Napjainkban már - stílusosan - lépten-nyomon halljuk a kifejezést: ökológiai lábnyom, leginkább természetesen az év során mind korábban elért növekedési szintek és a lehetséges csökkentés viszonylatában. De talán nem tudjuk, hogy magát az ikonikussá vált kifejezést is ki kellett fejleszteni. Az 1995-ös első publikálás után az "ecological footprint" világszerte ismertté vált.
Mathis Wackernagel svájci gépészmérnök és közösségi tervező. PhD-fokozatát a University of British Columbián, Vancouverben.Itt a fenntarthatósági körökben szintén magasan elismert William Rees professzor volt a témavezetője, akivel közösen fejlesztették ki az ökológiai lábnyom koncepcióját. A szöveg egy könnyen érthető kézikönyv formájában („Our Ecological Footprint: Reducing Human Impact on the Earth”) jelent meg, hazánkban is kiadták, a Föld Napja Alapítvány gondozásában („Ökológiai lábnyomunk – Hogyan mérsékeljük az ember hatását a Földön?”)." Weckernagel jelenleg az egész koncepcióra alapított saját cége, a Global Footprint Network (GFN) vezetője.
A környezet túlterhelése, a fenntarthatatlanság ma már közhely. Általában a globális felmelegedést szokták a fő problémának tartani, ám mértékadó kutatások szerint (Rockström 2009, Steffen 2015) ez csak a harmadik-negyedik legsúlyosabb probléma: megelőzi pl. a nitrogén és foszforciklus felborulása, a listát pedig a biodiverzitás elvesztése, népszerűbb nevén a fajkihalás vezeti - olvasható a szakemberről, akivel hosszabb interjút az OOOM Magazin készített. Ebben Weckernagel a túllövés napjával kapcsolatosan például kifejti, hogy elsődleges célnak kell lennie, hogy kitoljuk a dátumot, ami alatt elhasználjuk a Föld egész évre való erőforrásait. Ez tavaly augusztus 1-re esett, idén július 29-re.