovabb-emelkedett-a-telepulesi-hulladek-mennyisege-az-europai-unioban/
A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2023 augusztusi lapszámában jelent meg nyomtatásban.
További hírek a kategóriából
